Előfizetés

Megvédheti az anyatej az újszülötteket a vérmérgezéstől

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.19. 15:45

Fotó: Catherine DELAHAYE / AFP
Aktiválja a bélsejtek receptorait egy molekula, amivel megakadályozza a születést követő 72 órától 60 napig megjelenő korai szepszist.
Amerikai kutatók egereken végzett kísérletei szerint az anyetejben található molekulák egyike (epidermális növekedési faktor, EGF) aktiválja a bélsejtek receptorait, ezzel megakadályozza a veszélyes bélbaktériumok bejutását a véráramba, ahol szepszist, vagyis vérmérgezést idézhetnek elő.
A St. Louis-i Washingtoni Orvosi Egyetem és a Mayo Klinika kutatói újszülött egereket fertőztek meg Escherichia coli baktériummal, amelyet a szepszis korai szakaszában szenvedő egér véréből nyertek. A kisegereket aztán vagy saját anyjuk szoptatta vagy egy másik nőstény, amely korábban ellett, ezért az anyatejében már alacsonyabb volt az EGF szintje. 
A tanulmány szerint szepszis csak azoknál a kisegereknél alakult ki, amelyeket a már hosszabb ideje szoptató, vagyis alacsonyabb EGF-szinttel rendelkező tejű nőstények tápláltak. Kathryn A. Knoop, a Mayo Klinika immunológia professzora, a tanulmány első szerzője szerint az eredmény nemcsak arra utal, hogy szükség van az anyatejes táplálásra, amikor csak lehetséges, hanem arra is, hogy az újszülötteknek magasabb EGF-koncentrációjú anyatejre van szükségük. 
A kutató rámutatott, hogy amikor egy csecsemőt más anya által biztosított anyatejjel táplálnak, előfordulhat, hogy abban nem megfelelő az EGF-szint, mivel általában a már hosszabb ideje szoptató nők adnak tejet. Knoop hozzáfűzte, hogy az újszülötteknek szánt anyatejben esetleg meg lehetne növelni a epidermális növekedési faktor mennyiségét, hogy pótolják a hiányt. Az antibiotikumokkal ellentétben, amelyek megölik a baktériumokat, az anyatej, amely nagyobb mennyiségű EGF-et tartalmaz, nem pusztítja el a káros vagy hasznos baktériumokat a gyomorban, csak megakadályozza, hogy bekerüljenek a véráramba. 
A Washingtoni Egyetemen dolgozó Phillip I. Tarr gyermekgyógyász, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány társkutatója szerint miközben nem szokványos stratégiáról van szó egy fertőzés kezelésében, a közeljövőben hasznos lehet a módszer a halállal fenyegető fertőzések elkerülésére. A korai szepszis a születést követő 72 órától 60 napig léphet fel, és az újszülöttkori halálozások 26 százalékáért felelős. A koraszülöttek 10 százalékánál fordul elő korai szepszis, aminek következtében 30-50 százalékuk hal meg.

Ennyit az összeesküvés-elméletekről: magától fejlődött ki a koronavírus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.19. 14:26

Fotó: NIAID-NIH / AFP
Denevérekben vagy tobzoskákban formálódhatott a kórokozó, ami sokkal hatékonyabb annál, hogy mesterséges legyen.
A koronavírussal kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet terjed már január óta, az egyik legnépszerűbb kétségtelenül az, hogy a vírust mesterségesen, egy laborban hozták létre, ahonnan aztán kiszabadult, esetleg valaki szándékosan engedte szabadjára Kínában. Azt persze eddig is sejteni lehetett, hogy ez teljes képtelenség, egy friss kutatásban pedig sikerült is bebizonyítani, hogy a vírus természetes úton fejlődött ki – írja az Index, a The Telegraph cikkét idézve. A Nature Medicine szaklapban publikált tanulmányban a kutatók az új típusú koronavírus genomszekvenciáját vizsgálták meg, ez alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy a vírus a korábbi feltételezéseknek megfelelően
természetes úton fejlődött ki denevérekben vagy tobzoskákban.

A kutatók szerint a vírus sejtekbe való beférkőzésre használt fehérjéi egyszerűen túl hatékonyak ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 mesterséges legyen, és a természetes fejlődés mellett szól a vírus molekuláris struktúrája is. A kutatók szerint ha valaki egy új koronavírust szeretne létrehozni, az alighanem egy már létező, megbetegedést okozó vírust használna fel ehhez, a SARS-CoV-2 viszont merőben eltér mind a hat ismert koronavírustól.  Egy ilyen vírust persze a nulláról is meg lehet alkotni – mint az Index írja, jelenleg is zajlanak erre vonatkozó kísérletek, ugyanis a jelenleg terjedő vírus laborban előállított pontos mása rendkívül hasznos lehetne az ellene folytatott harcban –, erre azonban nagyon kevés labor képes, és a hozzá szükséges gének beszerzése is komolyan szabályozott folyamat. 

Infografikák segítenek, milyen ételeket érdemes betárazni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.19. 14:11

Fotó: GARO/Phanie / AFP
Az étkezési és bevásárlási kisokos több táplálkozástudományi szakember és szervezet összefogásával készült el.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások hatására elképesztő felvásárlási és raktározási láz indult, a Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek és dietetikusok, valamint szervezetek fogtak össze, és tájékoztató infografikát készítettek többek között arról, érdemes-e élelmiszert felvásárolni, miből mennyi legyen otthon – olvasható az egyik közreműködő szervezet, a Felelős Gasztrohős Alapítvány közleményében. 
Az ötletgazda, Papp Andrea táplálkozástudományi szakember szerint a legfontosabb az, hogy próbáljunk higgadtnak maradni és gondoljunk másokra is.
”Fantasztikus volt látni, hogy alig két nap alatt mennyien fogtunk össze, hogy segítsünk az embereknek.

Mindenki segíthet másoknak azzal, ha nem vásárol több élelmiszert annál, mint amennyi valóban szükséges. Véleményem szerint az élelmiszer-ellátást akkor fenyegeti veszély, ha megrohamozzuk a boltokat és hónapokra betárazunk. Így valóban akadozhat az ellátás. Bár az infografikára csak a leglényegesebb információk fértek rá, de mindannyian igyekszünk részletesebb segítséget nyújtani az oldalainkon.”
Az egészséges táplálkozás alapelveinek követése most is elengedhetetlen

– hangsúlyozta Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára.

”Fontos, hogy a karantén idején is próbáljuk betartani az egészséges táplálkozás szabályait. Készítsünk zöldséges ételeket, együnk naponta egyszer valamilyen teljes értékű gabonából készült ételt, fogyasszunk rendszeresen sovány tejtermékeket, hüvelyeseket, olajos magokat, halat, tojást. Folyamatos nassolás helyett tartsunk napirendet, amibe napi három-öt étkezés tartozik. Ha unatkozunk vagy stresszelünk, evés helyett mozogjunk kicsit vagy olvassunk bele egy jó könyvbe.”
A túlevés veszélyeire hívta fel a figyelmet Zsigovits Angelika, a Smartfood Coach táplálkozástudományi szakembere. ”Az érzelmi evés kockázata hatványozottabban előfordulhat ezen időszak alatt, amit a stressz, szorongás, magány, unalom, szomorúság, harag egyaránt okozhat. Nem érdemes irreálisan nagy mennyiségű alapanyagot felhalmozni otthonunkban, így a túlevés rizikóját is csökkenthetjük. Állítsunk fel magunknak egy napirendet, amelyben legyenek ismétlődő, egészséget támogató, rituálészerű szokások, mint például a napi ötszöri étkezés, folyadékfogyasztás, és rendszeres otthoni testmozgás.”
Ilyenkor is fontos a tudatosság, a bevásárlás és a táplálkozás során is – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. „Felelős emberként csak annyi élelmiszert vásároljunk, amennyi a saját szükségleteinket fedezi. Gondoljunk másokra, és ne feledjük azokat sem, akik az élelmiszereinket előállítják és elérhetővé teszik. 
A mostani időszak legyen inkább egy új, tudatosabb és egészségesebb életmód kezdete, és ne az unaloműző evésé”

– fogalmazott a szakértő.

”Most kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy lehetőleg ne pazaroljunk el élelmiszert. Érdemes okosan kihasználni a fagyasztónk kapacitását, akár előre megfőzni néhány nagyobb adagot, amit később csak ki kell olvasztani. Jól jöhetnek a száraz hüvelyesek, a jól tárolható zöldségek, és az olyan ételmentő receptek, mint a mákos guba. Talán még néhány hasznos új konyhai szokást is felvehetünk ezalatt a furcsa időszak alatt" – mondta Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója, Varga Judit. 
“Ezekben a bizonytalan időkben a félelemkeltés helyett valós szakértői információkra és segítségre van szükség. Hiszem, hogy a grafika nyelvén az információk fogyaszthatóbbak, jobban átláthatóbbak és szemléletesebbek, ezért sokakhoz juthat el ez az étkezési kisokos, így nőhet az esély, hogy egyre többen megfontoltan és tudatosan vásároljanak és étkezzenek a krízishelyzetben” – mondta az infografikákat készítő Kőfaragó Anna    
Az ábrák elkészítésében további szakemberek is részt vettek, többek között Meleg Sándor dietetikus (Alimento blog) és Prof. dr. Rurik Imre, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke.