Előfizetés

A Fekete-tengerbe zuhant egy orosz harci gép

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.26. 09:11

Fotó: Vitaliy Timkiv / AFP/Sputnik
A zuhanást követően a pilóta vészjelzést adott le, a felkutatására legkevesebb hat vízi jármű és két repülőgép indult.
A Fekete-tengerbe zuhant egy orosz Szu-27-es elfogó vadászrepülőgép az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget közelében – jelentették orosz hírügynökségek a moszkvai védelmi tárcára hivatkozva. A gép helyi idő szerint szerda este 8 óra körül tűnt el a radarernyőről, Feodoszija várostól mintegy 50 kilométerre. A zuhanást követően a pilóta vészjelzést adott le, a felkutatására legkevesebb hat vízi jármű és két repülőgép indult. Az incidens okát egyelőre nem közölték. Szerdán egyébként a dél-oroszországi Krasznodarban lezuhant egy L-39-es kiképző gép, egy kadét életét vesztette.

Megérett az idő a két nyugat-balkáni országnak tett ígéret beváltására

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.03.26. 08:30

Fotó: GENT SHKULLAKU / AFP
Az uniós vezetők ma zöld utat adnak Albániának és Észak-Macedóniának a csatlakozási tárgyalásokra.
Az Európai Unió állam- és kormányfői várhatóan csütörtöki videókonferenciájukon fogják jóváhagyni a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával. A huszonhét vezető a miniszteri szinten a héten megszületett egyhangú megállapodást fogja véglegesíteni, tanújelét adva, hogy az EU nehéz helyzetekben is képes stratégiai döntéseket hozni — fogalmazott Várhelyi Olivér, a bővítésért felelős magyar biztos. A horvát soros EU-elnökség nevében nyilatkozó Andreja Metelko-Zgombić EU-ügyekért felelős államtitkár pedig úgy vélekedett, hogy a határozat “történelmi eredmény a két ország számára, és kedvező politikai jelzés az egész Nyugat-Balkánnak”. A lelkesedést indokolja, hogy a tagállami vezetők tavaly októberi brüsszeli találkozójukon annak ellenére nem tudtak egyezségre jutni az albán és észak-macedón csatlakozásról, hogy túlnyomó többségük úgy vélte: megérett az idő a két tagjelölt országnak tett ígéretük teljesítésére. Csakhogy Franciaország, Dánia és Hollandia keresztbe tett a konszenzust igénylő megállapodásnak. Párizs azzal indokolta az ellenvetését, hogy a bővítési folyamat tökéletlen, mert nem garantálja, hogy csak az arra érdemes tagjelöltek csatlakozhassanak az Unióhoz. Ezért azt követelte az Európai Bizottságtól, hogy tegyen javaslatot az eljárás menetének a reformjára. Koppenhága és Hága pedig azért blokkolta a megegyezést, mert nem tartotta megfelelőnek Albánia felkészültségét a tárgyaláskezdésre, különösen a jogállam tiszteletbe tartása és a korrupció elleni harc területén. Az októberi kudarc első áldozata Zoran Zaev észak-macedón akkori kormányfő lett, aki korábban éppen az EU- és NATO-tagság reményével kecsegtetve nyomta le a lakosság torkán az állam nevének megváltoztatásáról szóló kétoldalú megállapodást Görögországgal. A politikus nem sokkal az uniós csúcsot követően lemondott és áprilisra parlamenti választásokat írt ki, amelyeket azonban a koronavírus miatt minden bizonnyal el fognak halasztani. Zaev most lelkesen üdvözölte az uniós miniszterek egyezségét, mondván: “nincs több akadály és feltétel” a tárgyalások beindítása előtt. Időközben az Európai Bizottság előállt a bővítés menetének átalakítására vonatkozó javaslataival, eleget téve Emmanuel Macron francia államfő elvárásainak. Februárban közzétett előterjesztésében a brüsszeli testület egyebek mellett indítványozta, hogy a jövőben pontosabban határozzák meg a csatlakozni szándékozókkal szembeni elvárásokat, a jól teljesítőket kézzelfoghatóbban ösztönözzék, a lemaradókat viszont határozottabban szankcionálják. A reformcsomag elnyerte a francia kormány tetszését, így elállt a két nyugat-balkáni ország EU-hoz való közeledésének megvétózásától. De belegyezése feltételéül szabta, hogy a bizottsági javaslatokra minden tagállam bólintson rá. Dánia és Hollandia fenntartásait úgy sikerült leszerelni, hogy a tagállamok egy sor feltételt szabtak a keleti szomszédjánál felkészületlenebbnek ítélt Albániának, mielőtt a tárgyalóasztalhoz invitálnák. Mint Stef Blok holland külügyminiszter a tárcavezetők keddi döntése után kiemelte, azt várják Tiranától, hogy még a megbeszéléssorozat beindítása előtt hajtsa végre a Velencei Bizottságnak az alkotmánybíróság reformjára, a médiaszabadság biztosítására és a választási eljárásra vonatkozó ajánlásait, és vegye fel a harcot a korrupció, különösen a magas beosztású személyeket érintő korrupció ellen. A tagországok nem tűztek ki dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésre, amelyet sem a soros EU-elnök, sem az Európai Bizottság nem kívánt megjósolni. Egybehangzóan állították, hogy minden országot a teljesítménye és az érdemei szerint fognak elbírálni. Várhelyi Olivér ehhez annyit tett hozzá, hogy a brüsszeli testület amilyen gyorsan csak lehet az asztalra fogja tenni a megbeszélések tartalmára és menetére vonatkozó pontos javaslatait.

Irán vesztésre áll a koronavírussal szemben

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.03.26. 08:00

Fotó: Fatemeh Bahrami / AFP/Anadolu Agency
A világjárvány Közel-Keleti gócpontján egyáltalán nem lassul a betegség terjedése. A válságért elsősorban a teheráni rezsim a felelős, de az amerikai szankciók is rontanak a helyzeten.
Míg a világ más részein önkéntes vagy kényszerített karanténokkal küzdenek a koronavírus terjedése ellen, Iránban a hatóságok képtelenek otthon tartani az embereket. A teheráni kormány ugyan azt tanácsolta a lakosságnak, hogy hanyagolják a fertőzésveszélyt jelentő tömegrendezvényeket, de nem tiltották be azokat. Az utazási korlátozások hiányának meg is lett az eredménye: az iráni Vörös Félhold adatai szerint múlt pénteken 8,5 millióan keltek útra, hogy megünnepeljék a Noruzt, vagyis a perzsa újévet, hétfőn pedig ezrek vettek részt a Forradalmi Gárda egyik parancsnokának temetési menetén. Mindezek fényében a járványügyi szakemberek arra számítanak, hogy lassulás helyett még inkább gyorsul a koronavírus terjedése. A kormány ajánlásai részben azért bizonyulnak hatástalannak, mert az utóbbi hónapokban két incidens is aláásta a beléjük vetett bizalmat: az üzemanyag-áremelés elleni novemberi tüntetések brutális, több száz áldozatot követelő elfojtása; illetve az ukrán utasszállító januári lelövése, amit a teheráni vezetés csak napokkal később ismert be. Mindez ahhoz vezetett, hogy a februári választásokon rekordalacsony, 42%-os volt a részvételi arány, pedig a rezsim mindent elkövetett, hogy - a rendszer legitimitását növelendő - minél többen járuljanak az urnákhoz - ennek érdekében még a koronavírus jelentette veszélyt is elbagatellizálták. Ez azonban csak tovább rontotta a kormány szavahihetőségét, amikor a szavazás után kommunikációs pálfordulást hajtottak végre, és a rendkívüli járványhelyzet miatt óvatosságra intették volna a lakosságot. Habár a teheráni vezetés bezáratta az iskolákat, egyetemeket és más intézményeket, de az emberek mozgási szabadságát nem korlátozták, és a járvány gócpontjait nem vonták karantén alá. Az iráni egészségügyi rendszert belülről is jól ismerő Dr. Kamjar Álaei a Népszava megkeresésre elmondta, hogy a rezsim a kezdetektől fogva félrekezelte a válsághelyzetet. Az Egyesült Államokban emigrációban élő szakember szerint ennek elsősorban politikai okai vannak. A hatóságok nem akarták leállítani a járvány kiindulópontjából, Kínából érkező repülőjáratokat, mert meg akarták őrizni a baráti viszonyt az ázsiai szuperhatalommal, valamint eltitkolták az első fertőzéseket, nehogy megzavarják a forradalom évfordulójára rendezett ünnepségeket vagy éppen a választásokat. A Forradalmi Gárda parancsnokának tiltakozása miatt nem zárták le időben Kom szent városát, ahol eleinte észlelték a megbetegedéseket. Dr. Álaei szerint az is fokozta a krízist, hogy az egészségügyi rendszert sem figyelmeztették a járványra, emiatt sok orvos és ápoló megfelelő védőfelszerelések nélkül kezelte a betegeket, így maguk is megfertőződtek és továbbadták a kórt. Mindezek következtében drámai helyzet alakult ki; a hivatalos adatok szerdán már 2077 halálos áldozatról és több mint 27 ezer regisztrált fertőzöttről szóltak. Amennyiben megbízhatónak is tekinthetjük a statisztákakat, Álaei szerint a valóságban négyszer-ötször ennyi megbetegedés lehet, mivel az orvosok zömében a súlyosabb eseteket tesztelik, akik kórházban jelentkeznek. A járványhelyzet romlása azonban nem józanította ki a teheráni rezsimet, még mindig ellentmondásos kommunikáció és belső konfliktusok akadályozzák a koronavírus elleni küzdelmet. Jól mutatja ezt az Orvosok Határok Nélkül esete: a nemzetközi segélyszervezet egy orvos csapatot és felfújható mobilkórházat küldött Iszfahánba, ám amikor megérkeztek nem állíthatták fel a nagyjából ötvenágyas létesítményt. Az iráni külügyminisztérium ugyan engedélyezte a missziót, viszont befolyásos ultrakonzervatív körök tiltakozásukat fejezték ki, mondván az MSF kémeket küld, így az egészségügyi tárca végül azt közölte, hogy nincs szükségük a külföldi minikórházra. Azt azért hozzá tette hogy a nemzetközi adományokat, továbbra is szívesen fogadják. Az Európai Unió hétfőn 20 millió eurós humanitárius segélyt ígért, illetve jelezte: támogatja Teheránt abban is, hogy hozzájusson a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) két hete igényelt 5 milliárd dollár hitelhez. Az Egyesült Államok is ajánlott segítséget, ezt azonban Irán visszautasította. A perzsa állam legfelsőbb vezetője, Áli Hámenei ajatollah arra hivatkozott, hogy az amerikai hatóságok saját országukban sem képesek úrrá lenni a járványon. Felidézte azt az alaptalan összeesküvés-elméletet is, miszerint az Egyesült Államok alkotta meg a koronavírust, bár maga is elismerte, nem tudja mennyire igaz ez az állítás. Az ajatollah szerint mindenesetre már a gyanú árnyéka miatt sem lehet megbízni az amerikaiakban. Az iráni elnök már visszafogottabban fogalmazott: szerinte ha Washington valóban segíteni akar, akkor feloldja a szankciókat. Teherán állítja: a kereskedelmi korlátozások akadályozzák a járvány elleni küzdelmet, mivel jelentős bevételkiesést okoznak. Több ország és nemzetközi segélyszervezetek is a büntetőintézkedések felfüggesztését szorgalmazták. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azonban azt közölte, hogy az egészségügyi termékekre, és a humanitárius segélyre nem vonatkoznak a szanckiók, ezért az Egyesült Államoknak nem áll szándékában feloldani azokat. Dr. Álaei elmagyarázta, hogy ennél is árnyaltabb a helyzet, ugyanis hiába mentesülnek például a koronavírus-tesztek a büntetőintézkedések alól, sok cég mégsem meri leszállítani azokat Iránba. Az orvos elmesélte, hogy hiába kerestek fel az iráni diaszpóra más tagjaival közösen egy brit gyógyszergyártót, az nem volt hajlandó vállalni a perzsa államba irányuló rendelést. Dr. Álaei arról beszélt, hogy maga is értetlenül áll a döntés előtt. A szakember úgy vélte, hogy fontos gesztus lenne az Iránnak nyújtott segítség. A jelenlegi krízis remek lehetőség arra, hogy a nemzetközi közösség megmutassa, az iráni emberek oldalán áll és támogatja őket - nyilatkozta Dr. Kamjar Álaei a Népszavának.

"Az egészségügyet nem szabad átpolitizálni"

Dr. Kamjar Álaei saját bőrén tapasztalta meg milyen, ha a politika beavatkozik a betegellátásba. Az iráni orvos, testvérével együtt 1997 óta HIV prevenciós programon dolgozott hazájában. Amikor azonban 2005-ben az ultrakonzervatív Mahmud Ahmadinezsádot választották elnökké, munkájukat jelentős korlátozták. 2008-ban letartóztatták őket, amiért külföldi utakat szerveztek és "ellenséges kormánnyal kommunikáltak." Kamjar végül 2010-ben engedték ki a börtönből, azóta az Egyesült Államokban él, a Nemzetközi Egészségügyi és Oktatási Intézet társelnökekeiként azért tevékenykednek, hogy a világban mindenki hozzáférhessen az orvosi ellátáshoz.