A migrációs hullám megfékezését célzó kétoldalú megállapodásuk felülvizsgálatát határozták el az Európai Unió és Törökország vezetői. A munkát Josep Borrellre, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjére és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterre bízták, akik a tervek szerint az Unió március végén esedékes csúcstalálkozójára készítik el a javaslataikat. A nézetkülönbségeket nehéz lesz áthidalni, de nem reménytelen, mivel mindkét oldalnak komoly érdeke fűződik a megállapodáshoz. A munkacsoport felállításának nem elhanyagolható előnye, hogy amíg a szakértők dolgoznak, a török határőrök (elvileg) megálljt parancsolnak az Európába tartó szír és más állampolgárságú menedékkérőknek.
A 2016-ban kötött egyezmény végrehajtásával elsősorban a török fél elégedetlen. Nemtetszését azzal fejezte ki, hogy néhány napra több ezer menekült és migráns előtt megnyitotta a határt Görögország felé. Ankara a négy éve kialkudott 6 milliárd euró gyors kifizetését és újabb felajánlásokat vár a 27-ektől a területén tartózkodó mintegy 4 millió menekült ellátására. Emellett számon kéri az EU-tól korábbi ígéreteit a vízummentesség bevezetéséről, a vámunió korszerűsítéséről és a csatlakozási tárgyalások újraindításáról.
Brüsszel egyelőre nem enged a zsarolásnak. A megajánlott 6 milliárd több mint a felét már kifizette a terepen dolgozó civil és nemzetközi szervezeteknek, a maradékot pedig már borítékolta a kiválasztott projektekre, célokra. Az uniós külügyminiszterek a múlt héten kerek-perec elutasították az újabb pénzügyi segélynek még a gondolatát is, de az álláspontjuk megváltozhat. Több tagállam, például Németország, szívesen a zsebébe nyúlna a béke kedvéért. Keményebb diónak ígérkezik a beígért vízummentesség biztosítása, a kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó egyezmény korszerűsítése, vagy a csatlakozási tárgyalások felújítása. Ezek teljesítése egy sor feltételtől függ, amelyeknek jelenleg nem tesz eleget Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a jogállami normákkal hadilábon álló kormánya. Ankara azzal is kihúzta a gyufát az Unióban, hogy jogellenesen végez próbafúrásokat az EU-tag Ciprus partjai mellett, ami miatt már szankciókkal büntették.
Törökország a NATO-tól is szolidaritást vár, mégpedig észak-szíriai katonai hadműveleteihez. Mevlüt Cavusoglu kedden megerősítette, hogy a szövetségtől Patriot légvédelmi rendszert kértek, ami azért érdekes fejlemény, mert Törökország tavaly orosz S-400 légvédelmi rendszert vásárolt, mit sem törődve egyes NATO-országok tiltakozásával.
