Már biztos: a következő bajnoki szezon rajtjánál nem lesz videóbíró

Nyártól lehetne használni az élvonalbeli labdarúgó-mérkőzéseken a VAR-t, ha az MLSZ tavaly elkezdi a játékvezetők felkészítését.

Tavaly döntött a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöksége a játékvezetők munkáját segítő rendszer, a VAR bevezetéséről - hétköznapi nevén videóbíró - a 2020/21-es bajnoki szezonban. December 10-én elnökségi határozat született egy bizottság felállításáról, amelynek az volt a feladata, hogy ajánlatokat kérjen a rendszer üzemeltetésére, a legkedvezőbb feltételeket kínáló céget januárban kiválasztották.

Az MLSZ március 14-iki háttérbeszélgetésén - melyre lapunk nem kapott meghívást - a 24. hu beszámolója szerint azt mondták, hogy a játékvezetők képzése azután kezdődhet el (várhatóan júliusban), hogy összeállt az eszközpark, rendelkezésre állnak a monitorok.

Ezzel az biztos, hogy a következő bajnoki szezon rajtjánál nem lesz videóbíró a magyarországi bajnokikon, de könnyen lehet, a tavaszi idényben sem. A játékvezetők elméleti felkészítését az MLSZ elnökségének tavalyi határozata után el lehetett volna kezdeni, ha valós szándék lett volna a videóbíró minél gyorsabb bevezetésére, a tananyag elméleti részének elsajátításához ugyanis nincs szükség technikai háttérre. A téli szünetben két edzőtáboruk is volt az élvonalbeli játékvezetői keret tagjainak, ha tényleg sürgős lenne a VAR bevezetése, akkor már ekkor el lehetett volna kezdeni a bírók felkészítését. Az elméleti és gyakorlati képzés - a vizsgákkal, tesztmérkőzésekkel együtt - Németországban egy évig, Horvátországban nyolc hónapig tartott.

Lapunk megkérdezte a sportág szabályalkotó testületét, az IFAB-ot - amely a videóbíró bevezetését jóváhagyja, ha minden feltétel teljesült -, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy öt feltétel teljesülése után lehet használni a VAR-t, ezen előírásokat a minden országra egyformán érvényes Implementation Assistance and Approval Programme elnevezésű kiadvány tartalmazza.

A közpénzből épített vagy felújított stadionok mindenhol alkalmasak a VAR működtetésére az országban, de a jóváhagyáshoz szükség van a játékvezetők mellett a videószobában a kameraképeket kezelő technikai munkatársak képzésére is. Csak olyan személy használhatja a VAR-t, aki ebből vizsgát tett és az IFAB erről jegyzőkönyvvel alátámasztott igazolást kap.

Az MLSZ játékvezetői bizottsága információnk szerint nem érdekelt a VAR gyors bevezetésében és minden lehetséges módon igyekszik lassítani ezt a folyamatot. Ennek oka, hogy jelenleg is vannak olyan bírók a legmagasabb osztályban, akik fizikailag és szakmailag sem lennének alkalmasak NB I-es találkozók vezetésére, csak a feletteseiknek köszönhetik, hogy közreműködhetnek a meccseken.

A laikus szurkolók is könnyen kiszúrhatják őket, ezek a játékvezetők a mérkőzéseken a szabálytalanságok többségét általában nem akció közelből, hanem 30-40 méter távolságról ítélik meg, ezért gyakran tévednek. A VAR bevezetése után hamar kiderülne, kik azok, akik a rosszabb fizikai adottságaik miatt az elfogadhatónál gyakrabban hibáznak, mert az ő találkozóikon az átlagosnál többször lenne szükség a videóbíró közbeavatkozására.

A videóbíró ügyében nem a mostani az első eset, amikor az MLSZ nem teljesen a valóságról adott tájékoztatást. A szövetség honlapján is megjelent a hír idén február 3-án Gianni Infantino, a FIFA elnökének budapesti látogatásáról, és arról, hogy Csányi Sándor, az MLSZ első embere segítséget kért tőle a VAR magyarországi bevezetéséhez az engedélyeztetési eljárás felgyorsításával. A VAR bevezetését az IFAB engedélyezi, ha az öt pontból álló feltételrendszer maradéktalanul teljesült. A FIFA ebben nem illetékes, ezt írásban is megerősítette érdeklődésünkre a nemzetközi szövetség, illetve a szabályalkotó testület, az IFAB is.