Elkapta a vírust egy miniszter, karanténba vonult a lengyel kormány egy része

Publikálás dátuma
2020.03.17. 09:58

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
A környezetvédelmi miniszter pozitívnak bizonyult az új koronavírusra.
Karanténba vonult a lengyel kormány egy része, miután Michal Wos környezetvédelmi miniszter pozitívnak bizonyult az új koronavírusra. Ezért elhalasztják az államfő által összehívott, a gazdaságélénkítő intézkedéscsomagról szóló kabinettanács szerdai ülését - közölte rendkívüli sajtóértekezletén Andrzej Duda elnök.
A lengyel kormányszóvivő korábbi közleménye szerint a miniszterek egy része a múlt keddi kormányülésen találkozott megfertőződött kollégájukkal. Azon az ülésen nem vett részt a koronavírus-járvány kezelésének irányításában döntő szerepet betöltő Mateusz Morawiecki kormányfő és Lukasz Szumowski egészségügyi miniszter. A karanténba helyezett miniszterek az adott egészségügyi intézkedések mellett továbbá is teljesítik feladataikat, első vírustesztjeik eredményeit várhatóan még kedden közzéteszik.

"Azt sem mondták, hogy moss kezet" - így vigyáz a külügy az Iránban rekedt magyarokra

Publikálás dátuma
2020.03.17. 09:56

Fotó: - / AFP
A kínai Vuhanból még siettek hazahozni a magyarokat, de Irán a járvány súlyossága ellenére jóval kevesebb figyelmet kap.
Napról napra tájékoztatott a magyar kormány az új koronavírus miatti járvány kezdetén a kínai Vuhanban lévő magyarok hogylétéről, de arról már jóval kevesebb szó esett, hogy Iránban, ahol most is tombol a járvány, ugyancsak élnek magyarok. A közel-keleti országban több beteg lehet, mint a világ más pontjain összesen: az Atlantic amerikai lap a múlt héten arról írt, különböző adatokon alapuló becslések szerint
a 80 milliós országban legkevesebb 586 ezren, de akár 8 millióan is elkaphatták a betegséget.

Utóbbi nyilván túlzás, de félmilliónál biztosan többen kapták el a betegséget egy, a Népszavának nyilatkozó, Iránban tanuló magyar egyetemista szerint. A hivatalos statisztikai adatok pedig - amik kedden összesen 15 ezer fertőzésről szólnak - nem fedik a valóságot. Az egyetemista a járvány miatt a másfél magyarországnyi lakóval büszkélkedő, máskor nyüzsgő nagyvárosban, Teheránban ragadt, ahol leírása szerint alig két hét alatt kiürültek az utcák. Korábban a tömeg miatt csak a metróba lejutni negyed óráig tartott, most meg az első érkező szerelvényre is fel lehet szállni. Csak a parkokba járnak ki továbbra is a maszkot, kesztyűt hordó városiak. Az üzletek azonban nem zártak be: sokan nem engedhetik meg maguknak a kényszerű szünetet. Az egészségügy leterheltsége katasztrofális állapotokat teremtett - folytatta -, zsúfolásig telt kórházakról beszélnek az orvosok és gyógyszerhiányról a betegek. Mindenki ismer olyat, aki elkapta a koronavírust, amitől az irániak is az időseket féltik legjobban. Mindezen pedig még tovább ronthat, hogy a március 20-ra eső perzsa újév alkalmából tömegek kereshetik majd fel vidéki hozzátartozóikat.
"Én vettem fel a kapcsolatot az iráni magyar külképviselettel, és nem ők kerestek"

- nyilatkozta ugyanakkor a magyar hallgató. Miközben "a rezsim nagyon jól csinálja, amit már negyven éve csinál" - a valós helyzetről nem tájékoztat -, szavaiból úgy tűnik, a magyar követség sem jeleskedik a tények közlése terén. Így egy kinti magyar ottani legális eszközökkel, az internet-cenzúrát megkerülő VPN kapcsolat nélkül még az Orbán-kormány által kihirdetett vészhelyzetről sem értesülne - hiába a külügy által sokat hangoztatott konzuli regisztráció, amit az egyetemista még odautazása előtt elintézett. Sokáig nem is vette fel a kapcsolatot a külképviselettel, magyar hallgatótársai rossz tapasztalatai miatt. Végül hazautazott volna, ehhez kért segítséget, de a nagykövetségtől jóformán csak ugyanazokról a még épp induló gépekről és több százezres jegyárakról kapott tájékoztatást, mint amikről honlapjukon a légitársaságok is írnak. Volt néhány európaiaknak fenntartott hely, amikről csak a külképviselet tudott, de azokat a járatokat végül törölték. Az egyetemista a nehézségek után, az európai helyzetet is látva végül a maradás mellett döntött. Ugyan nem kérte, hogy "mentsék ki", de nem is tud róla, hogy - a vuhani magyarokhoz hasonlóan - lenne erre lehetősége. Mint fogalmazott: "azt sem mondták, hogy moss kezet".
Érdeklődtünk az iráni magyar nagykövetségnél, hogy milyen tájékoztatást nyújtanak a kinti magyaroknak. Rákérdeztünk arra is, hogy ha valaki nem tudja finanszírozni a hazautat - a fenti fiatalhoz hasonlóan például nem akar 350 ezer forintot kifizetni egy Barcelonába szóló jegyért, ahonnan ráadásul bizonytalan, hogy folytathatja-e útját haza -, az kérhet-e segítséget a magyar külképviselettől. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Szerző
Frissítve: 2020.03.17. 14:10

Új esélyt kapott Izrael

Publikálás dátuma
2020.03.17. 08:00
Gáncnak nem lesz könnyű kormányt alakítania a következő hetekben
Fotó: AHMAD GHARABLI / AFP
Napokon belül a lehető legszélesebb nemzeti kormányt fog alakítani, ígérte meg hétfőn Beni Gánc, volt vezérkari főnök, amikor átvette a kormányalakítási megbízást Reuven Rivlin államfőtől.
Izraelnek 2018 decembere óta ügyvivő kormánya van, azóta három parlamenti választást tartottak, de sem a tavaly áprilisi, sem a szeptemberi voksolás után nem állt össze kormányzóképes többség. A március 2-i voksoláson ugyan a Benjamin Netanjahu vezette Likud szerezte a legtöbb, 36 mandátumot, de a kormányalakításhoz szükséges minimális 61 ajánlást a knesszet képviselőitől, Beni Gánc, a Kék-Fehér koalíció vezetője szerezte meg. Noha az elmúlt napokban Rivlin elnök nemzeti egységkormányt szorgalmazott és Netanjahu is a koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzetre való tekintettel ugyanezt sürgette, akár átmeneti kabinetként, hétfőn az államfő már csak „egy minél szélesebb kormány” felállítására ösztökélte Gáncot. A volt vezérkari főnök erre ígéretet is tett. Úgy fogalmazott, kormánya az összes párt szavazóit képviselni fogja ezekben a „nem átlagos napokban”. Gánc már vasárnap, miután megszerezte az ajánlásokat, közölte, szeretné, ha kabinetjében minden parlamenti párt képviselethez jutna. Kormányalakítási megbízása átvétele után pedig felszólította Benjamin Netanjahut, csatlakozzon erőfeszítéseihez. Gánc szerint nem a koronavírus járvány a legnagyobb válság, amivel eddig szembesült Izrael. Ne essenek pánikba, mutassanak higgadtságot, kérte a knesszet tagjaitól. Ígéretet tett arra, hogy kormánya nem csak a koronavírusból gyógyítja ki az izraeli társadalmat, hanem a „gyűlölet és megosztás vírusából is”. A 61 ajánlás ellenére sem biztos, hogy siker koronázza Gánc kormányalakítási törekvéseit. A Kék-Fehér és a Likud a napokban megkezdi az egyeztetéseket. Az izraeli pártpaletta azonban nagyon töredezett, a kis pártok zsarolási potenciálja pedig igen magas, mint ahogy az Avigdor Liberman vezette Jiszráel Bejtenu példája is mutatja. ( A szeptemberi voksolás után azért nem alakult kormány, mert Liberman egyik tábort sem támogatta). Ugyanakkor a kis pártok közötti feszültség is rendkívül mély, az ultraortodox pártok és a Jiszráel Béjtenu, valamint az arab pártok és a jobboldali radikálisok nem könnyen békíthetők össze. Gáncnak hétfő éjféltől kezdődően 28 nap áll rendelkezésére egy működő koalíció összehozására. Ha ez kevésnek bizonyul, 14 nap hosszabbítást kérhet az államfőtől. Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök korrupciós pere ma, március 17-én kezdődik.
Szerző