Elhalasztják a magyar hegymászók tavaszi Himalája-expedícióját

Publikálás dátuma
2020.03.16. 12:42

Fotó: Suhajda Szilárd Facebook oldala
A járványügyi helyzet miatt felfüggesztették a nepáli expedíciókat, amely Klein Dávidékat is érinti.
A tavaszi mászószezon minden expedícióját  törölte csütörtökön Nepál turisztikai minisztere. A döntés értelmében az Eseményhorizont csapata, Klein Dávid és Suhajda Szilárd sem tud elindulni a Makalura. A 8463 méter magas hegy palack nélküli megmászására szeptember óta készülnek – derült ki a csapat közleményéből.
“Tavalyi sikeres K2 expedíciónk óta folyamatosan készültünk az új megmérettetésre. Legfőbb célunk, hogy 2021-ben együtt álljunk az Everest csúcsán, befejezve ezzel a “Himalájai 3 LEG” kihívást (ez a legveszélyesebb, legnehezebb és legmagasabb nyolcezres megmászását jelentené), előtte azonban a 8463 méteres Makalu legmagasabb pontját szerettük volna együtt elérni. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy áprilisban már biztosan nem indulunk expedícióra” – mondta el Klein Dávid, aki azt is hozzátette, bíznak abban, hogy a nyári mászószezon még lehetőséget kínálhat egy újabb nyolcezres expedícióra.
A nepáli expedíciók felfüggesztése több száz külföldi hegymászót érint, akik a tavaszi szezonra készültek a hideg tél és a területre jellemző, júniusban kezdődő csapadékos évszak között. Az utóbbi években ez a második alkalom, hogy egy mászószezon meghiúsul. Az expedíciókat 2015-ben is fel kellett függeszteni, miután Nepált súlyos földrengés rázta meg. A mostani intézkedések rendkívüliek, de nem egyedülállóak: néhány nappal korábban már Kína is bejelentette, hogy a Mount Everest északi oldalát lezárják a hegymászók előtt.
“Természetesen csalódottak vagyunk. Szomorú, hogy az expedíció a felkészülési hajrában “már be is fejeződött”, de megértjük, elfogadjuk és felelősségteljes döntésnek tartjuk az expedíciók szüneteltetését. Szeretteink biztonsága, embertársaink biztonsága, saját biztonságunk fontosabb. Ezt mindvégig szem előtt tartjuk és tudjuk, a nepáli kormány saját állampolgáraik és a külföldről érkező látogatók egészségének érdekében hozta meg a döntést. Alighanem ez mindannyiunk érdeke. Úgy gondoljuk, lesz 2020-as nyári/őszi expedíciónk, 2021-ben pedig folytathatjuk utunkat a közös cél, a Mount Everest felé!” – emelte ki Suhajda Szilárd.
Szerző

3500 fát ültet egy budai szórakozóhely

Publikálás dátuma
2020.03.14. 11:11
Illusztráció
Fotó: PATRICK PLEUL/dpa Picture-Alliance / AFP
A radikális zöld vállalással a karbonlábnyomát szeretné semlegesíteni a KOBUCI.
Az óbudai lesz az első olyan fővárosi koncerthelyszín, ami semlegesíti a karbonlábnyomát – jelentette be a KOBUCI a Facebook-oldalán. Ezt úgy teszik, hogy 3500 gyümölcsfát, őshonos facsemetét ültetnek el Budapesten, mert, mint írták, ennyi képes kompenzálni a nyitvatartási idő alatt kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.      
„Egy olyan fenntartható modellt szeretnénk kialakítani, amelyben a zene szeretete és a zöld gondolat összekapcsolódik. Ez egy közös tanulási folyamat része, ami fákat és gondolatokat egyaránt elültethet.”
Hozzátették, a faültetési projektről, a kompenzációs folyamatról, és arról is, hogy a szórakozóhely vendégei hogyan tudnak mindebben közreműködni, „még sokat fogunk beszélni”.
Szerző

Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon

Publikálás dátuma
2020.03.13. 13:57

Fotó: MARCONI SIMONI/ROBERT HARDING PREMIUM / AFP
A Föld két nagy kiterjedésű jégmezőjének vesztesége további 70 centiméteresre növeli a globális tengerszint-emelkedés 2100-ra várható becslését.
Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására. A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést.
A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan. „Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt” – magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának.
A tudós a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője. A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte.
A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra. Az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést. „Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie” – mutatott rá Sheperd.
Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni. A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható. Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett.
Szerző