Pánik, olajválság és infláció Oroszországban

Rossz napokat élnek meg az oroszok. Nemcsak a koronavírus miatti pánik következtében, hanem azért is, mert gazdaságuk lejtmenetben van, és az olajárak drasztikus csökkenése további bajok forrása.

A tartós fogyasztási cikkek felvásárlása nem orosz sajátosság, csakhogy az oroszokban erősen él még a késői szovjet korszak emléke, amikor üresen álltak az üzletek polcai. De a rendszerváltozás utáni válságok hónapjait sem feledték el, amikor rendkívül megdrágult az élet. Megnőtt az online-kereskedelem iránti igény, mivel ezzel kikerülhetőek a nagy áruházak, csökkenthető a fertőzés veszélye. Egyes online áruházak arról számoltak be, hogy mosószerekből nyolcszoros a vásárlás a korábbi időszakhoz képest, de a különféle darákból, tartós levesekből, tésztából, konzervből is dupláját adják el a korábbinál. Rengeteg fogy a toalettpapírból, a nedves kéztörlőből, mindenből, ami a higiéniát szolgálja.

A hiányos tájékoztatás, a bizalmatlanság következménye az ismeretlentől való félelem, ezért a szájmaszkok, gyógyszerek vásárlásával is azt az illúziót igyekeznek az emberek kelteni, hogy felkészültek- állítja egy pszichológus a Vedomosztyi hírportálon.

Ez önmagában is elég lenne az oroszok rossz hangulatához, azonban a gazdaság állapotáról érkező hírek azt csak tovább rontják. A Számvevőszék elnöke újságírók előtt nyilatkozva lesújtó képet vázolt fel a múlt évi költségvetés teljesítéséről, a hivatalnokok alacsony fokon álló fegyelmét és az államirányítás rendszerének problémáit téve felelőssé. Az elmúlt tizenegy esztendőben nem volt olyan rossz a költségvetés teljesítménye, mint tavaly. A nemzeti programok megvalósításának anyagi előkészítése elégtelennek bizonyult, egy sor iparág igénybe sem vette a felajánlott rubelmilliárdokat.

Az olajár drasztikus csökkenése különösen érzékenyen érinti Oroszországot. Erre még rájátszik az a tény, hogy Oroszország a szakminiszterek március eleji egyeztetésén nem volt hajlandó támogatni a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek a javaslatát a kitermelés még erőteljesebb visszafogására, hogy megpróbálják kivédeni a koronavírus okozta károkat. Erre az olajkartell felmondta a kitermelést korlátozó megállapodást Oroszországgal. Szaúd-Arábia pedig a termelését növelve igyekszik rövid távon bevételhez jutni. A szaúdiak arra hivatkozhatnak, hogy az oroszok jelentették ki: mindenki szabadon döntsön arról, mennyit termel. A királyság ezzel a jogával él, miközben ezzel nemcsak Moszkvának, hanem az amerikai palaolaj-termelőknek is üzen.

A LUKOIL olajvállalat társtulajdonosa napi 100-150 millió dollárra becsüli Oroszország napi veszteségét e miatt. A jelek szerint Moszkva nagyon elszámította magát. Az orosz olajvállalatok máris jelezték, hogy a kitermelés növelésével sem lesznek képesek ellensúlyozni az elszenvedett veszteséget. Jellemző, hogy néhány érdekelt sokkos állapotról beszél. A pénzügyminisztérium szerint azonban Oroszország nemzeti jóléti alapjának hála sok évet kibír alacsony olajár mellett is. Nyugati szakértők viszont azt sem tartják kizártnak, hogy napi 150 ezer hordóval csökken a globális kereslet és 30 dollárra esik a Brent átlagára.

Mindez, természetesen, együtt járt a rubel értékvesztésével, az orosz vállalatok tőzsdei helyzetének romlásával, a külföldi befektetők menekülésével és nem utolsó sorban az infláció növekedésével. Szinte nincs az életnek olyan területe, amely ne érezné meg mindezt. Drágulnak az árucikkek, a külföldi utazás, az egész idegenforgalmat válság fenyegeti. A lista hosszúra nyúlna.