Előfizetés

Mishmi takin született Nyíregyházán

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.13. 11:29
Illusztráció
Fotó: Maksim Blinov/Sputnik / AFP
A világon csak 160 példány él állatkertekben, közülük nyolc a sóstógyógyfürdőiban. A szakemberek reményei szerint a borjúlánynak hamarosan játszótársa is lesz.
Állatkertekben igazi ritkaságnak számító mishmi takin (Budorcas taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban. Az országban csak a nyírségi megyeszékhelyen látható takin tenyészcsapat szaporulatára nem lehet panasza a szakembereknek, a korábbi években született négy hím utód után most egy nőstény borjú jött világra. A világon mindössze 160 egyed él állatkertekben, közülük immár nyolcat Nyíregyházán tekinthetnek meg az érdeklődők - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője.
Mint mondta, a takin csapat legifjabb tagja 220 nap vemhesség után született, pár órával a születése után már lábra állt, anyja egészen kilenc hónapos koráig eteti anyatejjel. A kis állat a csapat többi tagjával együtt már birtokba vette az új kifutót, a szakemberek reményei szerint hamarosan egy "játszótárs" érkezik hozzá, mivel a park másik takin tenyésznősténye is vemhes lett – tette hozzá.
A tenyészbika 2009-ben, az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkezett Németországból, nőivarú társai pedig 2014-ig francia állatkertekben laktak, mielőtt a sóstógyógyfürdői látványosság lakói lettek. A nyíregyházi állomány 2017-től sikeresen gyarapodik, ami azért is fontos, mert a természetben mindösszesen 3500 egyed él. Természetes élőhelyeiken az orvvadászat és az erdőirtások miatt állományuk folyamatosan csökken, ezért az Európai Állatkertek Szövetsége fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat – ismertette Révészné Petró Zsuzsa.
A mishmi takinok a természetben a Himalája keleti vidékén, változatos élőhelyeken, 1000-3000 méteres tengerszint magasság között élnek. A hideg ellen nemcsak vastag bundájukkal védekeznek, de a fajra jellemző ívelt orrhát, úgynevezett kosorr is segíti őket, ami előmelegíti a belélegzésre kerülő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti.
Növényevő állatok, mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak. A csordákban elsősorban a nőstények és fiatal hímek élnek, az ivarérett hímek többnyire magányos életmódot folytatnak. 

Szennyezőbb a ruhák viselése, mint a mosása

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.12. 12:03

Fotó: Gpointstudio/Image Source / AFP
Egy ember évente 900 millió mikroszálat is környezetbe juttat a ruhák hordásával, a mosásukkal pedig 300 milliót.
A ruhák viselésével több mirkoszál kerül a környezetbe, mint a mosásukkal - állapította meg egy új kutatás. Az olasz nemzeti kutatási tanács polimerekkel, kompozitokkal és bioanyagokkal foglalkozó intézetének (IPCB-CNR) kutatói és a Plymouthi Egyetem tudósai négy különböző polieszter ruhadarabot hasonlítottak össze, és megvizsgálták, mennyi mikroszálat bocsátanak ki magukból viselés és mosás közben. Az eredmények szerint a szövetből grammonként akár 4000 szövetszál is elszabadul a hagyományos mosással, miközben grammonként 400 szövetszál távozik egy ruhadarabból mindössze 20 percnyi átlagos viselés során – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Egy ember tehát évente csaknem 300 millió poliészter mikroszálat juttathat a környezetébe a ruhái mosásával, és több mint 900 milliót a levegőbe, azzal, hogy hordja a ruhákat. Ráadásul lényeges különbséget tapasztaltak attól függően, hogyan készültek a ruhadarabok. A kutatók szerint a ruhatervezőknek és gyártóknak fontos szerepük van abban, hogy megelőzzék a mikroszálak környezetbe jutását.
Az Environmental Science and Technology című szaklapban bemutatott tanulmány a tudósok olyan korábbi kutatásain alapult, amelyek azt vizsgálták, mekkora szövetmennyiség szabadul fel a mosási folyamatok során. "Az elmúlt időszakban egyre több bizonyítékot találnak a szintetikus mikroszövetek jelenlétére mind vízi környezetben, mind a légkörben. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy kísérletsorozattal megvizsgáljuk a ruhadarabokból ebbe a két környezetbe kerülő mikroszálak mennyiségét" – mondta el Francesca De Falco, az IPCB-CNR kutatója, a tanulmány fő szerzője.
Ez a szennyezettségnek olyan típusa, amellyel főként a forrásnál, magánál a szövetnél lehet felvenni a versenyt a tudós szerint. Megvizsgálták a különböző textilek hatását is, az eredmények szerint pedig a nagyon tömör szerkezetű textilek, mint a szövött anyagok, amelyeknek fonalai erősen sodrottak és folyamatos szálakból állnak, kevesebb mikroszálat bocsátanak ki a vízbe és a levegőbe is – fejtette ki De Falco.
A vizsgálatok során a poliészter és pamut ruhadarabok engedték ki magukból a legtöbb szövetet mosás és viselés során is, a szövött poliészter pedig a legkevesebbet. A szakértők szerint a korábban a mikroműanyag-szennyezés területén végzett kutatások alábecsülték a szintetikus textilek fontosságát, mivel nem vették számításba a közvetlenül a levegőbe kerülő szálmennyiséget. Richard Thompson, a Plymouthi Egyetem kutatója kiemelte: eredményeik fontos üzenettel szolgálnak a divatipar számára, kiemelve a fenntartható dizájn jelentőségét.

Az elmúlt öt év volt a legmelegebb fél évtized a Földön az iparosodás kora óta

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.12. 09:33

Fotó: WLADIMIR BULGAR/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Tovább fog emelkedni a hőmérséklet, és a 2019-hez hasonló évek lesznek a "normálisak"– derült ki a globális éghajlat állapotáról szóló évi jelentésből.
Továbbra is emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentése szerint. A globális éghajlat állapotáról szóló szokásos évi jelentés a világ meteorológiai szolgálatai és egyéb fontos intézményei által szolgáltatott adatokat összegzi – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A mutatók szerint 
2019-ben a globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb a 19. század második felében mért átlaghőmérsékletnél.

Ennél melegebbet csupán 2016-ban jegyeztek fel, akkor a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kora előtti szintet, igaz abban az évben erős volt a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség.
Az elmúlt öt év volt továbbá a Föld eddigi legmelegebb fél évtizede. A különösen érintett területek közé tartoztak Ausztrália, Alaszka, Észak-Oroszország, Kelet-Európa és Dél-Afrika bizonyos területei. Észak-Amerikai középső része volt az egyetlen jelentős szárazföldi terület, ahol az átlag alatti hőmérsékletet mértek.
Az antarktiszi ózonlyuk a legkisebb kiterjedésű volt 2002 óta, miután az Antarktisz feletti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben.
Az óceánok hőtartalma tavaly volt az eddig mért legmagasabb. A globális átlagos tengerszint magassága rekordot döntött 2019-ben, míg az arktiszi és antarktiszi tengeri jég kiterjedése jóval az átlag alatt volt. A gleccserjég tovább fogyatkozott immár a 32. egymást követő évben.
Az ember okozta klímaváltozást döntően az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése okozza. A három legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid mennyisége folyamatosan növekszik a légkörben, mostanra elérve az iparosodás kora előtt - 1750-ben - mért érték 147, 259, illetve 123 százalékát. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével felszabaduló szén-dioxid globális kibocsátása elérte a rekordot jelentő 36,6 milliárd tonnát, amelynek nagyjából a felét nyeli el a növényzet és az óceánok.
A jelentés a legjelentősebb globális éghajlati események közé sorolja az Ausztráliát sújtó aszályt és a szélsőséges bozóttűzszezont. A tavalyi volt a legmelegebb és legszárazabb év Ausztráliában az időjárási feljegyzések kezdete óta, ugyanakkor Dél-Afrikát, Délkelet-Ázsiát és Közép-Chilét is jelentős aszály sújtotta 2019-ben. Európán két rendkívüli hőhullám söpört végig a nyári hónapokban. 
A trópusi ciklonok a legpusztítóbb időjárási jelenségek közé tartoznak a legtöbb évben, és 2019 sem volt kivétel. A Mozambikban és Zimbabwében márciusban tomboló Idai hurrikán több mint 900 ember halálát okozta. A Dorian hurrikán óriási pusztítást végzett a Bahama-szigeteken, míg a Hagibis tájfun hatalmas áradásokat okozott Japánban. Az Indiai-óceán északi részén az eddigi legaktívabb ciklonszezont mérték.
A globális klíma-előrejelzések szerint minden forgatókönyv esetén tovább fog emelkedni a hőmérséklet, és a 2019-hez hasonló évek válnak a normává az évtizedben.