Bírósághoz fordultak, és maradnak a Magyarországról kiutasított iráni hallgatók

Publikálás dátuma
2020.03.18. 14:28

Fotó: Béres Márton / Népszava
Jogi védelmet kértek a karanténba zárt egyetemisták, szerintük ellentmondásos, homályos hatósági eljárás során döntöttek sorsukról.
Bírósági felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet kért 13 iráni egyetemista, akiket a napokban utasítottak ki Magyarországról. Mindannyiuk ellen a járványügyi szabályok megsértése miatt indított eljárást a rendőrség – írja szerdai közleményében a Magyar Helsinki Bizottság (MHB). A jogvédő szervezet szerint a hallgatókat közbiztonsági veszélyre hivatkozva még szerdán délelőtt fel akarták tenni egy katari gépre, de amíg a bíróság nem dönt legalább az azonnali jogvédelem ügyében, addig biztosan nem toloncolhatók ki. Az egyetemisták egyikét az MHB képviseli az idegenrendészeti eljárásban.
A Bizottság hangsúlyozza: 
veszélyhelyzetben sem korlátozható az ártatlanság vélelme, és senki sem küldhető vissza olyan helyre, amely számára életveszélyes lehet. Ezek az alapjogok mindenkit megilletnek, jóban-rosszban, egészségben és betegségben egyaránt.

A Magyar Helsinki Bizottság számára különösen fontos, hogy azok csoportok és emberek, akik egyébként is a kormányzati propaganda célkeresztjében állnak, most is számíthassanak arra, hogy a civil szervezetek megvédik őket a hatalom önkényétől – mondta Pardavi Márta, a szervezet társelnöke.

Valaki balhézott, most mindenkit kiutasítanának

Az iráni egyetemisták a Szent László Kórházban voltak elkülönítve. A hatóságok szerint ott azonban egyesek megszegték a járványügyi előírásokat és nem engedelmeskedtek az egészségügyi személyzetnek. Ezért rendőri intézkedésre került sor, majd az összes karanténba zárt, később tünetmentesnek bizonyuló diák ellen büntetőeljárást indítottak. Az eddigi eljárások egyáltalán nem tisztázták, hogy valójában mi történt, és személy szerint kinek milyen szerepe volt az eseményekben. A hatósági dokumentumok ellentmondásosak és hiányosak, az eljárás során pedig azt sem vizsgálták, hogy mi várna Iránban a visszaküldött fiatalokra – hívja fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság. Ennek ellenére a rendőrség az összes külföldi egyetemistának a kitoloncolással végrehajtott kiutasítását kezdeményezte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál (OIF). Az OIF kiutasította a fiatalokat, és három évre beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el velük szemben. Mindez a szervezet szerint kollektív büntetésre utal – ami sérti az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.   

Kétmillió fertőzött közé küldhetik őket

A kiutasítottak egyike, egy fiatal nő segítséget kért a Magyar Helsinki Bizottságtól. Ő maga állítása szerint semmilyen rendbontásban nem vett részt, és eleget tett az utasításoknak. Mégis a hatóságtól szokatlan gyorsasággal már szerda reggel az ország elhagyására akarták kényszeríteni őt is. Kataron keresztül Iránba akarták visszaküldeni őket. Az MHB arra is emlékeztet, hogy 
Irán ma valószínűleg a koronavírus által legfertőzöttebb ország, megbízható becslések mintegy kétmillióra teszik a fertőzöttek számát. A hároméves beutazási tilalom pedig a hallgatók eddigi tanulmányaikat teszi tönkre, és azt is megakadályozza, hogy bármely más schengeni országba beutazhassanak, ott tanuljanak, kettétörve ezzel a diákok életét.

A kiutasított hallgató a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének segítségével a bíróságnál kezdeményezte az OIF kiutasító határozatának felülvizsgálatát – a jogvédők információi szerint így tett a másik 12 diák is. Valójában semmi járványügyi indoka nem lehet a büntetőeljárásuk lezárta előtti kiutasításuknak, hiszen azon kevés magyarországi ember közé tartoznak, akiknek papírjuk van arról, hogy nem fertőznek, és azóta is rendőri kontroll alatt az otthonukban tartózkodnak.

Esélyük sem lenne a visszatérésre

Az iráni hallgatók mindannyian azonnali jogvédelmet is kértek a bíróságtól. Erre azért van szükség – írja a jogvédő szervezet – hogy ne történhessen visszafordíthatatlan károsodás, ha ugyanis a kitoloncolás megtörténne, és távollétükben a bíróság mégis úgy határozna, hogy a kiutasítás törvénysértő volt, akkor azt már nem lehetne jóvá tenni.
A diákoknak ugyanis alig lenne esélyük visszatérni Magyarországra egy olyan államból, ahol jelenleg tömegsírokba temetik a koronavírus áldozatait.

Még nem tudni, a bíróság megadja-e az azonnali jogvédelmet, és ha igen, akkor hány diáknak, de a kitoloncolás a döntésig biztosan elmarad (a kérelem felfüggesztő hatályú). Szerda reggel tehát a 13 iráni diák nem szállt fel a katari gépre.
Szerző

Orbán délután újabb bejelentésre készül

Publikálás dátuma
2020.03.18. 14:03
Orbán Viktor miniszterelnök 2020. március 9-én, egy, a koronavírus terjedése kapcsán megszervezett nemzetközi videokonferencián
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI
A miniszterelnök bolgár, román és osztrák kollégájával is egyeztetett a döntés előtt.
Orbán Viktor miniszterelnök a kormány szerdai ülése után bejelentést tesz a közösségi oldalán – mondta el az az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Havasi szerint az élő bejelentkezés 15 órakor kezdődik Orbán Viktor Facebook-oldalán.Hozzátette: a miniszterelnök többször megszakította a szerdai kormányülést, mert egyeztetést folyatott európai kollégáival, így a bolgár, a román kormányfővel, valamint az osztrák kancellárral is.  Bár a sajtófőnök erről nem beszélt, a bejelentés biztosan összefügg majd  a koronavírus-járvánnyal.
Szerző

Mosható szájmaszkokat gyárt a Máltai Szeretetszolgálat

Publikálás dátuma
2020.03.18. 13:56
Képünk illusztráció
Fotó: ROLAND WEIHRAUCH / AFP
A próbagyártás szerdán kezdődött a tiszaburai varrodában, ahol az előzetes számítások szerint napi 1500 darabot tudnak elkészíteni.
Többször használható, mosható szájmaszkok előállítására állnak át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) foglalkoztatási programjának üzemei – közölte a szervezet szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a próbagyártás szerdán kezdődött a tiszaburai varrodában, ahol az előzetes számítások szerint napi 1500 darabot tudnak elkészíteni. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt években az ország több településén indított foglalkoztatási programokat, amelyekkel több mint száz megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő vagy a munkaerőpiacon esélytelen embernek teremtett munkalehetőséget. A tiszaburai varrodában készített maszkok az első időszakban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ellátó intézményeibe kerülnek, amelyek együttesen naponta 13 ezer emberről gondoskodnak. Az MMSZ foglalkoztatási programjának további helyszínei fokozatosan kapcsolódhatnak be a szájmaszkok előállításába – írták. Nagykanizsán a csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató Kanizsa Rehab Nonprofit Kft. szintén szájmaszkok gyártására állt át – közölte Balogh László (Fidesz-KDNP) polgármester az MTI-vel. Az önkormányzat tulajdonában lévő, varrodával is rendelkező cégnek a város egyelőre 10 ezer darabos megrendelést adott. A prevenciós célra használható maszkokat a város önkormányzati, egészségügyi intézményei számára, illetve a nagykanizsai fertőzöttek részére készítik.
Szerző