Egyes felületeken akár napokig életben marad a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.13. 16:00
Képünk illusztráció
Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
Levegőben három, rézfelületen négy, kartonpapíron 24 óra, műanyagon és rozsdamentes acélon akár két-három nap elteltével is életképes a vírus.
Az új koronavírus levegőben néhány órán át, egyes felületeken akár két-három napig is megél – állapította meg az amerikai országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) kutatóiból és más tudósokból álló csoport. 
A kutatásban orvosi porlasztókészülékkel juttatták a vírusmintákat a levegőbe ahhoz hasonlóan, mintha egy fertőzött köhögne vagy másképp szórná a levegőbe a kórokozót. Azt állapították meg, hogy a levegőben akár három óra, rézfelületen akár négy óra, kartonpapíron 24 óra, műanyagon és rozsdamentes acélon két-három nap elteltével is kimutatható az életképes vírus – írta a medicalxpress.com portál.
Hasonló eredményeket kaptak, amikor a 2003-as SARS-járványt okozó koronavírust tesztelték, tehát a tartósságbeli eltérések nem magyarázzák, hogy a Covid-19 kórokozója miért terjed sokkal szélesebb körben – írták a kutatók.
A teszteket az amerikai Országos Egészségügyi Központ (NIH) hamiltoni laboratóriumában végezték el a NIH, a Princetoni Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem tudósai.
Az új típusú koronavírus tavaly év végén jelent meg Kínában, azóta több mint 120 ezer embert fertőzött meg a világon és több mint 4300 esetben okozott halált, ami meghaladja a 2003-as, genetikailag hasonló SARS-vírus miatti járványt. Az eredményeket a medRxiv honlapon publikálták szerdán.
Szerző

Túlsúlyt is okozhat a szennyezett levegő

Publikálás dátuma
2020.03.13. 15:09

Fotó: Mehedi Hasan/NurPhoto / AFP
Különösen az ózon károsítja a bélbaktériumokat, ami betegségeket eredményezhet.
A szennyezett levegő belélegzése károsítja a bélbaktériumokat, megnöveli a túlsúly, a diabétesz, a gyomor- és bélbajok és más krónikus betegségek kockázatát – derült ki a Boulderben lévő Coloradói Egyetem kutatásából.
Az Environment International című tudományos lapban megjelent tanulmány az első, amely kapcsolatot talált a szennyezettség és az emberi bélmikrobióm szerkezetében és funkciójában bekövetkezett változásokban. A bélmikrobióm a bélrendszer mikroorganizmusainak összessége, amely segíti az emésztést és kölcsönhatásban van az immunrendszerrel. 
A gáznemű szennyező ózon különösen veszélyes, a tanulmány szerint ugyanis a fiatal felnőttek esetében, akik több ózonnak vannak kitéve, kisebb a mikrobióm diverzitása, és több olyan baktériumfajjal rendelkeznek, amelyek a túlsúllyal és a betegségekkel állnak összefüggésben.
„Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a légszennyező anyagok egész sor egészségügyi hatással bírnak” – mondta el Tanya Alderete, a kutatás vezető szerzője, utalva azokra a tanulmányokra, amelyek a szmogot összefüggésbe hozták a 2-es típusú cukorbetegséggel, az elhízással és a gyulladásos bélbetegségekkel. A szakértő szerint a kutatás eredménye arra utal, hogy a bélben bekövetkező változások idézik elő a betegségeket.
A tanulmány nem is lehetne aktuálisabb: az amerikai városok levegőjének minősége több évtizednyi javulás után ismét romlani kezdett. Az ország több állama - Kalifornia, Texas, Illinois, Connecticut, Indiana, New Jersey, New York és Wisconsin - régióit is büntetéssel sújtották a túl magas ózonszint miatt, mivel nem tartják be az országosan előírt határértékeket. 
Egy, a hónapban megjelent tanulmány szerint 
világszerte 8,8 millió embert öl meg évente a szennyezett levegő,többet, mint a dohányzás vagy a háborúk.

Alderete korábbi kutatásai szerint a légszennyezettség hatására romlik a test vércukorszint-szabályozó képessége és befolyásolja a túlsúly kialakulását. Más tanulmányok szerint azokon a napokon, amelyeken magas a levegő szennyezettségének mértéke, megnövekszik a kórházakba bél- és gyomorproblémák miatt érkezők száma.
Annak kiderítéséhez, hogy mi zajlik a bélrendszerben, Alderete kutatócsapata a legfejlettebb genomszekvenálási módszerekkel elemezték 101 fiatal felnőtt székletmintáját Dél-Kaliforniában. A tudósok elemezték az érintettek lakcíme közelében lévő levegőmegfigyelő állomások adatait is, ebből kalkulálták ki, hogy a vizsgálatot megelőző egy évben milyen mennyiségű ózonnak, finomrészecskének és a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkező mérgező dinitrogén-oxidnak voltak kitéve.
A vizsgált szennyezőanyagok közül az ózonnak van a legnagyobb hatása a bélrendszerre: azoknak a bélrendszerében, akik nagyobb mértékű ózonnak voltak kitéve, kisebb baktériumvariáció élt. „Ez nagyon fontos, mivel a csökkent baktériumdiverzitás összeköthető a túlsúllyal és a 2-es típusú diabétesszel” – jegyezte meg Alderete. Az egyik speciális baktériumfaj, a Bacteroides caecimuris viszont nagyobb mennyiségben található meg az ózont nagyobb mértékben belélegzők beleiben. Ennek a baktériumnak az elszaporodása több kutatás szerint is összefüggésbe hozható a túlsúllyal.
Összességében 128 baktériumfajt találtak, amelyre negatív hatással van az ózonnak való kitettség. Néhány például az inzulinkiválasztásra van hatással – ez a hormon juttatja el a cukrot az izmokhoz. Más baktériumfajok metabolitokat termelnek, például zsírsavakat, amelyek elősegítik a bélgát integritásának fenntartását és megakadályozzák a gyulladást.
Szerző

"Vaseső" hullik a Földtől 390 fényévnyire

Publikálás dátuma
2020.03.12. 10:15

Fotó: ESO/M. Kornmesser
A szélsőséges hőség miatt elpárolognak a fémek a távoli bolygó "nappali" felszínéről, a gőzt a szél az "éjszakaira" szállítja, ahol kondenzálódik és leesik.
A Genfi Egyetem tudósa, David Ehrenreich által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos folyóiratban számolt be a Wasp-76b jelű bolygóról, amely a Halak csillagképben kering csillaga körül. Eközben egyik oldala folyamatosan a központi csillag felé fordul és több mint 2400 Celsius-fokos. "Éjszakai" oldala ezer Celsius-fokkal hűvösebb.
A szélsőségesen nagy hőség miatt még fémek is elpárolognak a felszínéről – közölte az egyetem közleményében. Az így elpárolgott vas is a légkörbe kerül, ahol felkapják azt az erős szelek, amelyeket a nappali és éjszakai oldal közötti nagy hőmérséklet-különbségek okoznak. A szelek elviszik a vasgőzt a mintegy 1500 Celsius-fokos éjszakai oldalra, ahol kondenzálódik és esőként lehullik.
A felfedezést a kutatók az Európai Déli Obszervatóriumnak (ESO) a chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyon Nagy Teleszkópjára (Very Large Telescope - VLT) szerelt új műszer, az Espresso (Echelle Spectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) segítségével tették. Az adatok szerint a szürkületi zónában, amely az "estének" feleltethető meg, van vasgőz, a "reggeli" szürkületben viszont nincs. Eszerint az éjszakai oldalon hullik a "vaseső" - írja a Genfi Egyetem.
Az Espressót a Genfi Egyetem egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködve fejlesztette ki. Eredetileg a tudósok a Naphoz hasonló csillagok közelében kerestek exobolygókat (naprendszeren kívüli planétákat). Kiderült azonban, hogy az új eszközzel a már ismert exobolygók tulajdonságai is alaposabban meghatározhatók.
Szerző
Témák
bolygó csillag