Már biztos: a következő bajnoki szezon rajtjánál nem lesz videóbíró

Publikálás dátuma
2020.03.23. 11:00

Fotó: GABRIEL BOUYS / FP or licensors
Nyártól lehetne használni az élvonalbeli labdarúgó-mérkőzéseken a VAR-t, ha az MLSZ tavaly elkezdi a játékvezetők felkészítését.
Tavaly döntött a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöksége a játékvezetők munkáját segítő rendszer, a VAR bevezetéséről - hétköznapi nevén videóbíró - a 2020/21-es bajnoki szezonban. December 10-én elnökségi határozat született egy bizottság felállításáról, amelynek az volt a feladata, hogy ajánlatokat kérjen a rendszer üzemeltetésére, a legkedvezőbb feltételeket kínáló céget januárban kiválasztották. 
Az MLSZ március 14-iki háttérbeszélgetésén - melyre lapunk nem kapott meghívást - a 24. hu beszámolója szerint azt mondták, hogy a játékvezetők képzése azután kezdődhet el (várhatóan júliusban), hogy összeállt az eszközpark, rendelkezésre állnak a monitorok.
Ezzel az biztos, hogy a következő bajnoki szezon rajtjánál nem lesz videóbíró a magyarországi bajnokikon, de könnyen lehet, a tavaszi idényben sem. A játékvezetők elméleti felkészítését az MLSZ elnökségének tavalyi határozata után el lehetett volna kezdeni, ha valós szándék lett volna a videóbíró minél gyorsabb bevezetésére, a tananyag elméleti részének elsajátításához ugyanis nincs szükség technikai háttérre. A téli szünetben két edzőtáboruk is volt az élvonalbeli játékvezetői keret tagjainak, ha tényleg sürgős lenne a VAR bevezetése, akkor már ekkor el lehetett volna kezdeni a bírók felkészítését. Az elméleti és gyakorlati képzés - a vizsgákkal, tesztmérkőzésekkel együtt - Németországban egy évig, Horvátországban nyolc hónapig tartott. 
Lapunk megkérdezte a sportág szabályalkotó testületét, az IFAB-ot - amely a videóbíró bevezetését jóváhagyja, ha minden feltétel teljesült -, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy öt feltétel teljesülése után lehet használni a VAR-t, ezen előírásokat a minden országra egyformán érvényes Implementation Assistance and Approval Programme elnevezésű kiadvány tartalmazza. 
A közpénzből épített vagy felújított stadionok mindenhol alkalmasak a VAR működtetésére az országban, de a jóváhagyáshoz szükség van a játékvezetők mellett a videószobában a kameraképeket kezelő technikai munkatársak képzésére is. Csak olyan személy használhatja a VAR-t, aki ebből vizsgát tett és az IFAB erről jegyzőkönyvvel alátámasztott igazolást kap.
Az MLSZ játékvezetői bizottsága információnk szerint nem érdekelt a VAR gyors bevezetésében és minden lehetséges módon igyekszik lassítani ezt a folyamatot. Ennek oka, hogy jelenleg is vannak olyan bírók a legmagasabb osztályban, akik fizikailag és szakmailag sem lennének alkalmasak NB I-es találkozók vezetésére, csak a feletteseiknek köszönhetik, hogy közreműködhetnek a meccseken.
A laikus szurkolók is könnyen kiszúrhatják őket, ezek a játékvezetők a mérkőzéseken a szabálytalanságok többségét általában nem akció közelből, hanem 30-40 méter távolságról ítélik meg, ezért gyakran tévednek. A VAR bevezetése után hamar kiderülne, kik azok, akik a rosszabb fizikai adottságaik miatt az elfogadhatónál gyakrabban hibáznak, mert az ő találkozóikon az átlagosnál többször lenne szükség a videóbíró közbeavatkozására. 
A videóbíró ügyében nem a mostani az első eset, amikor az MLSZ nem teljesen a valóságról adott tájékoztatást. A szövetség honlapján is megjelent a hír idén február 3-án Gianni Infantino, a FIFA elnökének budapesti látogatásáról, és arról, hogy Csányi Sándor, az MLSZ első embere segítséget kért tőle a VAR magyarországi bevezetéséhez az engedélyeztetési eljárás felgyorsításával. A VAR bevezetését az IFAB engedélyezi, ha az öt pontból álló feltételrendszer maradéktalanul teljesült. A FIFA ebben nem illetékes, ezt írásban is megerősítette érdeklődésünkre a nemzetközi szövetség, illetve a szabályalkotó testület, az IFAB is.

Tesztmérkőzések kellenek

A játékvezetőknek nem elég vizsgát tenniük a videóbírós rendszer ismeretéből, "élesben", mérkőzés közben is dolgozniuk kell a VAR-ral. Az IFAB szabályzata szerint ez még a tesztelési szakasz része, ezért csak barátságos meccseken lehet használni a VAR-t. A VAR-t már alkalmazó országok utánpótlás-mérkőzéseket szoktak rendezni ebből a célból, melyekről részletes feljegyzést vár el az IFAB, aminek tartalmazni kell többek között azt is, hogy hány alkalommal, milyen játékhelyzeteknél használták a videóbírót, mik voltak az alkalmazás során a tapasztalatok. Az IFAB nem szab meg időhatárt egy-egy kétes helyzet eldöntésénél, a lényeg, hogy korrekt ítélet szülessen, de törekedni kell arra, hogy ez minél gyorsabban történjen meg.  

„A mostani körülmények között nehéz kitartani a játékok mellett” – Először beszélt az olimpia esetleges elhalasztásáról a japán miniszterelnök

Publikálás dátuma
2020.03.23. 10:21

Fotó: Kaname Yoneyama / AFP/Yomiuri
A sportolók egészsége a legfontosabb – hangsúlyozta Abe Sindzó.
Először beszélt a nyári, tokiói olimpia esetleges elhalasztásáról Abe Sindzó, Japán miniszterelnöke. Miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vasárnap közölte, hogy négy héten belül dönt az esemény sorsáról és ebben az időszakban a koronavírus-járvány miatt számításba veszi a seregszemle esetleges elhalasztását is, a szigetország kormányfője hétfőn, a parlamentben is erről beszélt. Ahogy fogalmazott: ezzel az eshetőséggel is számolni kell, a játékok törlése azonban nem jöhet szóba.
„A mostani körülmények között nehéz kitartani a játékok mellett, döntenünk kell majd a halasztásról, mert a sportolók egészsége a legfontosabb”

– mondta Abe Sindzó.

A végleges döntést a NOB-nak kell majd meghoznia. A tokiói olimpia az eredeti tervek szerint július 24-én kezdődne. A világjárvány miatt több sportszervezet is azt kérte a NOB-tól, hogy halassza el a játékokat, ami történelmi döntés lenne és óriási hatást gyakorolna az egész sportéletre.

Bojkott

A Kanadai Olimpiai és Paralimpiai Bizottság volt az első a világon, amely egyértelműen kijelentette, hogy nem küld sportolókat a japán fővárosba, amennyiben július 24-én elkezdődne az olimpia. A szervezet azt javasolja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), hogy egy évvel halassza el a játékokat nemcsak a sportolók, hanem mindenki egészsége érdekében. A kanadai bejelentést követően egy órával az Ausztrál Olimpiai Bizottság is közölte, hogy a 2021-es olimpiarendezést támogatja, a versenyzői inkább erre készüljenek, a saját és a körülöttük lévők egészsége elsőbbséget élvez, és mindenki térjen vissza a családjához. Ráadásul az utazási és egyéb korlátozások miatt eleve tarthatatlan a helyzet, nem lehet felkészülni az idei olimpiára – foglalt állást a szervezet. Matt Carroll, az Ausztrál Olimpiai Bizottság ügyvezető elnöke a hétfői elnökségi ülés után közölte, hogy nem tudnak csapatot összeállítani Tokióra, amennyiben a játékokat az eredeti időpontban tartják. Ian Chesterman, az ausztrálok tokiói csapatvezetője szintén hangsúlyozta: egyértelmű, hogy a játékokat nem lehet júliusban megtartani a koronavírus-járvány miatt. „A sportolóink hozzáállása nagyon pozitív, de a stressz és a bizonytalanság még mindig rendkívül nagy kihívást jelent számukra” – tette hozzá.

Kicsit hamis a Bach-szonáta

Publikálás dátuma
2020.03.23. 08:00

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Vagy Thomas Bach nem látja, mi történik a világban, vagy a mögötte álló üzleti körök, amelyek számára valóban végzetes lenne, ha nem folynának be a büdzsébe a holtbiztosan betervezett dollármilliók.
Kérlelhetetlenül magabiztos kommünikében utasította vissza a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a tokiói nyári játékok elhalasztására vonatkozó nemzetközi indítványokat, a szervezet feje pedig minden korábbinál határozottabban állította: erre nem kerülhet sor, mert a „lemondás a legkevésbé tisztességes megoldás a sportolókkal szemben”, illetve a nyári játékok nem úgy működik, mint egy szimpla bajnoki fociforduló, amelyiket bármikor el lehet halasztani a következő szombatra.
Most akkor vagy Thomas Bach nem látja, mi történik a világban, vagy a mögötte álló üzleti körök, amelyek számára valóban végzetes lenne, ha nem folynának be a büdzsébe a holtbiztosan betervezett dollármilliók (milliárdok?). Aligha hihető, hogy a vívásban korábban olimpiai bajnokságot nyert német sportvezető ne lenne pontosan képben, hogy mi történik Olaszországban, mi fog Spanyolországban vagy éppenséggel az egészségügyi ellátórendszer tekintetében teljesen nomád Afrikában, ahol szerencsére még nem robbant be a vírus. 
Bach nyilván tisztában van vele, hogy amennyiben elmarad az olimpia, akkor a NOB a mai formájában ismert olimpizmussal együtt egyszer és mindenkorra eltűnik, és a történelmi múlt részévé válik. Az olimpiai eszme amúgy megérett a változásra, ahogy az emberek, az életmód és a társadalmak is rengeteget változtak a száztíz év alatt. Az egykori eszme, az amatőrizmus bája, a minden politikai és üzleti érdek felett álló sportmozgalom ideája rég elmúlt, legfeljebb a NOB igyekezett fenntartani. Azt már látni lehetett, hogy a NOB mekkora erőfeszítések árán talál rendezőt a két következő olimpiára. Párizs (2024) és Los Angeles (2028) kijelölését óriási erőfeszítések és alkuk révén sikerült nyélbe ütni, hiszen az a NOB által eddig favorizált opció, hogy a rendező városoké az összes költség, a bevételeket meg majd szépen elosztja a sportszervezet, egyre kevésbé volt tartható. London kivételével az utolsó öt olimpiai helyszín egyaránt megszenvedte az esztelen beruházásokat: Rióban már nem kellett négy év sem ahhoz, hogy a természet és a helyi bűnbandák visszavegyék a hatalmat az olimpiai rendezvényhelyszínek felett, mert nemhogy az elhagyott épületek, csarnokok és stadionok fenntartására, de már őrzésére sem volt pénze a helyi önkormányzatnak. 
Bach mostani víziója arra épül, hogy a japánok legendásan precíz és fegyelmezett életvitele, valamint az általuk felépített technológiai szupersztrádája elégséges lesz az olimpia vírustalanítására, a totális fertőtlenítésre. Tulajdonképpen igaza lehet, de mi van, ha mégsem?
Hát ez az igazán nagy kérdés.