Újabb országokban jelent meg a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.19. 11:30
Fidzsi
Fotó: Koji Ito / Yomiuri
A Fidzsi-szigeteken és Új-Kaledóniában is jelentettek megbetegedéseket. Észak-Macedóniában katonák védik a fontos állami intézményeket, Koszovóban menesztették a belügyminisztert, Szerbiában pedig a miniszterelnök közölte: jelenleg a több tízezer hazatérő okozza a legnagyobb gondot.
Felbukkant az új típusú koronavírus okozta járvány csütörtökre a Fidzsi-szigeteken és Új-Kaledóniában is, jelentősen nőtt a fertőzöttek száma Malajziában, egy szabadtéri iszlám fesztivál után. Frank Bainimarama, a Fidzsi-szigetek miniszterelnöke azt mondta, hogy a fertőzött ember külföldi utazása során kapta el a vírust. Egyúttal bejelentette, nem léphetnek be az országba azok, akik érkezésük előtt 14 napon belül az Egyesült Államokban vagy Európában jártak. Helyi idő szerint szerdán Új-Kaledónia két fertőzött ausztrálról adott hírt. Szingapúr oktatásügyi minisztériumának közleménye szerint hétfőn a járvány ellenére ismét kinyitnak az iskolák és az óvodák. Az intézményekben kötelező lesz a testhőmérséklet mérése és a fertőtlenítés. Noha az országban egy ideje csökkenőben volt az új fertőzések száma, szerdán ismét növekedésnek indult, az egészségügyi minisztérium 47 új esetet jelentett be. A minisztérium adatai szerint 33-an külföldről érkeztek az országba. Az elmúlt héten Szingapúrban a fertőzöttek száma 178-ról 313-ra emelkedett, délkelet-Ázsiában itt található a legtöbb regisztrált fertőzött Malajzia után. Malajziában csütörtökre virradóra 110 új esetet jelentettek, így az országban a fertőzöttek száma 900. A növekedést egy nemrég megtartott iszlám fesztiválnak tulajdonítják, amelyen csaknem 16 ezren vettek részt. Ezzel kapcsolatban a hatóságok mintegy kétezer rohingja etnikumú embert keresnek, akik vélhetően részt vettek a rendezvényen. A több mint százezer Mianmarból menekült, muszlim vallású rohingját a maláj hatóságok illegális bevándorlóként kezelik. Megugrott a fertőzöttek száma Thaiföldön is, ahol csütörtökre virradóra 60 új esetet regisztráltak, ezzel pedig 272-re nőtt a fertőzöttek száma. A 60 emberből többen külföldi országok, Olaszország, Malajzia, Japán, Irán és Tajvan állampolgárai. Thaiföldön eddig egy ember halt bele a vírus okozta megbetegedésbe, 42-en pedig meggyógyultak. Csütörtökön földet ért Szöulban az Asiana Airlines légitársaság gépe, amelyen 70 dél-koreait és tíz családtagjukat evakuálták Iránból. A dél-koreai vezetés további evakuálásokat tervez egyebek közt Peruból is, a járvány miatt. Dél-Korea maga is küzd a megbetegedésekkel: az országban jelenleg 8565 fertőzöttről tudnak, beleértve 91 halálesetet.
Észak-Macedóniában csütörtöktől a szükségállapot elrendelése nyomán katonák védik a fontos állami intézményeket, a kórházakat és a határt, míg Koszovóban menesztették a belügyminisztert, miután belpolitikai vihart kavart, hogy szükségállapot bevezetését szorgalmazta. Észak-Macedónia szerdán hirdetett 30 napos szükségállapotot. Az ország történetében ez az első szükségállapot. Észak-Macedóniában eddig 42 fertőzöttet regisztráltak.
A koszovói kormányfő azért váltotta le szerdán a belügyminiszterét, mert utóbbi szerint szükségállapotot kellene hirdetni az országban, míg a miniszterelnök szerint erre nincs szükség. Koszovóban csütörtökig 20 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, de megelőző intézkedésként már korábban bezárták a szórakozóhelyeket, kávézókat és iskolákat, valamint a határokon is csak a koszovói állampolgárok léphetnek be. Montenegróban jelent meg Európában utolsóként a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus. Az első két esetet kedd este regisztrálták, azóta 8-ra nőtt a betegek száma. A kormány elővigyázatossági intézkedésként arra kért mindenkit, hogy aki teheti, maradjon otthon, ha pedig az utcára megy, viseljen maszkot és kesztyűt. Bosznia-Hercegovinában eddig 39 beteget vettek nyilvántartásba. A tömegközlekedést és a települések közötti közlekedést korlátozták, mindenkit arra kértek, maradjon otthon. Az ország vezetése szerint Bosznia-Hercegovinának nincs elegendő élelmiszer-tartaléka, ezért behozatalra szorul a koronavírus-járvány ideje alatt is.
Szerbiában jelenleg a külföldről hazatérők nagy száma jelenti a legnagyobb gondot a koronavírus-járvány elleni küzdelemben – jelentette ki szerda este Ana Brnabic miniszterelnök. Mint mondta, vasárnap óta 65 ezer vendégmunkás, valamint külföldön tanuló vagy üdülő állampolgár tért vissza az országba, jelentős fennakadást okozva a határokon, de veszélyeztetve az országban élőket is.  Kiemelte: ezek az emberek annak ellenére indultak útnak, hogy a kormány és a köztársasági elnök kifejezetten kérte, ne tegyék.  A hazatérők mindegyike – attól függően, honnan érkezik – 14-28 napos házi karanténra kényszerül. Ana Brnabic azt is bejelentette, hogy a karantén szabályait megszegők súlyos büntetésekre számíthatnak. Azok, akik igazoltan megfertőznek másokat, 1-8 év börtönre ítélhetők, de akár 2-12 év szabadságvesztést is kaphatnak, ha a fertőzött meghal – figyelmeztetett. Szerbiában csütörtökre 97-re nőtt a fertőzöttek száma. Az elővigyázatossági intézkedések részeként lezárták a belgrádi Nikola Tesla nemzetközi repülőteret, az államfő és a kormányfő pedig a határok teljes lezárását fontolgatja, ami azt jelenti, hogy határozatlan ideig a szerbiai állampolgárok sem léphetnének be az országba. 
Témák
koronavírus

Átvállalta a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak segélyezését a román kormány

Publikálás dátuma
2020.03.19. 11:05

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP
Felmerült a bérköltségek átvállalása is, végül azért döntöttek a kényszerszabadság támogatásáról, hogy minél kevesebben járjanak be munkahelyükre.
Romániában a kormány átvállalta a koronavírus-válság miatt bajba jutott munkáltatóktól a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak segélyezését. Az erről szóló, szerda éjjel elfogadott sürgősségi rendeletről csütörtökön számolt be Ludovic Orban miniszterelnök. A munkatörvénykönyv szerint a munkaszerződés felbontása nélkül ideiglenesen kényszerszabadságra küldött alkalmazottaknak havi bruttó bérük legalább 75 százalékát kell fizetnie a munkáltatónak. Ezt a költséget mostantól a munkaügyi minisztérium a munkanélküli segélyalapból fedezi, amennyiben az érintett munkáltatók a kormányzati tiltások miatt szüntették be tevékenységüket (mint a vendéglátóhelyek és rendezvényszervezők), vagy arról nyilatkoznak, hogy forgalmuk legalább 25 százalékkal esett vissza a koronavírus-járvány miatt. Orban rámutatott: az államnak kötelessége mentőövet dobni az egyébként jól működő, jó adófizető, nyereséges vállalkozásoknak, hogy átvészeljék a járvány okozta rossz gazdasági konjunktúrát. Felmerült a bérköltségek átvállalása is, végül azért döntöttek a kényszerszabadság támogatásáról, hogy minél kevesebben járjanak be munkahelyükre.
A román kormány által elfogadott gazdasági intézkedések sorában első körben 5 milliárd lejjel (361 milliárd forint) emelik a kis- és középvállalkozások (kkv) állami garancialapját. Orban azt ígérte: később megduplázzák, szükség esetén megháromszorozzák az alapot, amelyből – a garancián kívül – a kkv-k hiteleinek kamatterheit is fedezik. A bukaresti kormány az áfa-visszaigénylések gyors kifizetésével további 9 milliárd lejt akar visszaforgatni a reálgazdaságba. Intézkedtek arról is, hogy az állam késedelem nélkül megtérítse a betegszabadságon lévőknek járó juttatást a munkáltatóknak, aminél eddig egyéves késések is voltak – sorolta a román miniszterelnök. Florin Citu pénzügyminiszter korábban közölte: az adóhatóság felfüggeszti az ellenőrzéseket, az adóhátralékot felhalmozott cégek kényszervégrehajtását, az arra jogosult gazdasági szereplőknek pedig előzetes ellenőrzés nélkül utalják át a visszaigényelt áfát. A tárcavezető szerint 2008-ban bebizonyosodott: létfontosságú, hogy válság idején minél több pénzt pumpáljanak a gazdaságba. A román kormány szerdán elfogadott gazdasági, munkahelyvédelmi csomagjának értéke a szaksajtó becslése szerint a GDP 2 százalékára – mintegy 5 milliárd euróra – tehető.
Szerző

WHO-főigazgató: Példátlan fenyegetést, de összefogási lehetőséget is jelent a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.19. 09:59

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szrrdán az emberiség ellenségének nevezte az új típusú koronavírust, amely már több mint nyolcezer emberéletet követelt világszerte, a fertőzöttek száma pedig túllépte a kétszázezret is.
„Példátlan fenyegetést jelent a koronavírus. Mindez ugyanakkor példátlan lehetőség, hogy összefogjunk egy közös ellenséggel, az emberiség ellenségével szemben” – hangoztatta Tedrosz genfi sajtótájékoztatóján, amelyet videokonferencia formájában tartott. 
Mint mondta, az országoknak átfogó intézkedéseket kell foganatosítaniuk a Covid-19 fertőzés terjedésének meggátolására elkülönítve, tesztelve a lehető legtöbb esetet, lenyomozva a fertőzés útját. „Ha nem teszik ezt, a fertőzési láncolatok alacsonyabb szinten tovább folytatódnak , és egyszerre csak ismét felbukkannak, amint a társadalmi távolságtartásra vonatkozó intézkedéseket feloldják” – hangsúlyozta. A tesztelési és nyomkövetési stratégiának kell elsőbbséget élveznie minden országban – tette hozzá.

Nem csak az idősekre jelent komoly veszélyt

Nemcsak az időseknél, hanem a gyerekeknél is komoly tünetei lehetnek a koronavírusnak. Egy új tanulmány szerint a vírus receptorai más konfigurációban működhetnek felnőtteknél és gyerekeknél. Fel kell készíteni a gyerekeket a COVID-19 elleni védekezésre, mert a babáknál és a kisgyerekeknél is kialakulhatnak nagyon komoly tünetek – írta a WHO figyelmeztetése alapján a Pénzcentrum. Az egészségügyi világszervezet újfajta fertőzésekkel foglalkozó osztályának vezetője, Maria van Kerkhove tájékoztatása szerint Kínában több gyerek is súlyos beteg lett a koronavírus miatt, egy gyerek pedig meg is halt.   A kínai járványügyi hivatal adatait elemezve a Pediatrics arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekek 90 százalékban tünetmentesek, viszont 6 százalékban komoly tüneteket mutatnak, míg felnőtteknél az utóbbi arányszám 18,5 százalék. Egyelőre az eltérés okát még nem tudják egyértelműen megmondani, de a Stanford virológusa, Bonnie Maldonado szerint elképzelhető hogy a vírus receptorai más konfigurációban működnek felnőtteknél és gyerekeknél. Általában igaz, hogy a koronavírus a páciens korával egyenesen arányos komolyságú tüneteket mutat – idézi a portál a CNBC-nek nyilatkozó szakértőket.

Tedrosz szerint az esetleges gyógymódok és oltóanyagok kidolgozásának felgyorsítására a WHO és partnerszervezetei egy több országot átfogó tanulmányon dolgoznak az eddig még nem kipróbált kezelések elemzése és összehasonlítása érdekében.
Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója szerint Olaszországban részben azért lehet megdöbbentően magas a halálozások szintje, mert a lakosságon belül magas az idősek aránya.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a pandémia világszerte 24,7 millió munkahely megszűnéséhez vezethet, ha a kormányok nem lépnek fel összehangoltan a járvány gazdasági kihatásaival szemben. Az ILO közölte, amennyiben sikerül nagyszabású munkahelyvédelmi, gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő intézkedéseket végrehajtani, úgy a munkanélküliek száma „mindössze” 5,3 millióval gyarapíthatja a globálisan tavaly nyilvántartott 188 millió munkanélküli számát. A szervezet mindemellett megjegyezte, hogy a 2008-as gazdasági világválság nyomán 22 millióval emelkedett a munkanélküliek száma.
Svájc szerdától korlátozza bizonyos gyógyszereknél, hogy fejenként mennyit lehet belőlük vásárolni, miután az emberek megrohanták a gyógyszertárakat. A kormányzat utasítása szerint mától csak egy dobozt lehet vásárolni fejenként a vényköteles gyógyszerekből, illetve aszpirinből, paracetamolból, köhögéscsillapítókból, ibuprofenből és diclofenacból is. Különleges szabályozás vonatkozik a krónikus betegségekben szenvedőkre, ők kivételt képeznek, és orvosi vényre két hónapra elegendő gyógyszert szerezhetnek be. Svájc hétfőn rendelt el szükségállapotot, a szabályozás hat hónapra szól.

Javaslat: ibuprofén helyett paracetamol

Nem javasolja az ibuprofént tartalmazó gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését a koronavírusos tünetekre Christian Lindmeier, az Egészségügyi Világszervezet szóvivője, miközben hangsúlyozta, még ki kell vizsgálni, hogy van-e kapcsolat a gyógyszer és a betegek állapotának súlyosbodása közt. Ezt arra a The Lancet című, orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányra utaló kérdésre válaszolta a szóvivő, ami arra a feltételezésre jutott, hogy a magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvedők esetében a gyulladáscsökkentő gyógyszerek fokozzák bizonyos enzimek termelését és ez elősegítheti és súlyosbíthatja a COVID-19 fertőzéseket.  Olivier Véran francia egészségügyi miniszter múlt szombaton a Twitteren közzétett egy figyelmeztetést, hogy aki koronavírusos tüneteket észlel magán, ne ibuprofén tartalmú láz- és fájdalomcsillapítóval kezelje magát, mert súlyosbíthatja a betegség lefolyását. Ezt azzal indokolta, hogy több francia orvos is jelezte, hogy a Covid-19-fertőzésben szenvedő, azelőtt jó egészségügyi állapotú, fiatalabb betegek azután kerültek súlyos állapotba, hogy ibuprofén tartalmú lázcsillapítót vettek be.  Arra, hogy kapcsolat van a betegek állapotának súlyosbodása és a gyógyszer használata között, nincs semmilyen bizonyíték és azt sem lehet tudni, hogy kisebb mennyiségre is igaz-e az állítás, vagy csak ha túl sokat szed be valaki. Azonban több szakember is megosztotta az elméletét arról, hogy mi állhat egy ilyen összefüggés mögött, ha tényleg van. Például az immunrendszer fertőzésre adott válaszát gyengítheti, és ezzel kevésbé hatékony az emberi szervezet védekezése a betegség ellen.  A szóvivő a genfi sajtótájékoztatón hozzátette, amíg a kutatóik tanulmányozzák a gyógyszer és a betegség súlyosbodása közötti kapcsolatot, azok, akik a koronavírus tüneteit észlelik magukon, ne próbálkozzanak az öngyógyítással, inkább vegyenek be paracetamolt a lázra és fájdalomra, hacsak az orvosuk mást nem tanácsol – írta az AFP francia hírügynökség alapján az Euronews. Az Index szerint azonban az WHO a Twitteren azt közölte, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem igazolt a negatív hatás, ezért nem tett javaslatot a gyulladáscsökkentők alkalmazása ellen. Az ismert mellékhatásokon túl nem tapasztaltak olyan eseteket, amelyek miatt korlátozni kellene a javasolt terápia részeként a gyógyszer szedését. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleménye is azt tartalmazza, hogy jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy összefüggés állna fent az ibuprofen és a COVID-19 súlyosbodása között. 

A svájci kormány lemondta az alpesi ország és az EU viszonyáról szóló, május 17-re kitűzött népszavazást és felfüggesztette az egyéb referendumok kampányát is. Csaknem 70 éve nem volt példa arra, hogy referendumot lemondtak volna. 1951-ben a száj- és körömfájás betegség terjedése miatt mondtak le népszavazást.
Görögország szerdán megtiltotta március 19-től a tízfősnél nagyobb gyülekezéseket. Az illetékes hatóságok szerint a lakáson kívüli mozgásokat minimálisra kell csökkenteni, az embereknek csak a szükségletek fedezése érdekében kelljen elhagyniuk otthonukat.
Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök szerdán felkérte a parlamentet, hogy engedélyezze a szükségállapot elrendelését. António Costa miniszterelnök szerint egyetértés volt az államfővel abban, hogy drasztikus megoldásokra van szükség az életek megmentése és a ellátóláncok fenntartása érdekében. A törvényhozás várhatóan gyorsan eleget fog tenni a felkérésnek.