Az MNB szerint nagy meglepetés lesz a gazdaságban

Publikálás dátuma
2020.03.24. 15:31

Fotó: Népszava
A jegybank szerint nem áll meg a gazdasági növekedés, idén 2-3 százalékkal nőhet a GDP. Ehhez azonban a kormánynak végre lépnie kellene.
Optimista előrejelzést adott ki keddi kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Szerintük nem fordul recesszióba a magyar gazdaság, az idei növekedés elérheti a 2-3 százalékot is, 2021-ben pedig 4-4,8 százalékos növekedést várnak. Ezzel a prognózissal a jegybank szembehelyezkedik az elemzőkkel, de még a kormánnyal is, amely az utóbbi napokban egyre sötétebb képest fest a gazdasági kilátásokról. Az MNB friss prognózisa szerint az infláció a tavalyi 3,4 százalék után éves szinten 2,6-2,8 százalékra lassul az idén. Jövőre szerintük a gazdaság felpörgésével megint gyorsabban emelkednek majd az árak: 2021-re 3,4-3,5 százalékos pénzromlást várnak. Ez a prognózis az MNB alapprognózisa, de ezért rengeteget kell dolgozni – jelentette ki Nagy Márton, a jegybank alelnöke a Monetáris Tanács keddi ülése után tartott online sajtótájékoztatóján. A Monetáris Tanács kedden változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatot és más kamatkondíciókhoz sem nyúlt. A környező országokkal összevetve így még mindig a magyar alapkamat és bankközi kamat a legalacsonyabb a régióban. Vagyis erről az oldalról még mindig az MNB folytatja a leglazább monetáris politikát. A prognózis részben vágyvezéreltnek is tűnik, hiszen a jegybank azzal számol, hogy a leállást követően a lehető legkorábbi időpontban újraindul a termelés. A 2-3 százalékos növekedés ugyanis csak akkor jöhet össze, ha a magyar gazdaság 2-3 hónap alatt leküzdi koronavírus-járványt és megkezdődik a gyors kilábalás. Ha azonban a járvány kitolódik nyár végéig, vagy őszig, akkor a növekedés jóval alacsonyabb lehet. Nagy Márton közölte: az MNB minden eszközzel kész támogatni a munkahelyek, a cégek megőrzését. A növekedés támogatása arról szól, hogy a vállalati csődöket megelőzzük, mert ha ez megtörténne, akkor már a hosszú távú növekedési lehetőségek sérülnének. Meg kell előzni, hogy a kulcsfontosságú vállalatok csődbe menjenek, ezért meg kell védeni a cégeket, majd támogatni kell a növekedést – foglalta össze az alelnök. Az MNB hisz és bízik abban, hogy gyors helyreállás jöhet. Nagy Márton szerint nagy kérdés, hogy meddig tartanak gyárleállások, mert minden egyes hónap leállás a gazdaságban 0,9-1,3 százalékos GDP-csökkenéssel jár. Minél tovább tart a leállás, annál kisebb a gyors kilábalás esélye. Az MNB célja, hogy gyors visszaesés után gyors növekedés következzem, tehát V alkú legyen a válság lefutása, nem pedig U vagy L alakú, mert ezek már tartós veszteséggel járnának. Elmondta azt is: a jegybank a bizalom helyreállításhoz és a majdani növekedés beindításhoz a maga részéről a gyakorlatilag korlátlan hitelnyújtással tud hozzájárulni. A hiteleket nem csak a bankoknak, de a cégeknek, a lakosságnak és a költségvetésnek is kész biztostani. Mindez azt jelenti tehát, hogy ha a kormányzatnak lenne végre egy épkézláb gazdaságvédelmi terve – ahhoz hasonló, mint amit a környező országokban sorra jelentenek be -, akkor azt az MNB gyakorlatilag korlátlan hitelnyújtással segítené. A MNB egyébként már több fontos lépést kezdeményezett, ilyen volt a hiteltörlesztési moratórium is. A lehetőséggel várakozásaik szerint az ügyfelek 80 százaléka élni fog. A jegybank szerint az tenne jobbat a gazdaságnak, ha minél többen élnének a moratóriummal és az így felszabadult pénzt elköltenék, ezzel is fenntartva a gazdaság működést. A hitelmoratórium ugyanakkor nem jelenti a kamatok elengedését. Az MNB szerint nem szabadna a bankoknak az elmaradt kamatokat tőkésíteni, hanem azt a hátralévő futamidőre elosztva kellene megfizettetni az ügyfelekkel. Vagyis egyfajta részletfizetést javasolnak a hitelező bankoknak. A Monetáris Tanács keddi ülésén döntöttek a bankok számára egy újabb korlát nélküli, maximum öt éves hitel bevezetésről, amit a pénzintézetek további hitelezésre fordíthatnak.

Továbbra sem védik a forintot

A jegybanknak továbbra sincs árfolyamcélja, és a jelenlegi helyzetben a hatalmas ingadozások mellett ilyen célt nehéz is lenne belőni. Hosszabb távon viszont a gyenge forint az inflációra hathat - mondta az alelnök. A régiós összehasonlításban ezzel együtt kifejezetten stabil a forint árfolyama. A jegybanknak több eszköze is lenne az árfolyam stabilizálásra, de láthatóan most nem ezt az elsődleges célja, hanem a likviditás növelése, a gazdaság felpörgetése, az infláció horgonyzása. Az pénzpiac tegnap a jegybanki bejelentésekre forintgyengüléssel reagált, az euró ára a reggeli 350 forintról 357 forintig emelkedett. Az euró-forint árfolyama a koronavírus-járvány okozta negatív nemzetközi befektetői hangulatban szignifikánsan átlépte a 340-es szintet, ezzel kialakult egy új kereskedési sáv 340 és 360 között, itt mozoghat a jegyzés a következő időszakban. Amennyiben a járvány terjedése tovább gyorsul, és emiatt tovább gyengülnek a feltörekvő piaci devizák, a 360-as szint átlépése is reális lehet- értékelte a helyzetet Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. 

Szerző
Frissítve: 2020.03.24. 19:17

Foglalkozzanak végre a dolgozókkal is! – sürgeti a szakszervezet

Publikálás dátuma
2020.03.24. 14:25

Fotó: Konyhás István
A dolgozók nem értik, miért nem foglalkozik a kormány végre velük is.
Számos kérdést fogalmazott meg a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, tagságuk hiányolja ugyanis a munkavállalókat megsegítő érdemi kormányintézkedéseket. Székely Tamás, a VDSZ elnöke szerint érthetetlen, miért nem foglalkozik az operatív törzs illetékes akciócsoportja azokkal a munkavállalókkal, akik a mai napig is éjt nappallá téve a termelésben, az államigazgatásban, és nem utolsósorban a közszolgáltatásban dolgoznak. Nem értjük miért nem hoztak még mindig egységes alkalmazási feltételt azoknak az érdekében, akik ma is otthon vigyáznak gyermekeikre adott esetben egy fillér nélkül, mert az állam nem járul hozzá a munkáltatók esetleges bérjuttatásához. Nem értjük miért nem reagálnak a letett javaslatokra a kormányzat képviselői, amelyekkel – az eddigi szomszédos és európai tapasztalatok és gyakorlat alapján – kezelni lehet a VDSZ által felvetett problémákat – sorolta az elnök. Nem értjük miért nem hoz határozott intézkedéseket a kormány, hogy megakadályozza számos termelő cég jelentős létszámleépítését. Nem értjük, hogy a halogató politika helyett miért nem hoz olyan döntéseket a kormány, amelyekkel megakadályozná, hogy a munkáltatók ne a munkanélküliségbe kergetéssel, hanem a biztos állásidővel adjanak reményt többszázezer munkavállalónak – folytatta Székely Tamás. Azt sem értik, hogy követelésük ellenére miért nem nyitja meg a kormány a Nemzeti Munkaerőpiaci Alapot, holott ebből az évek óta szufficites alapból finanszírozhatók lennének a kormány munkaerőpiaci kiadásai, valamint a sportra szánt TAO-támogatás, és az Európai Unió által kifejezetten erre a célra fordítható összegeivel további forrásokat lehetne biztosítani. Nem értik, miért nem jut senkinek az eszébe a kabinetben, hogy a veszélyeztetett korban lévőkre vonatkozóan azonnali hatállyal be kellene vezetni a korengedményes nyugdíj intézményét. A VDSZ ezzel kapcsolatban azt javasolja, hogy azok a 60 és 64 év közötti munkavállalók, akiknek a munkáltatója kifizeti az öregségi nyugdíj betöltéséig a kiszámított nyugdíj összegét, előrehozott nyugdíjba kerülhessenek. Ezzel az idősebb korosztály elkerülhetné a munkanélküliség fenyegető rémét, és ez az államnak egy fillérjébe se kerülne. Nem értjük miért nem foglalkozik a kormány a román kormány által sikerrel alkalmazott fizetett szabadnap intézményével. A szabadnapok az egyik szülőnek járnak, aki erre az időszakra a fizetése 75 százalékét kapja, az összeg pedig nem haladhatja meg a bruttó átlagbér 75 százalékát. Azok lennének jogosultak rá, akik 12 éven aluli gyermeket nevelnek. Fogyatékkal élő gyerekek esetén a korhatár 18 év – mutat rá Székely Tamás. Nem értjük, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel rendeletileg, és átmenetileg miért nem módosítják az állásidőt? Az nyilván már nem jogi kérdés, hogy a munkavállaló a teljes alapbért megkapja-e, vagy annak csak egy részét (60 százalékot, vagy 75 százalékot mint Romániában). Így a munkáltatónak sem kellene a teljes alapbért kifizetni, de a munkavállaló sem maradna jövedelem nélkül. A módosított állásidővel megfékezhető lenne a munkanélküliség drasztikus növekedése – hangsúlyozza a VDSZ. Nem értjük, miért vonakodik a kormány, hogy 90 napról 270 napra emelje fel az álláskeresési járadékot? A járadék bruttó mértéke ez idő alatt egységesen a minimálbér mértékével kell, hogy megegyezzen. Ebből kerülne befizetésre a munkavállaló biztosítási jogviszonyát biztosító járulék, ami ezzel a szolgálati időbe is beszámítana. Végezetül nem értjük, hogy legalább most, vészhelyzetben miért nem ül le tárgyalni a kormány a szakszervezetekkel, amelyek a munkavállalók érdekvédelmének képviselői – zárja közleményét a szakszervezeti vezető.
Szerző

Átmenetileg leáll a Continental makói és váci gyára

Publikálás dátuma
2020.03.24. 13:43
Tire warehouse of Continental
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP
A vállalat közölte: folyamatosan figyelemmel kísérik a koronavírus terjedését, és meghozzák a szükséges intézkedéseket a munkavállalók egészségének védelme és a fenntartható üzleti tevékenység érdekében.
A vevők szállítási igényeihez igazodva átmenetileg szünetelteti a termelést hétfőtől makói és váci gyárában a Continental – közölte a cégcsoport magyarországi vállalati kommunikációs vezetője kedden az MTI-vel. A közlemény szerint a vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a koronavírus terjedését, és meghozza a szükséges intézkedéseket a munkavállalói egészségének védelme és a fenntartható üzleti tevékenysége érdekében. A Magyarországon nyolcezer munkavállalót foglalkoztató Continental honlapja szerint a ContiTech AG magyarországi leányvállalata, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. makói és váci telephelye a csoport legnagyobb és legmeghatározóbb tagjának számít. Vácott hűtő-fűtő csövek és üzemanyagtömlők gyártása és szerelése mellett, műanyag és fém termékeket állítanak elő. Makón hűtő-fűtő csövek gyártását és szerelését végzik. Az átmeneti leállás idejére a munkavállalók részére különböző távolléti lehetőségeket biztosítanak. Azok számára, akik munkaköre ezt megengedi, már korábban lehetővé tették az otthoni munkavégzést. A munkavállalók felhasználhatják egyéni időbankban felhalmozott óráikat vagy szabadságot vehetnek igénybe. A mindenkori szabályozásnak megfelelően a cég próbál a munkavállalóknak további lehetőségeket is kínálni. A Continental tíz magyarországi egységénél már korábban egységes intézkedéseket hajtott végre, például szigorú utazási- és találkozókorlátozást vezettek be. A Continental további hazai gyárai és irodái jelenleg tervezett működést folytatnak, felkészülve lehetséges jövőbeli egészségügyi és üzleti intézkedések végrehajtására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. nettó árbevétele 2018-ban meghaladta a 80 milliárd forintot, ennek több mint 95 százaléka exportból származott. A cég adózott eredménye 2,643 milliárd forint volt.
Szerző
Frissítve: 2020.03.24. 15:18