Előfizetés

Szülői dilemma: szabadnap vagy béráldozat?

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.03.16. 07:00

Fotó: WAVEBREAK MEDIA
Nem sok választásuk van a szülőknek, ha nem tudnak otthonról dolgozni, de az iskola és óvodabezárások miatt vigyázniuk kell gyermekükre.
Sok szülő kerül nehéz helyzetbe az iskolák bezárása miatt. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nem térnek ki egyértelműen arra, mi a teendő, ha a szülő azért nem tud bemenni dolgozni, mert a „digitális oktatásban résztvevő” gyermekére kell vigyáznia. Máskor iskolaszünet idején első körben a nagyszülők jöhettek szóba, de ők most nem vigyázhatnak az unokákra, mert rájuk különösen veszélyes a koronavírus. A hatályos jogszabályok szerint az iskolabezárás miatt a dolgozó nem számít keresőképtelennek, ezért nem jogosult táppénzre. Szigorúan értelmezve a szabadság sem jöhet rögtön szóba, hiszen azt 15 nappal korábban kellene igényelni. A Munka törvénykönyve biztosít ugyanakkor egy olyan lehetőséget, hogy a dolgozót rendkívüli esetben, különös méltánylást igénylő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt felmentsenek pár napra a munka alól. Ezen okok között a koronavírus miatti iskolabezárás egyelőre nem szerepel, így most a munkaadókon múlik, hogyan döntenek ilyen helyzetekben. Úgy tudjuk: a cégek most rugalmasabban kezelik ezt a kérdést, és maguk is keresik a megoldásokat. Ebben az esetben azonban a távollét idejére nem jár fizetés, bár elméletileg a cég köthet olyan megállapodást a dolgozóval, hogy erre az időszakra is fizet valamennyit. Ez azonban akár a minimálbérnél is kevesebb lehet. A szülők kivehetnek fizetés nélküli szabadságot is, de – nevéből is adódóan – ebben az esetben sem jár bér, sőt, a dolgozó ekkor társadalombiztosítási szempontból is ellátatlan marad. A fizetett szabadság pedig szintén csak rövid távon lehet megoldás, hiszen elképzelhető, hogy a járvány miatti korlátozások még hosszú hónapokig eltartanak, utána pedig a nyári szünetet is meg kell oldaniuk a szülőknek. Ennyi szabadnapja viszont senkinek sincs. Van a fentieken kívül még néhány megoldás, de ezekkel nem tud minden szülő élni. Ahol munkaidő keretben dolgoznak a munkavállalók, ott annak beosztását lehet módosítani úgy, hogy aki most nem tud bemenni a munkahelyére, az később dolgozza le az így kiesett napokat úgy, hogy közben végig kap fizetést. A kereskedelemben ezt javasolja a szakszervezet. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szerint akár arra is van lehetőség, hogy az éves cafeteria terhére a munkavállaló rendkívüli fizetett szabadnapokat vásároljon. Ebben az esetben a felek meghatározzák, hogy mennyi az adott szabadnap „ára”, és a szabadnapok által felhasznált összeggel az éves cafeteria keretet arányosan csökkentik.
A szellemi munkakörben dolgozóknál a távmunka is szóba jöhet, a szolgáltató cégek  többsége a járvány miatt már amúgy is elrendelte az otthoni munkavégzést, vagy legalábbis készül annak bevezetésére. Ez sem lesz azonban könnyű feladat azoknak a szülőknek, akiknek munka közben bölcsis vagy óvodás gyermekük felügyeletéről, etetéséről és szórakoztatásáról is gondoskodniuk kell. Az iskolásokat nevelő szülőknek is csak egy hajszállal lesz egyszerűbb a dolguk, hiszen kicsi a valószínűsége, hogy azok a diákok, akik még sosem találkoztak ilyesmivel, önállóan oldják majd meg a hirtelenjében digitálisan eléjük tett feladatokat.  A fentiek alapján a szülők tehát vagy otthonról dolgoznak, ha tudnak, vagy pedig komoly anyagi veszteségeket szenvednek el. Számos országban – Ausztriában, Romániában vagy Franciaországban – gondoltak az iskolabezárások kapcsán erre is, és a kieső bért az állam kipótolja vagy rendkívüli szabadságot engedélyez a szülőknek. Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki bejelentésben azonban egy szóval sem említette, hogy bármilyen megoldásban is gondolkoznának e téren, és a hétvégi további tájékoztatókból is csak az derült ki, hogy a kormánynak egyelőre nincs válasza erre. Kerestük kérdéseinkkel az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, vannak-e már javaslataik a kialakult helyzettel kapcsolatban, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.

Ma már nem szólnak a csengők – Ijesztő gyorsasággal kell átállniuk a pedagógusoknak a távoktatásra

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.03.16. 06:35

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Indul az iskolákban a járvány miatt elrendelt távoktatás. Pontosabban: ma kezdik el érdemeben kidolgozni, hogy mit és miként tanítsanak a diákoknak.
Ijesztő gyorsasággal kell átállniuk a pedagógusoknak a távoktatásra, miután Orbán Viktor miniszterelnök péntek este bejelentette: az új koronavírus terjedésének korlátozása érdekében hétfőtől iskolalátogatási tilalom lép életbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy az oktatás is szünetel: távoktatás, digitális munkarend lesz. Legalábbis elvileg. Azt ugyanis még csak most kezdik rohamléptekkel kidolgozni, hogy pontosan mit és hogyan kellene tanítani. Szombaton megjelent ugyan erről szóló kormányrendelet, illetve az Oktatási Hivatal is ajánlásokat fogalmazott meg, ám a tantestületek egyelőre magukra vannak utalva. Igaz, több iskolában is végigötletelték a hétvégét a tanárok, hogyan tudnának a legjobban igazodni a helyzethez. Aligha véletlen, hogy még az Emberi Erőforrások Minisztériuma is visszafogottan úgy fogalmazott vasárnap délutáni közleményében: „Hétfőn új világ kezdődik. (…) Ne arra számítsunk, hogy reggel nyolc órakor megszólal a csengő és kezdetét veszi az órarend szerinti első 45 perces óra, de elkezdődik majd a feladatok áramlása és a tanulás új útjára lépünk.” Egyelőre annyi biztos: iskolatévé lesz az M5 adóból, hétfőtől minden nap reggel nyolctól kora délutánig tematikus adás lesz tantárgyanként, korosztályonként. A lapunknak nyilatkozó pedagógusok szerint az átállás nem lehet zökkenőmentes, hiszen a legtöbb intézményben nincs kidolgozott módszertan, a tanárok többségének nincs távoktatási tapasztalata, s egyelőre nincs hír arról, hogy a tankerületek valamilyen „gyorstalpalót” szerveznének. A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanára, Haraszti Klára lapunknak azt mondta: náluk az informatika szakos pedagógusok segítenek a kollégák felkészítésében. Nagy Erzsébet nyelvtanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője is arról számolt be lapunknak: a hétvégén vezetői döntés még náluk sem született a távoktatás kivitelezéséről, de saját tanulócsoportjaiban már többféle internetes platformot kipróbáltak, amelyeken keresztül megoldható a feladatok kiküldése, a csoportos videobeszélgetés. A digitális oktatás terén élen jár a zuglói Herman Ottó Általános Iskola, ahol az elmúlt években már kísérleteztek digitális tantermekkel. A mai naptól már minden osztály rendelkezni fog ilyen digitális tanteremmel, ahol a tanulók nyomon követhetik az iskolai tananyagot és kommunikálhatnak tanáraikkal. A korábbi tapasztalatok ellenére – az iskola igazgatója, Tószegi Attila tájékoztatása szerint – ezt a hetet így is a gyakorlásra, a rendszer finomítására kell majd szánni, a tanárok felkészítésére több, kiscsoportos kurzust indítanak. – Most hirtelen ránk szakadt a XXI. század. De ha az iskolák jól csinálják, ennek a poshadt, retrográd szemléletnek az alkalmassága, ami a jelenlegi oktatásirányítást jellemzi, megkérdőjeleződet – erről Törley Katalin, a Budapest VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára beszélt a Népszavának. Szerinte a járványügyi vészhelyzet rákényszerítheti a rendszert arra, hogy egy valódi digitális oktatási reform menjen végbe, amelyre már évekkel ezelőtt szüksége lett volna az oktatásnak. Az iskolák ebben most lényegében szabad kezet kaptak. Ugyanakkor több kérdésre, amelyek központi beavatkozást igényelnének, továbbra sincs egyértelmű válasz. Ilyen például a hátrányos helyzetű gyerekek távoktatása, akik a legszegényebb régiókban, falvakban élnek, ahol nemcsak internetlefedettség, de sokszor még családi számítógép sincs. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerint ahol nincs lehetőség a digitális oktatásra, ott telefonon és levélben is megoldható a tananyag leadása. Ez sok települést érinthet: a Somogy megyei Alsóbogáton például az iskolás gyerekek vélhetően kis csoportokban a könyvtárban lesznek majd napközben, mivel, bár évek óta ígérték, még mindig nincs széles sávú internet a faluban, így a digitális távoktatásban otthon nem tudnának részt venni. Ami a májusban kezdődő érettségiket illeti: a humántárca abban bízik, a felkészítés a jelenlegi munkarendben is megoldható, a vizsgákat pedig a megszokott módon lehet majd megtartani.

Újraszervezik a gyermekétkeztetést

Magyarországon mintegy félmillió gyermek vesz részt ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben, ám kérdéses, hogy az intézmények bezárása után ezt hogyan fogják megoldani. A kormány az önkormányzatokra bízta ennek megszervezését. A fővárosi operatív törzs mai ülésén dönt erről, vidéken viszont már több településen formálódik a megoldás. Kaposváron például a nyári mintára szervezik meg az ellátást: a hét első felében felmérik az igényeket, majd olyan pontokat jelölnek ki a városban, ahol a családok átvehetik a napi meleg ellátást. A kisebb településeken is akadnak megoldási ötletek: a Somogy megyei Alsóbogáton – ahol se iskola, se óvoda – harminc gyerek közétkeztetését kell megoldani. Süle Tibor polgármester közlése szerint a falugondnok hordja majd ki az ételt a jádi konyháról. (Vas András)

Sorra zárnak be az óvodák, bölcsődék is

Bár múlt szerdán a kormány még rendeletben tiltotta az önkormányzatoknak, hogy saját hatáskörben elrendeljék az óvodák, bölcsődék bezárását, a hétvégén visszaadták ezt a jogot, és a településekre bízták a döntést. Azóta számos vidéki város vezetése bejelentette az intézmények bezárását. Így például Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Debrecenben hétfőtől, Dunaújvárosban keddtől, Békéscsabán szerdától zárnak be az óvodák, bölcsődkék, de a nyári ügyelethez hasonlóan szükség esetén a gyermekfelügyeletet biztosítani kell. A fővárosi óvodák és bölcsődék fokozatosan zárnak be hétfőtől, az ügyeletet itt is biztosítják.

Vészüzemmódra kapcsol az egészségügy

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.03.16. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A fertőzöttek kezelésére koncentrálják erejüket a kórházak, de van, aki szerint még ennél is több kell. A Magyar Orvosi Kamara szigorúbb, átfogóbb intézkedéseket sürget.
Hétfőtől vészüzemmódra kapcsol az egészségügy, a kórházakban csak a sürgős, nem halasztható műtétek végezhetők. Ide tartoznak mindazon beavatkozások, amelyek elhalasztása életveszélyt vagy súlyos vissza nem fordítható károsodást okozna a betegnek. A döntés sejthető volt abból, hogy – mint arról már szombaton írtunk – az Országos Vérellátó Szolgálat a vészhelyzet idején csak a sürgős beavatkozásokhoz biztosít vért az intézményeknek. A fogászati alapellátók a vészhelyzet visszavonásáig csak sürgősségi beavatkozásokat végeznek. A betegektől az egyéb ellátók is azt kérik, ha nem feltétlen szükséges kerüljék az orvosi várókat, a krónikus betegek kérjenek e-receptet. Ezt akár a hozzátartozóik is kiválthatják, ha a patikában meg tudják mondani a recept tulajdonosának tajszámát, és náluk van a saját személyi igazolványuk. Hétfőtől a Honvédkórház úgynevezett elővizsgálati pontot működtet. Kizárólag az elővizsgálati ponton történő áthaladást követően lehet igénybe venni minden járó- és fekvőbeteg ellátást. Az elővizsgálat lázmérésből és kérdőív kitöltéséből áll, amely mindenkinek kötelező. Az intézményben valamennyi orvosi szolgáltatást kizárólag azok vehetik igénybe, akiknél nem merül fel a koronavírus-fertőzés gyanúja. Ellenkező esetben a beteg további vizsgálata a kórház Sürgősségi Centrumában történik. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken este arról beszélt, hogy a laborkapacitás több ezer mintavételre elegendő. Rendelkezésre áll 22 millió pár kesztyű, 1,2 millió sebészmaszk, és érkezik további 1 millió műtéti sebészmaszk. Van továbbá 2-2 ezer lélegeztető és altató gép. Vagyis sok tízezer megbetegedés esetén is elegendő az ellátás – ígérte személyesen a kormányfő, hozzátéve, hogy újabb gépek beszerzéséről is intézkedtek. Lapunknak aneszteziológusok úgy vélték, mindez nagyon jó, csakhogy egyelőre még mindig védőeszközök nélkül kénytelenek dolgozni. Ami azért óriási veszélyforrás, mert – mint mondták – mind gyakrabban derül ki utólag, hogy a pácienseik közül valaki koronavírus fertőzött. Ezt alátámasztani látszik az is: több fővárosi kórházban is kerültek csoportosan karanténba intenzíves szakorvosok. Ez pedig azt jelenti, hogy ők egy időre kiesnek a rendszerből miközben éppen ők azok, akik képesek a legsúlyosabb eseteknél a lélegeztetőgépek mellett dolgozni. Lapunknak egyikük azt is elmondta, hogy egy-egy aneszteziológus legfeljebb három-négy gépet képes felügyelni, de ha bármelyik ilyen betegnél beavatkozásra van szükség, akkor oda már személyre szóló figyelemre van szükség. Egyelőre tisztázatlan az is, hogy van-e megfelelő kapacitás ennyi gépkarbantartására, sterilizálására, a bennük lévő szűrők cseréjére. A Magyar Orvosi Kamara komplett javaslatcsokrot fogalmazott meg a járvány fékezésére. Indítványozzák a vendéglátó és szórakozóhelyek, a színházak és kulturális intézmények, sportlétesítmények, templomok és az élelmiszert nem áruló üzletek bezárását. Szükségesnek ítélik a lakhelyelhagyás szigorú korlátozását, csak rendkívül indokolt esetben, a munkába járásra, bevásárlásra, egészségügyi szolgáltatások igénybevételére és a feltétlenül szükséges ügyintézésre szűkítsék azt. Javasolják továbbá, hogy jelöljenek ki olyan ellátóhelyeket, amelyek kizárólag légúti tünetekkel jelentkező betegeket látnak el. Így koncentrálható lenne a védőeszközök használata. Mint írták, a lázas és légúti panaszokkal jelentkező betegek részére meg kell teremteni a többi betegtől elkülönített ellátás lehetőségét, úgy, hogy az ilyen páciensek a várakozás és az ellátás alatt is legalább két méter távolságot tarthassanak egymástól. Az orvosi kamara szerint a tünetmentes karanténban lévőket nem az aktív kórházi ágyakon kellene megfigyelni. Újra hangsúlyozták, a védőfelszerelés szükségességét. Szerintük egyetlen egészségügyi dolgozó sem dolgozhat megfelelő védelmet nyújtó védőfelszerelés nélkül, a védőruhákat minden ellátó számára központilag biztosítani kell. A kamara ellenzi a 65 év feletti egészségügyi dolgozók mozgósítását és bevonását az ellátásba. Ezzel ugyanis szerintük épp a legrosszabb prognózisú csoportot tennénk ki a legnagyobb kockázatnak. Azt is javasolták, hogy a kezelőorvos által indokoltnak tartott esetben biztosítsák a koronavírus-teszt elvégzésének lehetőségét. Határozottan kérték, hogy a szűrővizsgálatokat a közvetlen kontaktusban lévő személyek esetében is minden esetben végezzék el.

Megkülönböztetett figyelem

Pintér Sándor belügyminiszternek nincsenek tünetei, de nála is elkezdődtek a koronavírussal kapcsolatos járványügyi vizsgálatok - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap. A belügyminiszter ugyanis találkozott a marokkói közlekedési miniszterrel, akinek pozitív lett a tesztje. Pintér vizsgálata meglepő, mert nincsenek tünetei. A jelenleg érvényes magyarországi protokoll értelmében pedig elvileg tünet és kapcsolat egyszerre kell ahhoz, hogy teszteljenek valakit. Amikor a 444 újságírója erről kérdezett az operatív törzs tájékoztatóján, akkor az ellentmondás feloldása helyett Kovács Zoltán államtitkár a szenzációhajhászás elkerülésére szólította fel a portált, továbbá arra intette az újságírókat, hogy nem kell okosabbaknak lenniük a járványügyi szakembereknél.