Megvédheti az anyatej az újszülötteket a vérmérgezéstől

Publikálás dátuma
2020.03.19. 15:45

Fotó: Catherine DELAHAYE / AFP
Aktiválja a bélsejtek receptorait egy molekula, amivel megakadályozza a születést követő 72 órától 60 napig megjelenő korai szepszist.
Amerikai kutatók egereken végzett kísérletei szerint az anyetejben található molekulák egyike (epidermális növekedési faktor, EGF) aktiválja a bélsejtek receptorait, ezzel megakadályozza a veszélyes bélbaktériumok bejutását a véráramba, ahol szepszist, vagyis vérmérgezést idézhetnek elő.
A St. Louis-i Washingtoni Orvosi Egyetem és a Mayo Klinika kutatói újszülött egereket fertőztek meg Escherichia coli baktériummal, amelyet a szepszis korai szakaszában szenvedő egér véréből nyertek. A kisegereket aztán vagy saját anyjuk szoptatta vagy egy másik nőstény, amely korábban ellett, ezért az anyatejében már alacsonyabb volt az EGF szintje. 
A tanulmány szerint szepszis csak azoknál a kisegereknél alakult ki, amelyeket a már hosszabb ideje szoptató, vagyis alacsonyabb EGF-szinttel rendelkező tejű nőstények tápláltak. Kathryn A. Knoop, a Mayo Klinika immunológia professzora, a tanulmány első szerzője szerint az eredmény nemcsak arra utal, hogy szükség van az anyatejes táplálásra, amikor csak lehetséges, hanem arra is, hogy az újszülötteknek magasabb EGF-koncentrációjú anyatejre van szükségük. 
A kutató rámutatott, hogy amikor egy csecsemőt más anya által biztosított anyatejjel táplálnak, előfordulhat, hogy abban nem megfelelő az EGF-szint, mivel általában a már hosszabb ideje szoptató nők adnak tejet. Knoop hozzáfűzte, hogy az újszülötteknek szánt anyatejben esetleg meg lehetne növelni a epidermális növekedési faktor mennyiségét, hogy pótolják a hiányt. Az antibiotikumokkal ellentétben, amelyek megölik a baktériumokat, az anyatej, amely nagyobb mennyiségű EGF-et tartalmaz, nem pusztítja el a káros vagy hasznos baktériumokat a gyomorban, csak megakadályozza, hogy bekerüljenek a véráramba. 
A Washingtoni Egyetemen dolgozó Phillip I. Tarr gyermekgyógyász, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány társkutatója szerint miközben nem szokványos stratégiáról van szó egy fertőzés kezelésében, a közeljövőben hasznos lehet a módszer a halállal fenyegető fertőzések elkerülésére. A korai szepszis a születést követő 72 órától 60 napig léphet fel, és az újszülöttkori halálozások 26 százalékáért felelős. A koraszülöttek 10 százalékánál fordul elő korai szepszis, aminek következtében 30-50 százalékuk hal meg.
Szerző
Témák
anyatej szepszis

Ennyit az összeesküvés-elméletekről: magától fejlődött ki a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.19. 14:26

Fotó: NIAID-NIH / AFP
Denevérekben vagy tobzoskákban formálódhatott a kórokozó, ami sokkal hatékonyabb annál, hogy mesterséges legyen.
A koronavírussal kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet terjed már január óta, az egyik legnépszerűbb kétségtelenül az, hogy a vírust mesterségesen, egy laborban hozták létre, ahonnan aztán kiszabadult, esetleg valaki szándékosan engedte szabadjára Kínában. Azt persze eddig is sejteni lehetett, hogy ez teljes képtelenség, egy friss kutatásban pedig sikerült is bebizonyítani, hogy a vírus természetes úton fejlődött ki – írja az Index, a The Telegraph cikkét idézve. A Nature Medicine szaklapban publikált tanulmányban a kutatók az új típusú koronavírus genomszekvenciáját vizsgálták meg, ez alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy a vírus a korábbi feltételezéseknek megfelelően
természetes úton fejlődött ki denevérekben vagy tobzoskákban.

A kutatók szerint a vírus sejtekbe való beférkőzésre használt fehérjéi egyszerűen túl hatékonyak ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 mesterséges legyen, és a természetes fejlődés mellett szól a vírus molekuláris struktúrája is. A kutatók szerint ha valaki egy új koronavírust szeretne létrehozni, az alighanem egy már létező, megbetegedést okozó vírust használna fel ehhez, a SARS-CoV-2 viszont merőben eltér mind a hat ismert koronavírustól.  Egy ilyen vírust persze a nulláról is meg lehet alkotni – mint az Index írja, jelenleg is zajlanak erre vonatkozó kísérletek, ugyanis a jelenleg terjedő vírus laborban előállított pontos mása rendkívül hasznos lehetne az ellene folytatott harcban –, erre azonban nagyon kevés labor képes, és a hozzá szükséges gének beszerzése is komolyan szabályozott folyamat. 
Szerző

600 milliárd tonna jeget vesztett tavaly Grönland

Publikálás dátuma
2020.03.19. 12:11

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Az északi-sarki rendkívüli nyári meleg következtében elolvadt jégtömeg két hónapon belül globálisan 2,2 milliméterrel növelheti meg a tengerszintet.
Hatszázmilliárd tonna jeget veszített Grönland a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben, kutatók szerint ez a mennyiség elegendő arra, hogy globálisan 2,2 milliméterrel növelje a tengerszintet két hónapon belül.
Az Antarktiszon is folytatódott a jégtömeg vesztése az Amundsen-tengeröbölben és az Antarktiszi-félszigeten, de a kontinens keleti részén a Maud-királynő-földön lehullott nagy mennyiségű hó ezt bizonyos mértékig ellensúlyozta a Kalifornia Egyetem és a NASA bolygókutató intézete (JPL) kutatóinak tanulmánya szerint.
Az amerikai geológiai társaság Geophysical Research Letters című folyóiratában megjelent tanulmány szerint 2002 és 2019 között Grönland 4550 tonna jeget veszített el, évi átlagban 268 milliárd tonnát, utóbbi kevesebb, mint a fele a tavaly nyári veszteségnek.
„Tudtuk, hogy a tavalyi nyár igen meleg volt Grönlandon, a jégtakaró minden csücske olvadt, de ez a szám hatalmas”

– idézte Isabella Velicognát, a Kaliforniai Egyetem földtudomány professzorát és a JPL kutatóját az egyetem közleménye.

„Az Antarktiszon is folytatódik a tömeges jégveszteség, ami nagyon rossz hír a tengerszint-emelkedésre nézve. De megfigyeltünk nagymértékű jéghízást a földrész keleti, Atlanti-óceáni térségében, amelyet a hatalmas havazások idéztek elő. Ez segített csökkenteni a tömeges jégveszteséget, amelyet az elmúlt két évtizedben a kontinens más részein figyeltünk meg” – tette hozzá.
A megfigyeléseket a NASA és a Német Űrközpont GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) ikerműholdjaival végezték, amelyek különösen pontosan képesek mérni a Föld gravitációjában végbement változásokat. A műholdak nagyon hatékonyan figyelik a Föld víztartalékait, a sarki jeget, a globális tengerszintet és a talajvizet is. Az első GRACE-missziót 2002-ben indították, több mint 15 éven át gyűjtött adatokat, a másodikat 2018 májusában.
Szerző