Egész hétvégén arról egyeztettek a kereskedelmi cégek, hogy a boltok hétfői nyitását és a vevők kiszolgálását a péntek este elrendelt iskolabezárások után is meg tudják oldani. A kereskedelemben ugyanis 80 százalékban nők dolgoznak, közülük sokaknak van kiskorú gyermeke. Az ő felügyeletüket most úgy kell megoldaniuk az érintett szülőknek, hogy a távmunka szóba sem jöhet – legföljebb az irodai személyzetnél –, és a nagyszülőkre sem számíthatnak.
A tankerületeknek elméletileg kell ügyeletet szervezniük, ám az iskoláktól ennek konkrétumairól a hétvégén még nem igazán érkezett információ, vagyis vasárnap délután nem lehetett tudni, hétfőn hova adhatná be gyermekét az a szülő, akinek mindenképpen be kell mennie dolgozni. Szabadságra pedig elméletileg nem mehetnek el ezen szülők azonnal, hiszen a szabadnapok kivételére 15 nappal korábban kell(ett volna) benyújtani az igényt.
A kereskedelmi cégek azonban belső hálózataikon igyekeztek a hétvégén felmérni, hogy ki tud bemenni dolgozni, és ki az, aki ezt nem tudja megoldani – tudtuk meg Karsai Zoltántól, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökétől, aki szerint a szabadságolások pár nap múlva „kerülnek majd a helyükre”. Ezzel kapcsolatban a szakszervezet javasolja is, hogy átmenetileg legyen mód arra, hogy valaki csak egy-két nappal a szabadság kivétele előtt jelenti be arra az igényét.
Van olyan jogi vélemény, miszerint a munkáltatók a hatályos jogszabályok miatt akár ki is rúghatják a hétfőn meg nem jelenő, és ezt előzetesen be nem jelentő alkalmazottaikat, ám a szakszervezeti vezető úgy véli: a jelenlegi helyzetben a munkáltatóknak ez egyáltalán nem volna érdeke, és egyébként is mindenki a helyzet megoldásán dolgozik. A cégek inkább igyekeznek felmérni, kik azok a munkavállalók, akik most jobban terhelhetők – például nincs gyermekük, vagy a férjük is tud vigyázni a gyerekekre, így akár felváltva is lehetnek otthon –, ez alapján pedig átszervezik a korábbi munkabeosztásokat. Van olyan munkáltató is, amely már extra bérkeretet különített el arra, hogy valamilyen módon jutalmazni tudja a most többet vállaló dolgozókat – mondta el Karsai Zoltán. Megjegyezte: e téren valószínűleg az első hetek lesznek a legnehezebbek.
Égető kérdés ugyanakkor az is, hogy hosszú távon jövedelem nélkül maradnak-e azok a dolgozók, akik most kiesnek a munkából, a családok ugyanis a kereskedelemben tapasztalt bérnövekedés ellenére sem tudtak kellő tartalékot felhalmozni. Márpedig a hatályos szabályozás alapján vagy szabadságot vehetnek ki, vagy fizetés nélküli szabadságra mehetnek az iskolabezárások miatt otthon maradni kényszerülő szülők. Számos környező országban az emiatt kieső bért az állam kipótolja vagy rendkívüli szabadságot engedélyez a dolgozóknak. Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki bejelentésben azonban nem említette, hogy bármilyen megoldásban is gondolkoznának e téren, és a hétvégi további tájékoztatókból is csak az derült ki, hogy a kormánynak egyelőre nincs válasza erre.
Karsai Zoltán szerint a szabadságok kivétele, majd ezt követően a fizetés nélküli szabadság igénylése nem lehet megoldás, hiszen nincs az a szabadságmennyiség, amely elegendő lenne akár a nyár végéig felügyeletet biztosítani a gyermekek számára, a jövedelemvesztés pedig az egész család életét évekre felboríthatja.
A KASZ ezért azt javasolja a munkáltatóknak: a munkaidőkeret meghosszabbításával orvosolják ezt a problémát. Magyarán: aki most nem tud bemenni dolgozni, az ledolgozza később, egyenletesen elosztva a kieső időt, a munkáltató pedig előre meghitelezi ezt, vagyis továbbra is fizet bért a munkából átmenetileg kieső dolgozóknak. Álláspontjuk szerint ezzel elérhető, hogy a munkavállaló 2-3 hetes távolléte esetén se maradjon jövedelem nélkül a család, és a szükségesnél nagyobb mértékben ne használja fel az éves szabadságkeretét sem.
A KASZ számításai szerint, ha az elkövetkező hónapok munkaidőkeretét augusztus végéig összevonják, akkor az elkövetkező hetekben kieső munkanapokat az ősz beköszöntéig a kereten belül ki lehet egyenlíteni. A munkavállaló minden hónapban hasonló mértékű munkabért vihetne haza, az első hónapokban kevesebbet, majd a végén többet dolgozva ezért. Egy részmunkaidős, 6 órában dolgozó munkavállaló esetében 15 nap kiesés 90 munkaórát jelent. Ha ezt 4 hónap alatt kell kiegyenlíteni, akkor 6 órás napi munkaidő helyett 7,125 órás munkanapokkal ez megoldható – vázolta a számításokat Karsai Zoltán.
Mint fogalmazott: ez nem ideális megoldás, de ebben a helyzetben ilyen talán nem is létezik. Ez a munkáltatók részéről is áldozatokkal jár, hiszen megelőlegezik a munkabért, miközben az ezért cserébe kapott munkát majd csak később kapják vissza a munkavállalóktól. A munkáltatók ezért garanciát szeretnének ez esetben arra, hogy ha ők ezt megteszik, és „előre fizetnek”, akkor az adott dolgozók ne hagyják őket ott, vagyis ne keressenek maguknak másik munkahelyet pár hónap múlva.
