Előfizetés

Titkosszolgálati megfigyelés alá vonták a szélsőjobbos német AfD egy platformját

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.03.12. 13:36
Thomas Haldenwang és Joachim Seeger bejelenti a szélsőjobbos AfD platformjának megfigyelését
Fotó: KAY NIETFELD / dpa Picture-Alliance / AFP
A Bundestagban képviselettel rendelkező pártok körében ilyen még nem fordult elő.
Alkotmányvédelmi megfigyelés alá vették az Alternatíva Németországnak (AfD) német szélsőjobboldali párt egyik platformját, a Szárny (Der Flügel) elnevezésű tömörülést - jelentették be csütörtökön Berlinben a szövetség alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetői. Thomas Haldenwang, a BfV elnöke a nemzetbiztonsági szolgálat tájékoztatóján kiemelte, hogy
"a szélsőjobboldaliság és a szélsőjobboldali terror" a demokráciát fenyegető legnagyobb veszély Németországban.

Az AfD ügyében 2019 elején elkezdett előzetes elemzések pedig kimutatták, hogy a Szárny elnevezésű platform "szélsőjobboldali". Hozzátette, hogy a nagyjából hétezer embert összefogó platform két vezetője, Björn Höcke, az AfD türingiai tartományi parlamenti (Landtag-) frakcióvezetője és Andreas Kalbitz, a brandenburgi Landtag AfD-frakciójának vezetője is kétségkívül szélsőjobboldali beállítottságú politikus.
A platform működését "bizonyítottan szélsőséges törekvések" jellemzik, ezért alkotmányvédelmi megfigyelés alá veszik

- mondta Thomas Haldenwang, aki a tájékoztatón a többi között felidézte, hogy Björn Höcke szégyenletes emlékműnek nevezte a második világháborúban legyilkolt európai zsidók előtt tisztelgő berlini emlékművet. Haldenwang aláhúzta: a BfV döntése "üzenet a demokrácia ellenségeinek" arról, hogy határozott ellenlépésekkel kell számolniuk.
Joachim Seeger, a szolgálat szélsőjobboldali szerveződésekkel foglalkozó osztályának vezetője kiemelte, hogy a Szárny szélsőséges törekvései Németország "szabadságon alapuló, demokratikus berendezkedése" ellen irányulnak. Thomas Haldenwang és Joachim Seeger egyaránt hangsúlyozta, hogy a Szárny meghatározó befolyást gyakorol az AfD politikájára. Felidézték a többi között a pért egyik társelnöke, Alexander Gauland azon nyilatkozatait, amelyek szerint
a Szárny nem jobbra tolja az AfD-t, hanem a párt közepét képviseli.

A BfV döntése azt jelenti, hogy titkosszolgálati eszközökkel, például telefonok lehallgatásával és beépített emberekkel követhetik nyomon az AfD platformjának további tevékenységét. A Bundestagban képviselettel rendelkező pártok körében ilyen még nem fordult elő.

Koronavírus: Kína már túl van a nehezén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.12. 10:02

Fotó: STR / AFP
A járvány túl van a csúcson az egészségügyi bizottság szerint, de a kormánypárt szerint még van miért aggódni.
Tetőzött a koronavírus, a járvány túl van a csúcson - közölte a Reuters beszámolója szerint csütörtökön a vezető kínai egészségügyi bizottság. Az elmúlt napon mindössze 8 újabb megbetegedést regisztráltak. Eközben üzletek nyitnak újra és már a legsúlyosabban érintett Hupej tartományban is elkezdték enyhíteni az utazási korlátozásokat.
Az Kínában regisztrált összes koronavírusos megbetegedés száma jelenleg 80 793, a betegek közül közel 63 ezren már gyógyultan térhettek haza. A halálos áldozatok száma 10-el nőtt csütörtökre, eddig 3169 ember vesztette életét a fertőzés miatt az országban.
A kínai kormánypárt eközben arra figyelmeztetett: bár a megbetegedések száma csökken, a helyzet még mindig nehéz, fennáll a kockázata egy újabb járvány-kitörésnek.

Megfélemlített civilek, visszaélés az államhatalommal - így látja Magyarországot az amerikai külügyminisztérium

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.03.12. 09:53
Robert Destro
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Az éves emberi jogi jelentés szerint vannak jelentős problémák az országban.
Az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta éves emberi jogi jelentését, amelyben az emberi jogok helyzetét elemzi a világ országaiban. A jelentést az amerikai külügyminisztérium washingtoni munkatársai és az Egyesült Államok külföldi nagykövetségei együttesen állították össze Robert Destro államtitkár-helyettes irányításával, majd Mike Pompeo külügyminiszter mutatta azt be. A tárcavezető hangsúlyozta: az idei jelentésben is "fellebben a fátyol azokról a sötét helyekről, ahol az emberi jogokat megsértik". Külön megemlítette Kínát, Venezuelát, Iránt és Kubát.
Magyarországról szólva a jelentés már a kormányzó Fidesz-KDNP kétharmada kapcsán megjegyzi: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői szerint "az alapvető jogokat és szabadságot összességében tiszteletben tartották, habár a választások légköre ellenséges volt". Idézte a jelentés az EBESZ megjegyzését, miszerint "a kormányzati információs kampány jórészt megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampányától".
Aztán megállapítják azt is, hogy jelentős emberi jogi problémák jellemzik Magyarországot. Így, mint sorolják,
  • megfigyelhető politikai megfélemlítés;
  • jogi megszorítások értek civil szervezeteket - köztük a büntetőjogi és pénzügyi büntetésekkel sújtott, migrációval kapcsolatos tevékenységet végző nem-kormányzati szervezeteket (NGO-kat) -;
  • jelentések szerint az államhatalommal korrupt módon visszaélve juttattak kiváltságokat egyes gazdasági szereplőknek;
  • megörtént eseményekről beszámoló újságírókat is felelősségre lehet vonni rágalmazásért; és
  • az emberkereskedelem is jelen van Magyarországon.
A jelentés leszögezte: Magyarországon nincsenek jogtalan letartóztatások, sem politikai foglyok, a kormány nem tüntet el embereket. Bár - jegyezte meg a dokumentum - a hivatalos statisztikák és NGO-k szerint a börtönök túlzsúfoltak és gyakran szegényes a higiéniai környezetük. A börtönökben ugyancsak jelen van az erőszak és az előítéletesség, a hatóságok részéről is. Viszont legalább jól működik az óvadéki rendszer és 
"a bíróságok általában függetlenek".

A jelentés megemlíti, hogy európai intézmények és nemzetközi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a fékek és ellensúlyok rendszerének általuk vélt gyengülése miatt. Ezzel kapcsolatban felidézik a közigazgatási bíróságok azóta elvetett tervét, Handó Tünde ügyét az OBT-vel, illetve
az amerikai külügy idézte Kövér László házelnök tavaly április 24-én a parlamentben elmondott beszédét, mi szerint "a bírák nem lehetnek függetlenek az államtól", a politikusokhoz hasonlóan kell oldalt választaniuk.

A szólásszabadságról - beleértve a sajtószabadságot -, a jelentés hangsúlyozza: a magyar alkotmány biztosítja a szólásszabadságot, beleértve a média szabadságát is, formális megszorítások csak a gyűlöletbeszédre vonatkoznak. Ugyanakkor nem mulasztják el megemlíteni, hogy elemzések szerint
a magyar sajtó 80-90 százaléka is a kormánypárti Közép-európai Sajtó és Médiaalapítvány (KESMA) markában lehet.

Ráadásul a kormányzati hirdetések elosztásával is beavatkozik a médiapiacba az Orbán-kormány, még ha a nyomásgyakorláson túl nyílt cenzúra nem is figyelhető meg. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pedig a kormány céljaihoz asszisztál, olvasható a jelentésben.
A jelentés az MTA és a CEU vegzálását sem mulasztja el megemlíteni. De kitért arra is, hogy emberi jogi aktivisták, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság bírálta a magyar kormány bevándorlókkal és menedékkérőkkel kapcsolatos gyakorlatát. Felidézte azt az esetet, amelyet ezek a szervezetek jeleztek: 2018 őszén a magyar-szerb határon a kerítés szerbiai oldalára tolták vissza a menedékkérőket. Megjegyzik, a magyar rendőrök ezt olyan menekültekkel is megtehetik, akik még csak nem is Szerbia felől léptek az országba, valamint kiemelik, hogy a "biztonságos harmadik országról" szóló kormányzati fikció miatt gyakorlatilag bárki menedékkérelmét elutasíthatják a magyar hatóságok. Az amerikai külügy által figyelembe vett szervezetek jelentései szerint továbbá
a tranzitzónában nem bánnak emberségesen a menedékkérőkkel.

Az antiszemitizmusról írva a jelentés a Tett és Védelem nevű szervezet adataira hivatkozik. Ezek szerint 2018-ban 32 antiszemita gyűlöletbűncselekmény történt, ezek közül 19 gyűlöletbeszéd, 10 vandalizmus és 3 fizikai támadás volt. Megemlíti a dokumentum, hogy aggasztó például a Mi Hazánk mozgalom menete Horthy Miklós kormányzó Budapestre történt bevonulásának évfordulóján. A jelentés egyébként sikerként értékelte az Európai Maccabi Játékok budapesti megrendezését. De az előítéletekről szólva az antiszemita történések mellett megemlítenek számos roma-ellenes, illetve az LMBTQ emberek elleni incidenst, melyekben megesik, hogy a kormánypárt is partner.