Átalakítják a munkabeosztásokat a kereskedelemben az iskolabezárások miatt – jutalmaznák a több terhet vállalókat

Publikálás dátuma
2020.03.15. 15:41

Fotó: Shutterstock
A szakszervezet azt javasolja: az is kapjon bért, aki most az iskolabezárások miatt nem tud bemenni munkahelyére, és majd később ledolgozza a kieső időt.
Egész hétvégén arról egyeztettek a kereskedelmi cégek, hogy a boltok hétfői nyitását és a vevők kiszolgálását a péntek este elrendelt iskolabezárások után is meg tudják oldani. A kereskedelemben ugyanis 80 százalékban nők dolgoznak, közülük sokaknak van kiskorú gyermeke. Az ő felügyeletüket most úgy kell megoldaniuk az érintett szülőknek, hogy a távmunka szóba sem jöhet – legföljebb az irodai személyzetnél –, és a nagyszülőkre sem számíthatnak. A tankerületeknek elméletileg kell ügyeletet szervezniük, ám az iskoláktól ennek konkrétumairól a hétvégén még nem igazán érkezett információ, vagyis vasárnap délután nem lehetett tudni, hétfőn hova adhatná be gyermekét az a szülő, akinek mindenképpen be kell mennie dolgozni. Szabadságra pedig elméletileg nem mehetnek el ezen szülők azonnal, hiszen a szabadnapok kivételére 15 nappal korábban kell(ett volna) benyújtani az igényt. A kereskedelmi cégek azonban belső hálózataikon igyekeztek a hétvégén felmérni, hogy ki tud bemenni dolgozni, és ki az, aki ezt nem tudja megoldani – tudtuk meg Karsai Zoltántól, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökétől, aki szerint a szabadságolások pár nap múlva „kerülnek majd a helyükre”. Ezzel kapcsolatban a szakszervezet javasolja is, hogy átmenetileg legyen mód arra, hogy valaki csak egy-két nappal a szabadság kivétele előtt jelenti be arra az igényét. Van olyan jogi vélemény, miszerint a munkáltatók a hatályos jogszabályok miatt akár ki is rúghatják a hétfőn meg nem jelenő, és ezt előzetesen be nem jelentő alkalmazottaikat, ám a szakszervezeti vezető úgy véli: a jelenlegi helyzetben a munkáltatóknak ez egyáltalán nem volna érdeke, és egyébként is mindenki a helyzet megoldásán dolgozik. A cégek inkább igyekeznek felmérni, kik azok a munkavállalók, akik most jobban terhelhetők – például nincs gyermekük, vagy a férjük is tud vigyázni a gyerekekre, így akár felváltva is lehetnek otthon –, ez alapján pedig átszervezik a korábbi munkabeosztásokat. Van olyan munkáltató is, amely már extra bérkeretet különített el arra, hogy valamilyen módon jutalmazni tudja a most többet vállaló dolgozókat – mondta el Karsai Zoltán. Megjegyezte: e téren valószínűleg az első hetek lesznek a legnehezebbek.   Égető kérdés ugyanakkor az is, hogy hosszú távon jövedelem nélkül maradnak-e azok a dolgozók, akik most kiesnek a munkából, a családok ugyanis a kereskedelemben tapasztalt bérnövekedés ellenére sem tudtak kellő tartalékot felhalmozni. Márpedig a hatályos szabályozás alapján vagy szabadságot vehetnek ki, vagy fizetés nélküli szabadságra mehetnek az iskolabezárások miatt otthon maradni kényszerülő szülők. Számos környező országban az emiatt kieső bért az állam kipótolja vagy rendkívüli szabadságot engedélyez a dolgozóknak. Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki bejelentésben azonban nem említette, hogy bármilyen megoldásban is gondolkoznának e téren, és a hétvégi további tájékoztatókból is csak az derült ki, hogy a kormánynak egyelőre nincs válasza erre. Karsai Zoltán szerint a szabadságok kivétele, majd ezt követően a fizetés nélküli szabadság igénylése nem lehet megoldás, hiszen nincs az a szabadságmennyiség, amely elegendő lenne akár a nyár végéig felügyeletet biztosítani a gyermekek számára, a jövedelemvesztés pedig az egész család életét évekre felboríthatja. A KASZ ezért azt javasolja a munkáltatóknak: a munkaidőkeret meghosszabbításával orvosolják ezt a problémát. Magyarán: aki most nem tud bemenni dolgozni, az ledolgozza később, egyenletesen elosztva a kieső időt, a munkáltató pedig előre meghitelezi ezt, vagyis továbbra is fizet bért a munkából átmenetileg kieső dolgozóknak. Álláspontjuk szerint ezzel elérhető, hogy a munkavállaló 2-3 hetes távolléte esetén se maradjon jövedelem nélkül a család, és a szükségesnél nagyobb mértékben ne használja fel az éves szabadságkeretét sem. A KASZ számításai szerint, ha az elkövetkező hónapok munkaidőkeretét augusztus végéig összevonják, akkor az elkövetkező hetekben kieső munkanapokat az ősz beköszöntéig a kereten belül ki lehet egyenlíteni. A munkavállaló minden hónapban hasonló mértékű munkabért vihetne haza, az első hónapokban kevesebbet, majd a végén többet dolgozva ezért. Egy részmunkaidős, 6 órában dolgozó munkavállaló esetében 15 nap kiesés 90 munkaórát jelent. Ha ezt 4 hónap alatt kell kiegyenlíteni, akkor 6 órás napi munkaidő helyett 7,125 órás munkanapokkal ez megoldható – vázolta a számításokat Karsai Zoltán. Mint fogalmazott: ez nem ideális megoldás, de ebben a helyzetben ilyen talán nem is létezik. Ez a munkáltatók részéről is áldozatokkal jár, hiszen megelőlegezik a munkabért, miközben az ezért cserébe kapott munkát majd csak később kapják vissza a munkavállalóktól. A munkáltatók ezért garanciát szeretnének ez esetben arra, hogy ha ők ezt megteszik, és „előre fizetnek”, akkor az adott dolgozók ne hagyják őket ott, vagyis ne keressenek maguknak másik munkahelyet pár hónap múlva.   

Vonják be a szakszervezeteket is – követeli a VDSZ

Azonnal vonják be az Operatív Törzs munkavállalókat érintő döntéseket meghozó akciócsoportjaiba a szakszervezetek képviselőit – követeli Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mint fogalmazott: csakis érdekvédelmi képviselők részvételével biztosítható, hogy a munkavállalókat országszerte minél kevesebb hátrány érje a már bejelentett iskolabezárások, és a minden bizonnyal bejelentendő bölcsődei és óvodabezárások kapcsán. Átgondolta valaki az Operatív Törzsből, hogy milyen anyagi hátrány éri azokat, akik azért nem mehetnek be huzamosabb ideig a munkahelyükre, mert otthon kell vigyázni a gyermekekre, és ezt a felügyeletet nem bízhatják a nagyszülőkre? Ki fogja megtéríteni a kieső munkabért? Hogyan pótolják majd az állami vállalatok és a versenyszféra cégei a kieső munkavállalókat? Felmerült-e az illetékesek körében, hogy a munkáltatókat az otthonmaradás miatt anyagi téren kompenzálni kell? – sorolta a megválaszolásra váró kérdéseket. Székely Tamás szerint azon is el kellene gondolkozni a kormányzatnak, hogy nem kellene-e már most dönteni a babaváró-, a lakás- és az egyéb hitelek esetleges átütemezéséről, hiszen a munkavállalók – munkabérük kiesésével – aligha fogják tudni a jövőben pontosan törleszteni hiteleiket.       

Szerző

Kiszámolták, hogy nagyon ráfizetünk a koronavírusra

Publikálás dátuma
2020.03.14. 13:05
FOTÓ: Molnár Ádám
Komolyabb gazdasági visszaesés is lehet a következmény.
Komoly hatást gyakorolhat a koronavírus miatt kialakuló világválság a magyar gazdaságra. Ha a kór hosszú ideig blokkolja a nemzetközi ipari, kereskedelmi folyamatokat, akár gazdasági visszaesés is bekövetkezhet idehaza - mondta a Magyar Nemzetnek a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. "A nemzetközi szervezetek előrejelzései alapján a szaktárca számításokat végzett arról, miképpen érinthetik Magyarországot a globális koronavírus-járvány hatásai" - idézi a lap szombati száma Tállai Andrást, aki hozzátette: a számok jelenleg azt mutatják, hogy a legkedvezőbb feltételeknél a magyar gazdaság 3,7 százalékkal növekedhet 2020-ban, a legrosszabb helyzetet vázoló forgatókönyv szerint viszont akár 0,3 százalékos visszaesés is elképzelhető. Utóbbi igen mély válságot feltételez, olyat, amikor a világgazdaság legfeljebb stagnál, az Európai Unió gazdasága pedig 2,5 százalék körüli mértékben zsugorodik. A lehetséges hatásokról beszélve az államtitkár kiemelte, hogy most a magyar gazdaság kimagaslóan jobb helyzetben van, mint a legutóbbi, 2008-as globális krízis idején. A magyar volt az utóbbi időben az unió egyik legjobban teljesítő gazdasága, a kormánynak ráadásul jelenleg is van némi mozgástere, így már készülnek gazdaságvédelmi intézkedések. Arra a kérdésre, hogy ezeket mikor jelenthetik be, az államtitkár azt válaszolta: a kabinet minden lépést a járvány hatásainak figyelembevételével tesz meg.
Szerző
Témák
koronavírus

Vajon fizet az életbiztosításom, ha elkapom a koronavírust?

Publikálás dátuma
2020.03.14. 11:24

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Milyen esetben fizet egy kockázati biztosítás koronavírus esetén? Melyek a lehetséges kizárások?
Egy életbiztosítás két dolog miatt lehet hasznos koronavírus esetén: a haláleseti és a kórházi napi térítés miatt. Előbbit minden életbiztosítás tartalmazza, utóbbiért külön fizetni kell. Egy új vírus megjelenése esetén viszont nem egyértelmű, hogy a biztosító fog-e térítést fizetni, ezért megkérdeztük erről partnereinket – nyilatkozta Sebestyén András, a Grantis Hungary Zrt. vezérigazgatója, biztosítási szakértő. Az Aegon például nem alkalmaz kizárást járványok esetén, ez alól a koronavírus sem kivétel. A CIG Pannónia először arról nyilatkozott, hogy kizárják a koronavírust a térítési kategóriák közül, aztán változtattak az álláspontjukon, és mégis a térítés mellett döntöttek. Ők akár a szerződéskötés másnapjától védelmet nyújtanak – nincs sem orvosi vizsgálat, sem várakozási idő. A Generali szintén térít koronavírus után annak, akinek már van életbiztosítása. Aki viszont új szerződést kötne, annak át kell mennie az orvosi szűrésen, és ki kell várnia a két hét elbírálási időt. A MetLife csak akkor nem térít koronavírus miatt, ha a biztosított magatartása súlyosan gondatlan, például köztudottan fertőzött területre megy, vagy nem tartja be a kormány előírásait, és például száznál több fős beltéri rendezvényt látogat. Ez egyébként minden biztosítóra igaz. A MetLife sem alkalmaz várakozási időt, így a megkötött szerződések akár már másnaptól védelmet nyújtanak. A Signal szerint „az adott helyzet dönti el”, vagyis hogy az ügyfélnek milyen szerződése van, de a legtöbb esetben téríteni fognak koronavírus miatti halál után is. Az Union biztosítót meglehetősen meglepte a kérdés, és némi tanakodás után a többféle álláspontból a végleges az lett, hogy koronavírus miatti halál után nem térítenek, de a kórházi napi térítést kifizetik. A Vienna Life egykori ügyfelei – akik 2018-ban az Union állományába kerültek át – mindkét esetben számíthatnak térítésre. Az Uniqa biztosítónak nincs kialakított álláspontja. Jelenleg térítenek koronavírus után is, de ez később megváltozhat. Vagyis az Union kivételével a legtöbb biztosító koronavírus után is térít a meglévő szerződések esetén. Új életbiztosításnál két helyen tekintenek el a 2-6 hónap várakozási időtől: a CIG Pannónia és a MetLife biztosítóknál a szerződéskötés másnapjától, az első havi díj befizetésétől kezdve él a védelem. A Generali ettől csak orvosi kivizsgálás fejében tekint el. A kórházi napi térítésre minden esetben várni kell. Fontos még tudni, hogy egy balesetbiztosítás nem fog járvány esetén téríteni, hiszen a vírusos megbetegedés nem minősül balesetnek – hangsúlyozta a Grantis szakértője. Aki magán-egészségbiztosítással rendelkezik, az arra figyeljen, hogy ezek a biztosítások a sürgősségi ellátásra nem vonatkoznak, és a koronavírus állami hatáskörbe tartozik. Aki gyanús tüneteket észlel magán, annak mentőt kell hívnia, és minden esetben állami kórházba fog kerülni. A jelenlegi feltételek addig érvényesek, amíg a biztosítók nem adnak ki ezektől eltérő állásfoglalást. A legfontosabb, hogy a biztosítottak körültekintően járjanak el, és az előírásokat betartva vigyázzanak testi épségükre – összegezte a szakértő.
Szerző