Rudolf Péter lesz a Vígszínház igazgatója

Publikálás dátuma
2020.03.24. 17:50

Fotó: Népszava
A Fővárosi Közgyűlés nevében eljárva, a közgyűlés valamennyi frakciójával és minden érintettel egyeztetve 2021. december 31-ig Rudolf Pétert bízom meg a Vígszínház vezetésével - közölte közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.
"A Vígszínház ügye igazi szomorújátékká vált az elmúlt hetekben. Egy végtelenül fájdalmas megtisztulási folyamat zajlik a művészeti életben, világszerte. Amit korábban hallgatásba burkolt eltűrés övezett, az mára tűrhetetlenné vált. Hogy így alakult – és jó, hogy így alakult -, az a jövőre nézve is kijelöli, milyen normák tiszteletben tartása lett elemi kötelessége minden színházi vezetőnek. Miként mostantól bármely társulat minden tagja számára lehetőségnél több, hogy azonnal felemelje hangját, ha bárki ezeket megsérti. Ezzel együtt is Eszenyi Enikőnek a Vígszínház vezetésébe fektetett energiáját, munkáját meg kell köszönnünk. A közönségnek és a társulatnak pedig tartozunk azzal, hogy a város legnagyobb színházát nem hagyjuk bizonytalanságban ezekben a nehéz hetekben" - írta Karácsony Gergely.
A Főváros eredetileg március 25-i Közgyűlésen döntött volna a direktor személyéről. Bár a szakmai bizottság Eszenyi Enikő pályázatát támogatta, ő a vele szemben felhozott vádak miatt visszalépett a pályázattól. Az igazgatónőt egykori és jelenlegi társulati tagok azért támadták, mert szerintük verbális agressziót követett el és toxikus légkört teremtett. Azt is nehezményezték, hogy nem kért emiatt bocsánatot. A Főváros a vádak miatt vizsgálatot indított. Eszenyi mellett Rudolf Péter és Csányi János aspirált a Víg élére, a társulat Rudolf Péter mellett voksolt.    
Szerző
Frissítve: 2020.03.24. 19:02

Meghalt Albert Uderzo, az Asterix és Obelix írója és rajzolója

Publikálás dátuma
2020.03.24. 13:26
Albert Uderzo
Fotó: PATRICK KOVARIK / AFP
Albert Uderzo 92 éves korában, szívinfarktus következtében hunyt el.
Elhunyt 92 éves korában Albert Uderzo, az Asterix és Obelix képregények írója és rajzolója. Családja keddi közlése szerint Párizs elővárosában, Neuillyben, álmában halt meg szívinfarktus következtében. Veje, Bernard de Choisy elmondta, Uderzo az elmúlt hetekben nagyon fáradékony volt. A Reims közelében született Uderzo az 1940-es évek végén generációja egyik legsikeresebb rajzolójának számított színvaksága ellenére. 1951-ben ismerte meg a tehetséges szövegírót, René Goscinnyt. A szőke bajuszos kis gall, Asterix figurája 1959 nyarán egy párizsi szociális lakásban született meg, Albert Uderzo és Goscinny közös munkájaként. Asterix eredetileg pusztán mellékszereplő lett volna egy készülő képregényben, a szerzők azonban rájöttek, hogy egy másik író ugyanazon az ötleten dolgozik. A gallokból ezért főszereplők lettek, néhány héten belül készen állt a történet, Asterix figurájának megrajzolása mindössze 15 percet vett igénybe. Az első képregény megjelenése óta eltelt több mint 50 évben Asterix és Obelix kalandjait világszerte több millió példányban adták el, több mint 100 nyelvre és dialektusra fordították le. A gallok világa jelenséggé vált: több mint tíz rajzfilm és élőszereplős film született, 1989-ben vidámpark nyílt Párizsban Parc Astérix néven. Goscinny 1977-es haláláig a duó több mint 20 képregényalbumot adott ki. Ezután a kis gall falu lakóinak életét Uderzo egyedül alakította. Az első, egyedül készített történet 1980-ban jelent meg, de a saját neve mellett továbbra is feltüntette Goscinnyét a füzeteken. Uderzo 2009-ben vonult vissza ízületi gyulladása miatt, a munkát fiatalabb kollégáinak adta át. A Jean-Yves Ferri és Didier Conrad által készített első Asterix-kötet 2013-ban jelent meg.
Szerző

Könyvek karanténhoz

Publikálás dátuma
2020.03.24. 09:15

A tavasz második hónapjában kétszáz újonnan, magyarul megjelenő könyv közül válogathatunk. A kiválasztásukhoz kínálunk most segítséget.
Habár az áprilisra tervezett 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált elhalasztották, a mindennapi léthez szükséges olvasmányokat otthonunk remélt biztonságában is örömmel forgathatjuk. 

Versek, versek, versek

Mindjárt április első felében poétikus hangulatba kerülhetünk, hiszen a könyvkiadók a költészet napjához igazítják versesköteteik megjelentetését. Idén a legexkluzívabb kiadványnak Márton László legújabb fordítási vállalása számít: A Nibelung-ének (Kalligram) megszólaltatása nyelvünkön. A Nibelung-ének szerzője – akinek neve nem ismert és jórészt csak annyit tudunk róla, hogy a keresztes háborúk idején élt – „rendkívül keserű ember lehetett, aki nagyon kritikusan nézte a korszak udvari kultúráját, hazugnak és romlottnak tartotta. Rengeteget tudott az árulásról és a gazemberség kifejlődéséről, kicsit olyan, mint egy 300 évvel korábbi Shakespeare” – mesélte lapunknak interjújában a fordító.    Aki a magyar költészet friss remekeire kíváncsi, az sem marad csemege nélkül. A regényei és a múlt idők használati tárgyait szortírozó könyvei által méltán népszerű Poós Zoltán új, a Kalligram Kiadónál megjelenő kötete ismét a költői ént állítja előtérbe. A felhő, amelyről nem tudott az ég című versgyűjtemény az elmúlt 10 év terméséből válogat nagyon koncentráltan – egyszerre és személyesen szólva a jelen leghétköznapibb történéseiről és a történelem kérlelhetetlenül változó menetéről. A derűnk azonban kitart, ha kezünkbe vesszük Sirokai Mátyás harmadik verseskötetét, a Lomboldalt (Jelenkor), mely a két korábbival együtt egy kozmikus trilógiát ad ki – ha úgy tetszik, egy zen sci-fi körvonalai bontakoznak ki a verssorokból, ahol a növényi jóga sem ad okot a furcsálkodásra.

Prózai sztárdömping

„Nyersanyagként használtam önmagamat. Középpontban az identitással: ki vagyok én? Hogy váltam azzá, aki most vagyok? Ugyanakkor szól az időről is, és főként arról, hogy mi tesz minket emberré” – vallott hatkötetes autobiografikus regényfolyamáról lapunknak a tavalyi könyvfesztivál díszvendége, a norvég Karl Ove Knausgård. A Harcom magyarul most megjelenő 5. kötetében, az Álmokban (Magvető) a szerző éppen alkotói válságot él át, miközben körülötte sorra publikálják könyveiket az ismerősei. Hasonlóan várt könyvélmény Salman Rushdie legújabb regényének, a Quichotté-nak a magyar kiadása (Helikon). Az Egyesült Államokban élő szerző elbeszélésében Cervantes klasszikusának ihletésére egy középszerű kémregényíró megalkotja Quichotte-ot, a nemes gondolatokkal eltelt, fellegekben járó volt gyógyszerügynököt, aki életét leginkább a tévéműsorok világában éli. Eddig elég szürreálisnak hangzik, nem igaz? Annyit elárulhatunk: az utaztató regény a továbbiakban is az marad. Na, és vajon ki lehet Dulcinea? Nemkülönben valóságfeletti a Nobel-díjas kínai író, Mo Yan 2016-os regényének, az Élni és halni végkimerülésig (Noran Libro) alapszituációja: a kommunista hatalomátvétel után nem sokkal kivégzett földesúr hatszor születik újjá. Ötször állatbőrben ‒ szamár, ökör, disznó, kutya, majom ‒, majd hatodjára a saját ükunokája testében. Hogy aztán nekifogjon az 1950 és 2000 között történt események elbeszélésének. A történelmi regényei által népszerű, ám a politikával és kultúrával foglalkozó esszéi révén is elismert Amitav Ghosh a hazai olvasóközönség előtt A puskakereskedő legendája című (Európa) folklorisztikus kalandregényével mutatkozik be. A kultúrtörténeti nyomozás során feltárul a bengáli mangrove erdők varázslatos környezetében született legenda rejtélye, a XVII. századi Velence tengeri kereskedelmének világa, és végül megtudhatjuk, miként függ össze a legenda a modern ember vándorlásaival és a klímaváltozással.   

Fikció nélkül

A tavaszi könyvkínálatból nem maradhatnak ki a non-fiction kiadványok sem. Új kötettel bővül a Magvető Kiadó Tények és Tanúk-sorozata: 2004-ben derült ki, hogy Molnár Gál Péter, közismert nevén MGP, a Kádár-kor meghatározó kritikusa Luzsnyánszky Róbert néven 1963-tól 1978-ig III/III-as , emellett szerzője számos színes portrügynökként tevékenykedett. A Coming out megzsarolásának és ügynöki múltjának története ét közöl kortársakról és pályatársakról. S ha már kortársak! Amélie Poinssot francia újságíró tavaly a magyar miniszterelnökről és rendszeréről jelentetett meg könyvet – áprilistól az analízis végre magyarul is olvasható. Az Orbán Viktor fejében (Noran Libro) című elemző munkájában Poinssot bemutatja, hogyan konszolidálja és tartja meg a hatalmát Orbán, milyen típusú autoriter rendszert épített ki. S ugyan nem lebbenti fel az összes  fátylat az Orbán-rejtélyről, de lehetővé teszi számunkra, hogy árnyaltan lássuk a rendszerét – és hogy miként illeszkedik mindez az európai politikai trendekbe. A téma fontossága miatt végül szintén egy újságírónő könyvét ajánljuk figyelmükbe: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog írója – maga is örökbefogadó szülőként – évek óta publikál az örökbefogadásról. Akiknek két anyja van című kötetében (Libri) a tévhitek és tabuk ledöntése mellett emberi történetekkel, sorsokkal szembesülhetünk, őszinte vallomásokat olvashatunk az örökbefogadási folyamat minden egyes szereplőjétől – a családdá válásról.
Szerző
Frissítve: 2020.03.27. 15:50