Körvasút: az ingázók örülhetnek, a környéken élők aggódhatnak

Publikálás dátuma
2020.03.14. 07:30
A körvasút megvalósítása már meg is kezdődött a déli összekötő híd felújításával
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Még a megvalósításról se döntöttek, amikor a környéken élők már aláírásgyűjtésbe kezdtek a fejlesztés ellen.
A déli körvasút megépítése száz éves adóssága Budapestnek. Hosszú évtizedek óta az első olyan vasúti beruházás lenne ez, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbb vonatokkal az ingázók mellett a városban közlekedőket is szolgálja. A projekt révén több elővárosi vonat jöhet be az agglomerációból Budapestre, az új megállóknak és új kapcsolatoknak köszönhetően a vasút versenyképessé válhat Budapest közlekedésében – hangsúlyozta a Népszavának Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, aki maga mutatta be a Déli Körvasút projektet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) legutóbbi ülésén, amely azután támogatta a vasútfejlesztést.
Vitézy Dávid az előnyök között említette a sűrűsödő menetrendet, hiszen a körvasúton 10-15 percenként járnak majd a vonatok, összekötve az érdi, budaörsi és környező budai agglomerációt, Budafok-Nagytétényt, Kelenföldet, az újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Déli Városkaput, valamint a Népliget térségét Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval. A menetidő 5-10, vagy akár 15-20 perccel rövidül, ami vonzó alternatívát jelenthet a jelenleg autóval Budapestre ingázóknak. A közúti forgalom jelentős csökkenése évi 1000 tonnával csökkentheti a széndioxid kibocsátást. A vasút menti területeken jelentősen csökken a zajterhelés is, köszönhetően a Németországban használt korszerű zajvédő fal-rendszer megépítésnek. Az FKT ülésén egyetértés volt abban, hogy a kivitelezés során érintett zöldfelületek mértékét minimálisra kell csökkenteni, a Hamzsabégi sétányt, ami egyébként nem parkként van nyilvántartva, színvonalas, a környéken élők igényeit maximálisan kiszolgáló közparkká kell fejleszteni – ismertette a terveket Vitézy Dávid.
A Hamzsabégi út és a környező utcák lakói az elmúlt év végén szembesültek azzal, hogy lakóhelyükhöz közel vasúti bővítést tervez a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és erről évekkel ezelőtt megállapodott a kerület előző, Fideszes önkormányzatával. A környéken élőket azonban csak idén január végén tájékoztatták. A Hamzsabégi sétány mellett élők attól tartanak, hogy az új sínpár nem az elővárosi közlekedést van hivatva kiszolgálni, hanem a sűrűsödő teherforgalmat, ami a jelenleginél jóval nagyobb zajjal és rezgéssel jár majd. Ráadásul a helyiek kedvenc szabadidő parkja, a Hamzsabégi sétány területe a felére zsugorodna, a vágánybővítéshez mintegy 200 fát kell kivágni, a környező ingatlanok értéke pedig jelentősen csökkenne.
A kerület újonnan megválasztott ellenzéki vezetésű képviselő-testülete február közepén, még az FKT döntés előtt, nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek és Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek. Ebben elismerik, hogy a Kelenföldi pályaudvar és a Ferencvárosi pályaudvar között három vágányosra, a Hamzsabégi út külső, buszgarázs melletti részén négy vágányosra bővülő vasút kiemelt kormányzati beruházás, amit a hatályos jogszabályok miatt nem tudunk megakadályozni. De azért van néhány kérésük: a kivágott fákat nagyobb törzsátmérőjű fákkal pótolják, cseréljék le az érintett lakások nyílászáróit, épüljön modernebb zajvédőfal, készüljön teljes körű állapotfelmérés a környék épületeiről, valamint tiltsák ki az érintett szakaszról az elavult, zajos fékberendezéssel felszerelt vasúti teherkocsikat. Az azóta meghozott FKT döntéssel kapcsolatban is megkérdeztük Újbuda önkormányzatát, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
A környékbeliek és az önkormányzat aggodalma érthető, de az ott élők szempontjaira maximálisan tekintettel vagyunk, éppen a vasútmenti lakókörnyezet terhelésének csökkentése a cél – állította Vitézy Dávid, aki a Népszavának azt mondta, hogy szó sincs a teherforgalom sűrítéséről, csupán arról, hogy az időnként napokig félreállítva veszteglő, majd éjjel útnak indított vagonok gyorsabban és főként nappal jussanak át a fővárosi szakaszon. A Hamzsabégi út melletti zöldfelületet teljes egészében felújítják. Az új vágányok építése ugyan a helyszín adottságai miatt nem lehetséges fakivágás nélkül, de kétezer másikat ültetnek a kivágott 198 helyett részben a sétányon, részben a kerület más részein. Vitézy tájékoztatása szerint ezt a megoldást a kerületi önkormányzat is elfogadta. A kormány a beruházás keretében hozzájárul a nyílászárók cseréjéhez is. A BFK vezetője szerint mindemellett az is fontos szempont, hogy az eddig a vasút által egymástól elvágott városrészek a fejlesztés révén ismét összekapcsolódhatnak, három keresztutcánál is át lehet majd menni a töltés alatt, a három új megálló révén a vasút a városi közlekedés szerves részévé válhat. Előzetes becslések szerint az új Nádorkert, Közvágóhíd és Népliget megállókban naponta 10-10 ezer utas fordulhat meg, ami a zuglói vasúti megállóéhoz hasonlatos forgalom.
A körvasút megvalósítása egyébként már meg is kezdődött a déli vasúti összekötőhíd felújításával és a kelenföldi szakasz zajvédő falának építésével. A munkával várhatóan 2022 őszére végeznek. Az új részek kivitelezése a budai oldalon 2021-ben, míg a pesti oldalon 2023-ban kezdődhet meg, ha a létesítési engedélyek idén novemberre meglesznek. A beruházás több százmilliárdos költségét teljes egészében az unió állja
Szerző
Témák
vasút Budapest

Kocsis István bevonult a börtönbe, de bejött a számítása

Publikálás dátuma
2020.03.14. 07:00
A kecskeméti börtönben raboskodók „szabadidejükben” sportolhatnak, tévézhetnek és gyakran hazamehetnek
Fotó: BV.GOV.HU.
A több mint tízmilliárdot sikkasztó egykori MVM-vezér, Kocsis István megkezdte öt éves büntetése letöltését a kecskeméti „luxus”-bv-intézetben.
Kocsis István hétfőn bevonult a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe – tudtuk meg Vadócz Attilától, az illetékes Kaposvári Törvényszék sajtószóvivőjétől. Ezzel végképp érthetővé válik, hogy – amiként azt lapunk feltárta – az állami MVM Magyar Villamos Művek 2005 és 2008 közötti vezérigazgatója miért költözött a jogerős ítélet novemberi kihirdetése után a gyerekei nevén lévő leányfalui „palotából” egy 33 négyzetméteres kecskeméti panelgarzonba. A közeli Wéber Ede utcában található ugyanis az ország egyik legkényelmesebbnek tartott, az argóban csak parkettásnak hívott büntetésvégrehajtási (bv)-intézete. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) korábbi, lapunknak küldött tájékoztatása szerint a szabadságvesztést lehetőleg az elítélt lakcíméhez legközelebb eső intézetben hajtják végre. A Kúria tavaly év végén sikkasztás és hűtlen kezelés miatt ítélte jogerősen 5 év börtönre Kocsis Istvánt. Legkorábban büntetése kétharmada – vagyis 3 év 4 hónap után – szabadulhat. A tíz éves, fordulatos büntető eljárás során bebizonyosodott: az MVM Csoport 2005-2008 között alapvetően az akkori vezérigazgató kezdeményezésére és érdekében utalt több mint 15 milliárdot lenyomozhatatlan cégeknek. Extanácsadó-bűntársa, a három év letöltendő börtönre ítélt Szász András a szóvivői tájékoztatás szerint egyelőre nem vonult be. (Az állítólag betegeskedő, 70 éves Szász András az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe kerülhet.) Eszerint kegyelmi kérvényüket Áder János elutasította. Kocsis Istvánné és az egyik érintett céget vezető egykori MVM-menedzser, Varga-Sabján László felfüggesztettel megúszta. A Kocsis István iránti töretlen bizalmukat az elmúlt politikai kurzusok az üzletember visszatérő botrányai ellenére rendre állami cégek csúcsvezetői posztjaival fejezték ki. Hírek szerint a büntető eljárás alatt oly szívélyes kapcsolatot alakított ki Orbán Viktorékkal, hogy a paksi bővítést is jórészt neki „köszönhetjük”. Szakértők nyílt titokként kezelik, hogy országunk letöltendő szabadságvesztésre ítélt nagypályás, fehérkesztyűs bűnözői a kecskeméti, II-es számú bv-intézetbe kerülnek. Itt, az egykori szovjet laktanya irodából átalakított celláiban, a kigyúrt nehézfiúktól tisztes távolban raboskodott az évtized elején az ex-MSZP-s Zuschlag János, most pedig állítólag itt könyvtároskodik a csalási kísérlet miatt tavaly szeptemberben négy év börtönre ítélt Mengyi Roland exfideszes képviselő is. A 24.hu, a Blikk és a HVG tudósításai szerint a látogatót gondozott kert fogadja, a foglyokat egyágyas, jól felszerelt szobák várják, a többség napközben külső helyszínen dolgozik, a kantinban menüből választhatnak, szabadidejüket tévézéssel, számítógépezéssel, társasjátékokkal, biliárdozással, sportolással – akár teniszezéssel –, angoltanulással, kertészkedéssel vagy a könyvtárban tölthetik; nyáron napozhatnak, egy év után hétvégente hazajárhatnak, az utolsó egy évet pedig nyomkövetővel akár otthon tölthetik. A leginkább szanatóriumhoz hasonlító „enyhébb végrehajtási szabályú” körlet lakói az intézményen belül szabadon mozoghatnak és havonta akár négyszer is kaphatnak 48 órán túli eltávozást. A BVOP korábbi közlése szerint látogató bv-intézeten kívüli fogadása, kimaradás vagy eltávozás annak engedélyezhető, aki a büntetés egyharmadát – börtönben legalább hat hónapot – letöltött vagy akit átmeneti részlegre helyeztek.
Szerző
Frissítve: 2020.03.14. 08:02

Egymilliárd eurós segélycsomagot állítottak össze a kelet-európai vállalatoknak

Publikálás dátuma
2020.03.13. 23:55

Fotó: Jaap Arriens / AFP/NurPhoto
A pénzügyi programból olyan, az EBRD-vel már kapcsolatban álló vállalatok kaphatnak finanszírozást, amelyek üzleti alapmutatói erőteljesek, de átmeneti hitelellátási nehézségeik támadnak.
Egymilliárd eurós soron kívüli pénzügyi csomagot állított össze az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a tevékenységi területén működő vállalatok számára az új típusú koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet péntek este közölte, hogy ez csak előzetes válaszlépés a koronavírus okozta válságra, a bank készen áll még további segítségnyújtásra szükség esetén. A tájékoztatás szerint a most összeállított sürgősségi pénzügyi programból olyan, az EBRD-vel már kapcsolatban álló vállalatok kaphatnak finanszírozást, amelyek üzleti alapmutatói erőteljesek, de átmeneti hitelellátási nehézségeik támadnak. Az EBRD közölte: a tervezett lépések között van a kereskedelemfinanszírozás bővítése és rövid távú, két évig terjedő finanszírozások folyósítása pénzintézetek közbeiktatásával mindenekelőtt kis- és középvállalatoknak. A bank emellett rövid távú, szintén két évig terjedő működőtőke-csomagok kialakítására is készül más kategóriájú vállalatok, valamint energiaipari beruházó cégek számára, illetve pénzügyimérleg-átalakítási és rövid távú likviditástámogatási programokra települési energia- és infrastruktúra-cégeknek. Az EBRD felméri a már fennálló hitelkötelezettségek esetleges átstrukturálásának szükségességét is, beleértve a lejárati futamidő meghosszabbításának és más kondíciók módosításának lehetőségét. A programban szerepel az a lehetőség is, hogy az EBRD helyi valutában folyósít finanszírozásokat, illetve a már fennálló kötelezettségeket átalakíthatja helyi fizetőeszközben törlesztendő tartozásokká. Az EBRD közölte londoni székhelyén kiadott péntek esti tájékoztatásában, hogy közgazdászainak várakozása szerint az új koronavírus okozta járvány a működési térség egészének gazdasági teljesítményére hatással lesz. A bank szerint különösen Közép-Ázsiában, Kelet- és Délkelet-Európában, a kaukázusi térségben és Oroszországban kell számolni a növekedés lassulásával. Az EBRD szerint valószínűleg azok az országok szenvedik majd meg leginkább a koronavírus okozta járványt, amelyek erőteljesen integrálódtak a globális beszállítói hálózatokba, illetve gazdasági teljesítményük közvetlenül függ a kínai gazdaságétól. Az EBRD tavaly összesen 10,1 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában működési térségének; ez éves rekord volt. A bank egy évvel korábban 9,5 milliárd euró finanszírozással támogatta tevékenységi régióját. Az EBRD-finanszírozásban részesített egyedi programok száma is rekordra emelkedett: a bank 2019-ben 452 fejlesztési beruházást finanszírozott az előző évi 395 után. A hangsúly a legfejlettebb közép- és kelet-európai EU-gazdaságokról folyamatosan áttolódik az átalakulás korábbi szakaszaiban járó EBRD-gazdaságokra. Ezt tükrözi, hogy Magyarországon az EBRD tavaly három beruházási programhoz 63 millió euró finanszírozást nyújtott az egy évvel korábbi, hét magyarországi programra folyósított 124 millió euró után.
Szerző
Témák
EBRD koronavírus