Mishmi takin született Nyíregyházán

A világon csak 160 példány él állatkertekben, közülük nyolc a sóstógyógyfürdőiban. A szakemberek reményei szerint a borjúlánynak hamarosan játszótársa is lesz.

Állatkertekben igazi ritkaságnak számító mishmi takin (Budorcas taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban. Az országban csak a nyírségi megyeszékhelyen látható takin tenyészcsapat szaporulatára nem lehet panasza a szakembereknek, a korábbi években született négy hím utód után most egy nőstény borjú jött világra. A világon mindössze 160 egyed él állatkertekben, közülük immár nyolcat Nyíregyházán tekinthetnek meg az érdeklődők - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője.

Mint mondta, a takin csapat legifjabb tagja 220 nap vemhesség után született, pár órával a születése után már lábra állt, anyja egészen kilenc hónapos koráig eteti anyatejjel. A kis állat a csapat többi tagjával együtt már birtokba vette az új kifutót, a szakemberek reményei szerint hamarosan egy "játszótárs" érkezik hozzá, mivel a park másik takin tenyésznősténye is vemhes lett – tette hozzá.

A tenyészbika 2009-ben, az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett Németországból, nőivarú társai pedig 2014-ig francia állatkertekben laktak, mielőtt a sóstógyógyfürdői látványosság lakói lettek. A nyíregyházi állomány 2017-től sikeresen gyarapodik, ami azért is fontos, mert a természetben mindösszesen 3500 egyed él. Természetes élőhelyeiken az orvvadászat és az erdőirtások miatt állományuk folyamatosan csökken, ezért az Európai Állatkertek Szövetsége fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat – ismertette Révészné Petró Zsuzsa.

A mishmi takinok a természetben a Himalája keleti vidékén, változatos élőhelyeken, 1000-3000 méteres tengerszint magasság között élnek. A hideg ellen nemcsak vastag bundájukkal védekeznek, de a fajra jellemző ívelt orrhát, úgynevezett kosorr is segíti őket, ami előmelegíti a belélegzésre kerülő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti.

Növényevő állatok, mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak. A csordákban elsősorban a nőstények és fiatal hímek élnek, az ivarérett hímek többnyire magányos életmódot folytatnak.