Johnson sokat kockáztat

A koronavírus térnyerése miatt a héten biztosan nem tárgyalnak szemtől szemben a felek a britek EU-ból való kilépéséről.

A héten, március 18-tól, London lett volna a házigazdája az Európai Unió és az Egyesült Királyság között folyó egyeztetésnek a Brexit utáni együttműködésről. A két héttel ezelőtt is nehezen beinduló tárgyalások azonban más történések mellett a koronavírus járvány áldozataivá váltak. Egy múlt heti közös közlemény szerint "mindkét fél igyekszik alternatív lehetőségeket keresni az eszmecserék folytatására, beleértve a videókonferenciák lehetőségét".

Több politikai megfigyelő azonban kételkedik a virtuális kommunikáció hatékonyságában. A konzervatív Daily Express napilap David Henigre, a European Centre for International Political Economy igazgatójára hivatkozva úgy véli, videókonferenciák révén is el lehet jutni a kereskedelmi megállapodáshoz, de a folyamat tovább tarthat. A szakember tapasztalatai szerint a megbeszélések dinamikája sokkal lassúbb a képernyőn keresztül, mint amikor az emberek között közvetlen kontaktus alakul ki. A monitor sokkal könnyebben eltereli az értekezlet részvevőinek figyelmét, mint a közvetlen kapcsolattartás – vélekedik.

Az idő mindenesetre sürgeti a két felet, hiszen szükség esetén az Egyesült Királyságnak már június elején kérvényeznie kellene a kereskedelmi tárgyalások meghosszabbítását. Ennek elmaradásával a szigetország úgy csapná be maga mögött immár végleg az Európai Unió ajtaját, hogy nem sikerült kidolgozni a jövőbeni együttműködés alapjait. Boris Johnson már többször hangsúlyozta, szó nem lehet a december 31-én lejáró átmeneti időszak kiterjesztéséről. Természetesen, ahogy hangzatos fogadalmaival ellentétben múlt év őszén kérte az október 31-i kilépési határidő kitolását január 31-ig, úgy az idei év későbbi szakaszában is meggondolhatja magát, különösen a Covid-19-re hivatkozva.

Sir John Curtice, az Egyesült Királyság legbefolyásosabb közvélemény-kutatási szakembere még most is nagyon könnyen el tudja képzelni, hogy Nagy-Britannia és az EU minden igyekezete ellenére a tárgyalási folyamat no deal Brexitbe torkollik, azaz nem jön létre kereskedelmi szerződés. A Strathclyde Egyetem politológus professzora figyelmezteti a közvéleményt, esély sincs arra, hogy a brit parlament jelenlegi felállásában megakadályozza az esetleges megállapodás nélküli kilépést. Mint emlékezetes, a korábbi törvényhozás az azóta visszavonult házelnök, John Bercow ellentmondásos ténykedése mellett több határozatot is hozott a no deal kizárásáról.

A bizonytalanná vált e heti megbeszéléseket megelőzően Michael Gove, a miniszterelnöki hivatal és a Brexitet követő tárgyalások frontembere még arról tájékoztatta a parlamenti képviselőket, a brit kormány a következő tárgyalási forduló előtt, más dokumentumok kíséretében közzéteszi saját kereskedelmi megállapodás-tervezetét. Ha március 18-án a korábbi tervekkel ellentétben még videókonferenciára sem kerülne sor, további nyomás nehezedne Boris Johnson kormányfőre. Politikai megfigyelők szerint az "eszi nem eszi, nem kap mást" tárgyalási stratégia nem csak nagyon szokatlan, hanem sokat árthat is a brit ügynek. Ha a koncepció írásban is megerősítené a kormány által sugallt nézetet, mely szerint úgy szeretné élvezni a szabadkereskedelem előnyeit, hogy maga semmiben nem tesz engedményt, aligha számíthat rugalmasságra Brüsszeltől.