Előfizetés

Elrendeli a részleges kijárási tilalmat Polgár vezetése, miközben erre nincs jogköre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.22. 22:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Még a polgármester által hivatkozott törvény sem írja azt elő.
Az operatív törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy nincs Magyarországon olyan gócpont, ami indokolná a kijárás korlátozását, ezért a kormány egyelőre nem tervezi a kijárási tilalom bevezetését. A 8 ezer fős hajdú-bihari Polgár vezetése azonban máshogy gondolja, és - vélhetően az első magyar településként - részleges kijárási tilalmat vezet be - vette észre a 444. A harmadik ciklusát töltő DK-s polgármester, Tóth József azzal kezdi közleményét, hogy a polgáriak nagy többsége tudomásul vette az eddig meghozott döntéseket, és fegyelmezetten eleget is tesz az elvárásoknak. 
„Ugyanakkor érzékeljük azt is, hogy még mindig jelentős számban vannak, akik a kialakult veszélyhelyzetről nem vesznek tudomást, kockáztatva ezzel maguk és mások megfertőződését”

- jegyezte meg Tóth József.

A polgármester szerint a város közterületein és üzleteiben látni lehetett munkavégzés alól felmentett munkavállalókat, szociális gondoskodásban részesülő idős embereket és otthoni tanulásra kötelezett fiatalokat is. A polgármester videóüzenetében közölte, hogy nem tudnak koronavírusos fertőzöttről Polgáron, járványügyi megfigyelés alatt három személy áll, de szerinte napok vagy órák kérdése csak, hogy náluk is megjelenjen a vírus. Vagy már meg is érkezett, csak nem tudnak róla.
„Polgármesterként úgy vélem, hogy mindannyiunk érdekében újra nyomatékosítani kell és további intézkedésekkel még inkább erősíteni szükséges az otthonmaradás fontosságát, ezért Polgáron a 2020. március 23-30. közötti időszakra részleges kijárási tilalmat rendelek el”

- jelentette be Tóth József.

A fentiek értelmében otthonmaradásra köteles: 
  • az önkormányzat azon munkavállalója (közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és az egyéb munkaviszonyban lévő) akit az önkormányzat pótszabadság biztosításával mentesített a heti munkavégzés alól,
  • az önkormányzat szociális ellátásában részesülő (szociális gondozásban, házi segítségnyújtásban, szociális étkezésben) 70 év fölötti polgári lakos,
  • az oktatás-nevelési intézményekben elrendelt szünet kapcsán otthon maradó óvodás, valamint az otthoni tanulásra kötelezett általános iskolás és szakiskolás tanuló.
A fenti rendelkezés alól kivételt jelent a napi élelmiszerek és gyógyszerek vásárlása, az egészségügyi és járványmegelőzési feladatok teljesítése, valamint a napi munkába járás. Az indokolatlannak tűnő közterületi jelenlétet az önkormányzat közbiztonsági csoportja ellenőrzi. Tájékoztatnak, figyelmeztetésben részesítenek, feljegyzéseket készítenek, illetve ha ez szükséges jelzéssel élhetnek az oktatás-nevelési intézmény fenntartója, a szociális ellátást nyújtó intézmény vezetője, valamint az érintett személy munkáltatói joggyakorlója felé.
„Az otthonmaradási kötelezettség megszegőivel szemben az önkormányzati intézmények vezetői eljárhatnak, melynek során kezdeményezhetik az önkormányzati pótszabadság visszavonását, a szociális szolgáltatások felfüggesztését, a segélykérelmek elutasítását”

- közölte a polgármester.

Tóth József közleménye végén megjegyezte, hogy bár a törvény jelen helyzetben felhatalmazást ad a polgármesternek a döntések egyszemélyi meghozatalára, - hiszen „a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény) 46.§ (4) bekezdése alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének a feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja”-  ő a döntést mégis a képviselő-testülettel egyeztetve, annak egyhangú támogatása mellett hozta meg. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a polgármester döntése azért nehezen értelmezhető, mivel kijárási tilalmat nem az önkormányzat, nem a polgármester, hanem a kormány rendelhet el. A polgármester által hivatkozott törvény 49. paragrafusa is rögzíti, „veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását”, kormányrendelet alapján. Ilyen határozatot azonban egyelőre nem hozott a kormány Magyarországon.

Ezért megy ki sok idős az utcára a járvány alatt is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.22. 20:19

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A pszichológus szerint számukra létfontosságú, hogy valakivel beszélgessenek.
A leépüléstől és a magánytól félnek a legjobban az idősebbek, ezért mennek sokan az utcára a járványveszély idején is - nyilatkozta az RTL Híradónak Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus.  Bár a szakértők szerint az idősekre a legveszélyesebb a koronavírus, a pszichológus úgy véli, a mostani állapotot sokan nem élik meg valós veszélyhelyzetnek, mert volt már az életükben bőven krízishelyzet, miután például egy háborút is átéltek. 
- Nem igen tudják most ezt a helyzetet életveszélyesen felfogni, hiszen itt egy absztrakt válsághelyzetről van szó. Itt nem tankok jönnek, nem gépfegyverek, hanem egy pont rájuk igen veszélyes vírusról van szó

- jegyezte meg Skultéti-Szabó Katalin.

Az ajánlások ellenére közülük valószínűleg azért is mennek sokan az utcára, mert létfontosságú számukra, hogy valakivel beszélgessenek.
- Nem feltétlenül azért megy ki egy idős ember az utcára, mert feltétlenül szüksége van arra, hogy elmenjen a patikába, vagy az élelmiszerüzletbe, hanem mert megvan a napi rutinja

- állapította meg a pszichológus.

 Úgy véli, ezért az idősebb korosztály ellátása mellett az is fontos, hogy valaki beszélgessen velük napi szinten, akár telefonon. Illetve az is jó, ha a családtól kapnak olyan apróbb feladatokat, amitől hasznosnak érzik magukat.
Az operatív törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján többször is hangsúlyozták, hogy az idős korosztály van a legnagyobb veszélyben a vírus miatt. Az ő esetükben ugyanis súlyos következményekkel járhat a fertőzés, ezért azt kérték, hogy az idős emberek most mindenképpen maradjanak otthon.

Életbevágó kérdések, amelyekre még mindig nincs válasz

Népszava
Publikálás dátuma
2020.03.22. 19:32

Fotó: Jani Martin / Népszava
Nem szerencsés, ha az a látszat alakul ki, hogy a kormány azokat a koronavírus-haláleseteket erősíti meg hivatalosan, amelyek valamilyen, a kormányzattól független forrásból előzőleg a nyilvánosság tudomására juthattak.
A Népszava csütörtökön információt kapott arról, hogy az egyik budapesti kórházban szerdán két idős, operált beteg meghalt, és kimutatták náluk a koronavírust. Lapunk megkereste az érintett intézményt, ahol az alábbi „tájékoztatást” kaptuk: „Kérjük, kérdéseit a központi kommunikációs felületeken szíveskedjen feltenni az Operatív Törzsnek. Intézményünk nem jogosult koronavírusos esettekkel kapcsolatos kommunikációra.” A Népszava munkatársa így az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján is föltette az ügyre vonatkozó kérdését, amire azt válaszolták: „Arról az egy koronavírusos betegről van tudomásunk, akit korábban már említettünk”. Pénteken délelőtt a kormány hivatalos tájékoztató oldalán megjelent két új idős hazai koronavírus-fertőzött haláláról szóló hír. Itt érdemes megjegyezni: az első igazolt hazai halálesetről a közvélemény úgy szerzett tudomást, hogy a 18. kerületi polgármester március 15-én posztolta a tragikus hírt a Facebookon, majd ezt az információt erősítette meg a koronavirus.gov.hu két órával később. Lapunk minden nap újra elküldte a kérdést az Operatív Törzsnek azzal kapcsolatban, hogy mely kórházhoz köthető a pénteken bejelentett két új haláleset. Szeretnénk ugyanis tisztázni, hogy ugyanazokról lehet-e szó, akiknek a haláláról csütörtök délelőtt értesültünk (de a hír közlésével azóta is várjuk a kormány érdemi válaszait). Mint ahogy március eleje óta naponta újra föltesszük azt a kérdést is, hogy a Szent Imre kórházban február 29-én megműtött, majd néhány napra rá tüdőgyulladásban elhunyt beteget – akinek a gyermeke bizonyítottan koronavírus-fertőzést kapott, sőt információink szerint időközben el is hunyt a betegségben - tesztelték-e a vírusra, és ha igen, mi lett a teszt eredménye (az esetet elsőként a 444.hu írta meg). Választ mindeddig nem kaptunk, pedig perdöntő lenne abban a tekintetben, hogy ki volt az első magyarországi fertőzött – természetesen az egyértelmű nemleges választ is megfelelő megoldásnak tekintenénk. Nem szerencsés ugyanis, ha az a látszat alakul ki, hogy a kormány azokat a koronavírus-haláleseteket erősíti meg hivatalosan, amelyek valamilyen, a kormányzattól független forrásból előzőleg a nyilvánosság tudomására juthattak. A Népszava igyekszik felelősen eljárni a járványra vonatkozó hírek közlésével, de ehhez a kormányzati szervek korrekt tájékoztató munkájára is szükség lenne.