Öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

Publikálás dátuma
2020.03.25. 11:28

Fotó: Guillaume Pepy/Hans Lucas / AFP
Az elmúlt 22 évben 268 milliárd tonna jégtömeget vesztett el, ha teljesen elolvadna, az 1,5 méterrel emelné meg a tengerszintet világszerte.
Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser - állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói. Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés.
"Kelet-Antarktikáról eddig úgy gondoltuk, hogy kevésbé fenyegetett (a globális felmelegedés által), de a gleccsereket, mint a Denmant a krioszférakutatók alaposan megvizsgálták, és most már látunk bizonyítékokat a tengeri jég potenciális instabilitására ebben a térségben" – mondta Eric Rignot professzor, az Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. "Nyugat-Antarktikán a jég gyorsabban olvadt az elmúlt években, de a Denman-gleccser puszta mérete azt jelenti, hogy hosszú távú lehetséges hatása a tengerszint emelkedésre ugyanolyan jelentős" – tette hozzá.
A tanulmány szerint 1979 és 2017 között a gleccser 268 milliárd tonna jégtömeget vesztett el.

Az olasz űrügynökség COSMO-SkyMed műholdrendszerének adatai felhasználásával a kutatók pontosabban tudták meghatározni azt a vonalat, ahol a jég elhagyja a szárazföldet és úszó tengeri jéggé válik. Az 1996 és 2018 közötti adatok feltűnő aszimmetriát mutattak e vonal visszahúzódását illetően.
A Denman keleti oldalát védi a zsugorodástól egy jég alatti hegylánc, de a nyugatit, amely mintegy négy kilométeren át húzódik, egy mély és meredek völgyteknő jellemzi. "A nyugati oldalon a Denman alatti talaj formája miatt lehetséges egy gyors és visszafordíthatatlan visszahúzódás, ami a globális tengerszint jelentős növekedését jelenti a jövőben" – idézte az EurekAlert tudományos hírportál Virginia Brancatót, a tanulmány társszerzőjét.
Szerző

417 ember halt meg a bozóttüzek füstjétől Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.03.25. 09:49

Fotó: SAEED KHAN / AFP
Komoly egészségkárosító hatása volt, több ezren kerültek kórházba, de a kutatók felhívták a figyelmet, a füst csak egy a sok probléma közül, amely fokozódni is fog az éghajlatváltozás miatt.
A 2019 őszétől Ausztrália keleti részén pusztító bozóttüzek füstje 417 halálesetet okozott és 1124-en kerültek kórházba szív- és érrendszeri, 2027-en pedig légzőszervi problémák miatt – ismertették az adatokat egy hétfőn publikált tanulmányban ausztrál kutatók.
A kutatást Nicolas Borchers Arriagada, a Tasmaniai Egyetem Menzies Orvosi Kutatóintézetének tudósa vezette. A tanulmányban a méréseket tartalmazó helyi adatbázisok alapján a szálló por 2,5 PM-nél kisebb részecskéinek való kitettséget vizsgálták a kérdéses időszakban – számolt be a phys.org tudományos portál. Az ennél kisebb részecskék ugyanis már nehezen vagy egyáltalán nem tudnak kiürülni a tüdőből.
A vizsgált időszakban a levegő 2,5 PM-részecskénél nagyobb szennyezettsége 133 nap alatt 125 napon haladta meg a napi átlagértékek 95 százalékát. A legszennyezettebb nap 2020. január 14-e volt, amikor a mért 98,5 mikrogramm/köbméteres érték jóval meghaladta a napi 25 mikrogramm/ köbméteres nemzeti levegőminőségi szabványt.
A Medical Journal of Australia folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint az eredményeik azt tükrözik, hogy a füstnek komoly egészségkárosító hatása volt. Mint írták: a füst csak egy a sok probléma közül, amely fokozódni fog az éghajlatváltozással járó nagyobb bozóttüzek gyakoriságának és súlyosságának növekedésével. Megfogalmazásuk szerint nagyon fontos lenne a bozóttüzek elleni fellépés, a kiterjedésük csökkentése különböző módszerekkel és az alkalmazkodás az klímaváltozás miatti forróbb környezethez. 
Szerző

Önkéntesek etethetik a macskákat a kijárási tilalom alatt Madridban

Publikálás dátuma
2020.03.24. 14:22

Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
Több száz állat került veszélybe a spanyol fővárosban, mivel a bezárt közparkokban élő állatokat a kijárási korlátozások miatt senki sem tudja etetni.
Mivel a madridi parkok több mint egy hete bezártak, a szabadban élő macskák hamarosan éhezni fognak – figyelmeztettek állatvédő aktivisták. A problémát a hatóságok igyekeznek megoldani. Keddtől engedélyezték, hogy hivatalosan jelentkező önkéntes gondozók láthassák el az állatokat vízzel és élelemmel a főváros két legnagyobb parkjában, a Retiro parkban és az I. János Károly parkban, a kijárási tilalom ellenére.
A madridi városvezetés engedélyezte, hogy a két nagy park hetente három napon 9 és 10 óra között kinyisson. A becslések szerint a 125 hektáros Retiro parkban mintegy 300-400 macska él. Ellátásukról a Retiro Macskáinak Baráti Szövetsége elnevezésű csoport tagjai gondoskodnak.
Olaszország után Spanyolországot sújtja leginkább a koronavírus-járvány Európában. Keddre már több mint 35 ezer megerősített COVID-19 esetet és több mint 2300 halálos áldozatot tartottak számon. Március 15. óta a spanyolok csak vészhelyzetben és élelembeszerzés miatt hagyhatják el otthonukat.
Szerző