Előfizetés

„Ez a felvételek kora” - véli Rohmann Ditta gordonkaművész

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.03.26. 10:30

Fotó: Facebook
Rohmann Ditta közösségi oldalán osztotta meg otthon készült Bach-felvételét. A gordonkaművész a koncert nélküli időszakról mesélt a Népszavának.
Mit csinál a szél, ha nem fúj?, azaz hogyan dolgozik a zenész, színész vagy a filmes karanténba zárva – a következő napokban, hetekben, talán hónapokban erről beszélgetünk művészekkel. Elsőként Rohmann Ditta gordonkaművésszel. - Együttesben nem, csak szólóban játszom, ezért alapvetően a fellépéseim elvesztését jelenti ez az időszak – mesél szerencsés helyzetéről Rohmann Ditta csellóművész, a Zeneakadémia tanára. - Két fellépésem lett volna Angliában, amikor március 9-én lemondtam ezeket, ők még annyira nem értették az okát, hogy felkértek helyettem valaki mást. Azóta persze kiderült, hogy a koncertet nem rendezik meg – utal az országok közötti fáziskésésre. - A fáziskésés más szempontból is komoly akadály, ugyanis a skype, messenger chat, és egyéb online csatornák az együttmuzsikálásra nemigen alkalmasak, hiszen a net néhány másodperces késései könnyen kakofóniát teremthetnek. - Parkolópályára került a havi egy-két alkalmas sorozatom, májusban pedig Kobajasi Kenicsiróval és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával játszanék, ez utóbbit - ahogy egyelőre a Budapesti Tavaszi Fesztivált sem - még nem mondták le. Májusra tervezünk lemezfelvételt is, ez is bizonytalanná vált. Ez a bizonytalanság a legnehezebb, hiszen eddig egy-két évre terveztünk – írja le a helyzetet Rohmann Ditta. - Most viszont olyan dolgokat csinálok zeneileg, amelyekre amúgy nem lenne időm. Régóta tervezett, de az aktuális koncertek miatt mindig félretett darabokat veszek elő, más hangszerfelszereléssel, például barokk bélhúrral gyakorolok, többsávos felvételeket készítünk a családdal, kísérletezem, improvizálok – árulja el, hogyan profitál is ebből az időszakból. - Meglep, hogy senki nem számított minderre. Biztos vagyok benne, hogy ahogy szeptember 11. után, úgy a koronavírust követően is más lesz a világ. A legérdekesebb a személyes kapcsolatok és gesztusok megváltozása lesz. Lesz-e kézfogás? Barátok átölelik-e egymást ezek után? – beszél kíváncsiságáról is. - Bár a koncertek biztosítják a jövedelmem nagy részét, szerencsére van főállásom, ezért én nem vagyok nagyon nagy bajban. Szabadúszó kollégáim számára azonban a zenekari koncertek és próbák, kisebb formációkban vagy szólóban való fellépések elmaradása katasztrófa. Tudok már olyan impresszárióról is, amely csődbe ment. Az elmúlt hetek nagy tanulsága, hogy ezentúl a szerződésekben kellene rendelkezni valamilyen módon az ilyen szituációkról is – veti fel a csellista. Rohmann Ditta Bach: G-dúr első csellószvitjének prelűdjét játssza azon a felvételen, amelyet Facebook-oldalán osztott meg. Ezt ingyen lehet látni és hallani, de érvényes gondolatnak tartja az online tartalmakra való előfizetést is. - Ez a felvételek kora. Vannak olyanok, amelyekért jogdíjat kapok a Youtube-tól, de szerintem elég hamar eljön az idő, amikor más platformokhoz is csak regisztrálva lehet hozzájutni. És talán nem túlzott optimizmus, ha bízom abban, hogy amit mi csinálunk, tud olyan felemelőt adni, hogy ne kelljen pénztárosnak mennünk. 

Névjegy

Rohmann Ditta 1983-ban született Budapesten. 10 évesen Bostonban a New England Conservatoryban tanult, 2005-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomát. 2005-től 2007-ig a Zürichi Opera zenekarában játszott ösztöndíjasként, miközben a Bázeli Zeneakadémián diplomázott. 2018 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense. Szólista fellépésein Bach művei kiemelt figyelmet kapnak, de a XX. század és a kortárs zene is repertoárja fontos részét képezi, rendszeresen dolgozik Eötvös Péterrel. Junior Prima-, Lipcsei Nemzetközi Bach-díjas, a Fidelio 2018-as A kultúra 50 arca egyike.

A Disney+ is csökkent

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.03.25. 19:28

Thierry Breton, az Európai Bizottság digitális politikával foglalkozó biztosa múlt héten szólította fel a két legnagyobb digitális streaming szolgáltatót, a Netflixet és a Youtube-ot, hogy korlátozzák a szolgáltatásaikkal járó adatforgalmat.
A lehető legjobb vagy legrosszabb időpontban terjeszkedik a Disney+? – ez a nagy kérdés a sreamingháborúval kapcsolatban, miután március 24-én az amerikai stúdió elindította a szolgáltatását hét európai országban: az Egyesült királyságban, Írországban, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Olaszországban, Spanyolországban. A tervek szerint Franciaországban is tartják az április 7-re kitűzött dátumot. Egyrészt ideális az időpont, hiszen a koronavírus miatt most a potenciális előfizetők otthon ülnek, várva az új filmeket, mert most ez jelenti a szabadság illúzióját. Ugyanakkor ez a legrosszabb időszak is az induláshoz, mert, mint ahogy lapunk is hírül adta, múlt héten Thierry Breton, az Európai Bizottság digitális politikával foglalkozó biztosa felszólította a két legnagyobb digitális streaming szolgáltatót, a Netflixet és a Youtube-ot, hogy korlátozzák a szolgáltatásaikkal járó adatforgalmat, azaz alapvetően ne HD, hanem SD felbontásban kínálják a tartalmaikat. A két mogul megfogadta a tanácsot és 25 százalékkal csökkentettek is. A Disney+ nem fújta le nyugat-európai startját, de bejelentették, hogy ők is 25 százalékkal csökkentik a tervezett adatforgalom mennyiségét. Magyarországra a szolgáltatás az ütemterv szerint 2020 harmadik negyedévében fog elindulni – remélhetőleg már egységes környezetben. Az elemzők szerint azonban nem csak az adatmennyiség korlátozásával kell a Disney-nek megküzdenie. Bár a cég a Tweneth Century Fox felvásárlásával most a világ legjelentősebb archívumával rendelkezik, a felnőtteknek szóló tartalom (mint például az Alien franchise) nem része ennek, a Hulu nevű platformra került, amely jelenleg csak az Egyesült Államokban szolgáltat. 

Gyorssegély művészeknek

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.03.25. 19:20
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Rászoruló szerzőknek és előadóknak segít az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.
Mivel a veszélyhelyzet miatt országszerte elmaradnak a közönség előtti élő rendezvények az előadóművészeknek és szerzőknek jelentős jövedelem-kieséssel kell szembenézniük. Az EJI és az Artisjus feladatának tartja, hogy összehangolt lépéseket tegyen az alkotók megsegítésére, ezért előbbi a segélyezés összegeként kilencvenmillió forintot, utóbbi hasonló nagyságrendű nyitott keretet állapított meg. A két szervezet az egyéni kérelmek elbírálását követően – a támogatást minden, a megadott feltételeknek megfelelő EJI vagy Artisjus által regisztrált előadó és szerző kérheti – áprilisban és májusban folyósít szociális támogatást a rászorultaknak. A juttatás fedezetét a jogdíjak biztosítják, amelyeket a művésztársadalom termel meg. „Az Artisjus által végzett jogkezelési munkának világszerte több évtizede fontos része a szociális szolidaritás is. Mi még nem éltünk háborúkban, nem éltünk meg szénszünetet vagy forradalmat, de most itt egy váratlan helyzet, amire – elődeinknek köszönhetően – mégis valamennyire felkészülten tudunk reagálni” – hangsúlyozta a támogatással kapcsolatban az Artisjus Zenei Alapítvány kuratóriumi elnöke, Lakatos György fagottművész. Az EJI részéről Dr. Gyimesi László elnök hasonlóan nyilatkozott: „az EJI alapfeladatának tartja tagjai érdekeinek teljes körű védelmét, valamint a hazai előadóművészek egzisztenciális, jogi és szociális helyzetének javítását, amelyhez hozzátartozik a rendkívüli helyzetben nyújtott aktív segítség is.”