Kiugróan magas itthon a halottak száma a térség országaihoz képest

Publikálás dátuma
2020.03.23. 17:21

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Magyarországon magas a halálozási arány a térség többi országához viszonyítva. E tekintetben Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Horvátországban is jobb a helyzet.
Ausztriában már mintegy 4000 megbetegedést jegyeztek fel, de a halottak száma ehhez képest nem magas, 21. Csehországban megközelíti az 1200-at a fertőzöttek száma, de csak egy beteg halt meg. Szlovákiában 186 esetről tudnak, de még nincs halálos áldozata a járványnak, csakúgy, mint Lettországban, ahol a hivatalos adatok szerint valamivel többen fertőződtek meg koronavírusban, mint nálunk (180-an), de senki sem halt meg. Bulgáriában hivatalos közlések szerint 190-en fertőződtek meg, de az országban három halálos áldozatról tudnak. Magyarországhoz hasonlóan hét ember vesztette életét a koronavírus következtében Ausztráliában, a kontinensnyi államban azonban a fertőzések száma tízszerese (1717) a magyarénak - persze a hivatalos adatok szerint. Romániában 576 fertőzöttről tudnak az egészségügyi hatóságok, de a halottak száma ott is kevesebb, mint nálunk, méghozzá öt. Horvátországban hétfői közlés szerint 306-an fertőződtek meg a vírusban, de eddig egy ember vesztette életét. Az utóbbi egy hét alatt Svájcban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában ugrott meg legjobban a fertőzések száma. Sokáig éppen ez utóbbi két országban vették a legkevésbé komolyan a koronavírust, sőt olyan véleményeket is hangoztattak ezen államok illetékesei, nem is baj, ha megfertőződnek az emberek, mert így hamarabb hal el a járvány. Boris Johnson az utolsók között rendelte ez az iskolák bezárását hazájában, s bár már ő is keményebb intézkedéseket foganatosított, továbbra is kétértelmű üzeneteket küld honfitársainak. Ennek meg is van a következmény: hétvégén tömegek kirándultak, fociztak a grundon, mintha mi sem történt volna. Svájcban már 8547 esetet jegyeztek fel, de vasárnapig 50 ezer mintavételt végeztek, majdnem tízszer annyit, mint Magyarországon. Németországban akár napi 12 ezer mintavételt is képesek végezni, kétszer annyit, mint amennyit eddig összesen Magyarországon hajtottak végre. A németeknél ugyan a fertőzöttek száma hétfőn átlépte a 30 ezres határt, de a halálos áldozatok száma ehhez képest nem magas, 116, vagyis a megbetegedések nem egészen 0,4 százaléka végződött halállal.  Ugyanez az arány Magyarországon 167 fertőzöttel és hét halálos áldozattal számolva 4,2 százalék. Ez egyébként nagyjából megegyezik a világátlaggal, de vannak sokkal rosszabb helyzetben lévő országok, mint például Olaszország, ahol a halálozási arány 9,26 százalék. 
Témák
koronavírus
Frissítve: 2020.03.23. 20:18

Soron kívüli adatközlést kér az Emmi a budapesti közművelődési intézményektől, de nem árulják el, miért

Publikálás dátuma
2020.03.23. 17:13

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az autókat, takarítókat mérik fel meglehetősen furcsa körülmények között.
Soron kívüli adatközlést kért az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Budapesten működő közművelődési intézmények vezetőitől. A Fekete Péter államtitkár megbízásából szétküldött körlevélben többek között arra a kérdésre szeretett volna választ kapni a tárca, hogy az adott intézményben dolgozók közül hány embernek van jogosítványa, illetve hányan dolgoznak az intézmény alkalmazásában takarítóként. Ezenfelül arról kértek információt, hogy összesen mennyi személyszállításra alkalmas gépjármű van a szervezet tulajdonában, ezek milyen típusúak és jelenleg hol vannak pontosan. A körlevélben nem jelölték meg, hogy pontosan miért kérik ezeket az információkat, így gyorsan elterjedt a hír, hogy a takarítókat az újonnan kialakított karanténkórházakba küldenék dolgozni, az autókat és a sofőröket pedig a védekezésben, az egészségügyi személyzet és a betegek szállításában kívánják igénybe venni. A találgatások végtelen áradatának elapasztása miatt megkerestük az EMMI sajtóosztályát is, de eddig nem kaptunk választ. (Amint megérkezik, közöljük.) A vasárnap délben szétküldött levelekre elméletileg aznap este hét óráig kellett volna válaszolniuk az intézményvezetőknek, de az önkormányzati fenntartású intézmények igazgatói közül jó néhányan kikérték erről a fenntartó önkormányzat véleményét is. Az önkormányzatok némelyike a Népszava információi szerint szintén rákérdezett a minisztériumnál, hogy milyen célt szolgál az adatgyűjtés, de ők sem kaptak választ. Másrészt sérelmezték, hogy a minisztérium miért közvetlenül az intézményeket kereste meg a fenntartó önkormányzatok háta mögött. Az is felmerült, hogy az adatgyűjtésnek nincs is valódi pontos célja, csupán egyike a kapkodva meghozott intézkedéseknek, amelynek eredménye majd csak jó lesz valamire. Az önkormányzatok egy része mindenesetre nem sieti el a válaszadást. Előbb részletesebb indoklást várnak a tárcától.  Frissítés: megjött a minisztérium válasza. Közleményt adott ki érdeklődésünk után az Emberi Erőforrások Minisztériuma, aminek lényege, hogy a kulturális ágazat dolgozói is kiveszik részüket a feladatellátásból. A kultúráért felelős államtitkárság szerint a soron kívüli adatszolgáltatás célja az, hogy megfelelő információval és pontos számokkal láthassa el az operatív törzset, az önkormányzatokat, a kormányzatot. „Az államtitkárság összegyűjti az adatokat, rendszerezi azokat és szükség szerint informálja az operatív törzset és önkormányzatokat a rendelkezésre álló szabad kapacitásokról, legyen az gépjárműpark, emberi erőforrás vagy egyéb eszköztár. Fontos tisztán látni egy ilyen helyzetben azért, hogy amennyire csak lehetséges tehermentesítsük a rendvédelmet és az egészségügyet”- mondta Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára.  A bekért adatok segítenek felmérni a járvány miatt szabaddá vált erőforrásokat, amiket indokolt esetben az élet egyéb területén hasznosítani lehet. Ahogy az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók, úgy a kulturális ágazat szereplői is kiveszik részüket a feladatellátásból - írja a minisztérium.
Szerző
Témák
koronavírus
Frissítve: 2020.03.23. 17:51

Nem ment át sürgősséggel a felhatalmazási törvény

Publikálás dátuma
2020.03.23. 16:32

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Nem volt meg a négyötödös többség a kormány mögött a kivételes eljáráshoz.
Nem tud holnap szavazni a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a Btk módosításáról a rémhírterjesztés ügyében, miután nem kapta meg a felhatalmazást a Házszabálytól való eltérésre. A szavazás előtt Kövér László létszámellenőrzést tartott, eszerint 181-en voltak a teremben és 18-an távol. A javaslatot a jelen lévő képviselők négyötödének kellett volna elfogadnia, azaz 145 igenre lett volna szükség. Végül 137 igen 52 nem szavazattal végül nem támogatták elegen. Ez azonban nem fogja megakadályozni a kormányt, hogy keresztülvigye saját elképzelését, mert most csak a kivétele, Házszabálytól eltérő szavazás nem kapott támogatást. Orbán Viktor azonban a javaslat parlamenti vitájában már közölte, hogy nyolc nap múlva a kétharmad birtokában mindenképpen elfogadják a határozatlan időre szóló felhatalmazást. 
Frissítve: 2020.03.23. 16:37