A kétharmadot is befolyásolhatja a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.24. 15:32

Fotó: Mónus Márton / MTI
Nem biztos, hogy a Fidesznek a jövő kedden meglesz a kétharmados többsége, ezért számít az ellenzékre a veszélyhelyzetről szóló törvény szavazásánál – mondta Kocsis Máté frakcióvezető.
Mivel a parlamenti ellenzék nem járult hozzá, hogy Házszabálytól való eltéréssel fogadják el a veszélyhelyzetről és a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényeket, a március 11.-én kihirdetett veszélyhelyzetben meghozott több kormányrendelet hatálya lejár, mielőtt jövő kedden ismét szavazhat a jogszabályokról az Országgyűlés, ezt a helyzetet a kormánynak kezelnie kell – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján. Gulyás Gergely ezek között említette a külföldi állampolgárok beutazásának tiltását, korlátozását, a külföldről érkezők karanténjának elrendelését, az egészségügyi dolgozók külföldre utazásának engedélyhez kötését, az egyetemek bezárását, a bírósági ítélkezési szünetet, a bölcsődék-, óvodák önkormányzatok általi bezárását. Gulyás szerint a kormány szerdai ülésén próbálnak megoldást találni a helyzetre, hogy az egyetemeket ne kelljen például kinyitni vagy a határzárat fent lehessen tartani. A miniszter a Btk tervezett módosításával kapcsolatban a Népszava kérdésére azt mondta, az az ellenzéki követelés, hogy a rémhírterjesztéssel kapcsolatos tényállás leírásába kerüljön bele, hogy annak „bizonyíthatóan” kell megzavarnia a járvány elleni védekezést, nonszensz, hiszen az egész büntetőjog a bizonyíthatóság követelményén alapul. Ugyanakkor továbbra is várják a tényállás módosítására vonatkozó ellenzéki javaslatokat, mert ebben lehet értelmes kompromisszumra jutni. Másik kérdésünkre, miszerint az ellenzéki képviselők közül többen azt állították, hogy éppen az Országgyűlés hivatala épített ki olyan informatikai rendszert minden képviselőnél, ami alkalmassá tenné a parlamentet online működésre és szavazásra, Gulyás Gergely azt mondta, az Alaptörvény kimondja, hogy a képviselők jelenlétét, ehhez alkotmánymódosítás kellene, amire nincs idő, az otthoni szavazáshoz sem infrastruktúra, sem bizalom nincs. Kocsis Máté frakcióvezető azt mondta, az ellenzék kezdetben konstruktív volt, de egy idő után „saját véleményformálóik, Magyar György és a civil szervezetek” belehajszolták őket abba, hogy végül ne támogassák a házszabálytól való eltérést. Mint mondta, a járvány terjedése miatt nem lehet kizárni, hogy jövő héten már nem lesz kétharmados kormánypárti többség, ezért számítanak az ellenzék támogatására is, emiatt nyitottak a további egyeztetésekre.
Frissítve: 2020.03.24. 16:57

Sződliget bevezeti a részleges kijárási tilalmat Polgár mintájára

Publikálás dátuma
2020.03.24. 15:13

Fotó: Facebook/Juhász Béla
Még mindig nem tiszta, hogy a város vezetése ezt milyen felhatalmazás alapján rendeli el.
Juhász Béla, a Pest megyei Sződliget polgármestere a település közösségi oldalán jelentette be, hogy részleges kijárási tilalmat rendelt el a március 25. és április 2. közötti időszakra - vette észre az Index. A polgármester a Facebook-on azt írta, hogy a polgárok nagy többsége tudomásul vette a meghozott döntéseket és fegyelmezetten eleget is tesz az elvárásoknak, de azt látja, hogy sokan még mindig nem vesznek tudomást a veszélyhelyzetről, kockáztatva ezzel maguk és mások megfertőződését.  
„Polgármesterként úgy vélem, mindannyiunk érdekében újra hangsúlyozni kell és további intézkedésekkel még inkább erősíteni szükséges az otthonmaradás fontosságát, ezért Sződligeten 2020. március 25.- április 02. közötti időszakra részleges kijárási tilalmat rendelek el”

- közölte Juhász Béla.

Ennek értelmében otthonmaradásra köteles: 
  • az önkormányzat azon munkavállalója (közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és az egyéb munkaviszonyban lévő) akit az önkormányzat otthoni munkavégzésre kötelezett,
  • az önkormányzat szociális ellátásában részesülő (szociális gondozásban, házi segítségnyújtásban, szociális étkezésben) 70 év fölötti sződligeti lakos
  • az oktatás-nevelési intézményekben elrendelt szünet kapcsán otthon maradó óvodás, valamint az otthoni tanulásra kötelezett általános iskolás és szakiskolás tanuló.
Kivételt a napi élelmiszerek és gyógyszerek vásárlása, az egészségügyi és járványmegelőzési feladatok teljesítése, valamint a napi munkába járás jelent. Az indokolatlannak tűnő közterületi jelenlétet az önkormányzat ellenőrzi. Az otthonmaradási kötelezettség megszegőivel szemben az önkormányzati intézmények vezetői eljárhatnak, kezdeményezhetik az otthoni munkáról való visszahívást, a szociális szolgáltatások felfüggesztését, valamint a segélykérelmek elutasítását.
Vasárnap a hajdú-bihari Polgár vezetése jelentette be, hogy részleges kijárási tilalmat vezet be. Sződliget ennek mintájára vezeti be a rendelkezést. A polgári városvezető, Tóth József közleménye végén megjegyezte, hogy bár a törvény jelen helyzetben felhatalmazást ad a polgármesternek a döntések egyszemélyi meghozatalára, - hiszen „a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) bekezdése alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének a feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja”- ő a döntést mégis a képviselő-testülettel egyeztetve, annak egyhangú támogatása mellett hozta meg. Amint arra a polgári rendelkezés kapcsán felhívtuk a figyelmet, kijárási tilalmat csak a kormány rendelhet el. A két polgármester által hivatkozott törvény 49. paragrafusa is rögzíti, „veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását”, kormányrendelet alapján. A kabinet azonban kedd délutánig nem hozott ilyen határozatot.
Szerző

Alkotmánybíróvá választották a GVH elnökét

Publikálás dátuma
2020.03.24. 14:36

Fotó: Népszava
Juhász Miklós Balsai István helyét foglalhatja el a testületben.
Az Országgyűlés kedden alkotmánybíróvá választotta Juhász Miklós jogászt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét, aki a közelmúltban elhunyt Balsai István volt igazságügyi miniszter helyét foglalhatja el a tizenöt tagú testületben. A képviselők 134 igen szavazattal, 22 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett döntöttek az új alkotmánybíró személyéről szóló titkos szavazáson. 
Juhász Miklós április 15-étől tölti be a posztot.

Juhász Miklós hétfői igazságügyi bizottsági meghallgatásán elmondta, jogi diplomájának megszerzése után az 1980-as évek első felében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon volt bíró, ahol megtanulta, hogy csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretének alárendelve végzi munkáját. A rendszerváltás időszakában képviselt vállalatokat és önkormányzatot is. Megismerte a közigazgatás logikáját, a közpénzekkel gazdálkodást, már tíz éve pedig a GVH elnöke, és ez a munkakör is inspirálta jogi gondolkodását. Képviselői kérdésre válaszolva elmondta, álláspontja szerint a digitális világ túlzottan felforgatta a magánszférát, amelyet ezért nagyobb védelemben kellene részesíteni, csakúgy, mint a közösségeket. A GVH is több döntésében foglalkozott ezzel a problémával, például a személyes adatok olyan jellegű felhasználásával, amelyről a fogyasztókat nem tájékoztatták. Juhász Miklós - a GVH honlapján olvasható életrajza szerint - 1976-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1976-1985 között a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott fogalmazóként, majd bíróként. 1983-tól 1984 végéig megbízott elnökhelyettese volt a XVIII-XIX. kerületi bíróságnak. 1985-től négy éven át egy magyar-nyugatnémet vegyes vállalat jogtanácsosaként tevékenykedett, később a vállalat vezérigazgató-helyettese lett. 1990-től a Budapesti 1. sz. Ügyvédi Iroda ügyvédje, 1997-től társaival, majd 2001-től saját néven ügyvédi irodát működtetett.
Juhász Miklós
Fotó: Népszava
Szerző