Előfizetés

Újabb koalával végeztek a retrovírusok Zürichben

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.26. 13:55

Fotó: Jean-Luc Grossmann / Zoo Zürich
Mikey decemberi halála után most el kellett altatni Milót, mert nem volt remény a felépülésére.
Milo és Mikey a retrovírusok erőteljes elszaporodásában szenvedtek, ami egyfajta leukémiát okozott náluk – közölte a zürichi állatkert. Mikey-t decemberben váratlanul elpusztulva találták a koalák területén. Az állatorvosok az állat vérképének vizsgálata után állapították meg a betegséget. Milót a múlt héten el kellett altatni, mert egyre inkább legyengült és már nem volt remény arra, hogy állapota jobbra fordulhat.
Jó hír azonban, hogy Milo nemrég párosodott az állatkertben élő két nősténnyel, Maisyvel és Pippával, így van esély arra, hogy utódokat nemzett. Ez azonban csak később fog kiderülni, a koalanőstények ugyanis 5-6 hónapon át erszényükben elrejtve gondoskodnak kicsinyeikről.
Az Ausztráliából származó koalák kizárólag eukaliptusszal táplálkoznak. Állományuk a WWF adatai szerint az elmúlt 25 évben egyharmadával csökkent. Ennek oka főként a fakitermelés és a klímaváltozás. Az ausztrál kontinensen pusztító bozóttüzek november óta több mint nyolcezer koala halálát okozták a WWF szerint.

Ózonlyuk keletkezett az Északi-sark felett

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.26. 12:20

Fotó: Michel Gunther/Biosphoto / AFP
Ezt eddig csak a Déli-sark felett figyelték meg, ott viszont az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
A sarkvidék felett két hete folyamatosan olyan kis mértékűre csökkent az ózonréteg vastagsága, amelyet a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnak – közölte Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetője.
„Az ózonréteg legnagyobb területén is 90 százalék körüli a veszteség mértéke” – mondta Rex. Ez a terület Grönland területénél háromszor nagyobb, az ózonveszteség egy 20 millió négyzetkilométeres területet érint. A jelenség hátterében Rex szerint a sztratoszférában, a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. A szakértő úgy véli, elképzelhető, hogy ezek a hideg légtömegek az Arktisz középső régiójában áprilisban Európa felé indulnak.
Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott. Ha ez nem így lenne, idén sokkal rosszabb lenne a helyzet – véli Rex. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.

Párizsban és Spanyolországban is csökkent a légszennyezettség

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.26. 10:30

Fotó: Nicolas Portnoi/Hans Lucas / AFP
Párizsban és környékén, valamint Spanyolország több városában is javult a levegő minősége a kijárási korlátozások és a gazdasági tevékenység csökkenése következtében.
Párizsban és környékén 20-30 százalékkal javult a levegő minősége a március 17-én elrendelt kijárási korlátozások következményeként – közölte a környezetvédelmi minisztérium levegőminőséggel foglalkozó ügynöksége, az Airparif. 
A szervezet március 16. és 20. között vizsgálta a légszennyezettség alakulását, és megállapította, hogy a Párizs fölötti légi forgalom és a városi közlekedés drasztikus csökkenésének eredményeként több mint 60 százalékkal kisebb a levegő nitrogén-dioxid-tartalma, ami 20-30 százalékos levegőminőség-javulásnak felel meg. A javulás különösen szembeötlő a sugárutak mentén. Az Airparif hangsúlyozza, 
40 éves történetében még soha nem fordult elő, hogy ilyen mértékben és ilyen sok mérőállomáson javuljon a levegőminőség.

A levegő szennyezettsége annak ellenére csökkent, hogy megnőtt a lakóépületek fűtése. Kevésbé csökkent viszont a szállópor-szennyezettség, részint éppen a lakások megnövekedett fűtése miatt, de azért is, mert a főváros térségében folytatódott a mezőgazdasági tevékenység és egyes Párizzsal szomszédos régiókban a szállópor-képződésnek kedvező tavaszias időjárás alakult ki.
A párizsiak csak munkavégzés céljából és más létfontosságú indokból hagyhatják el otthonukat a kezdetnek 15 napra elrendelt kijárási korlátozás értelmében.

Jelentősen csökkent a légszennyezettség mértéke Spanyolországban is

A levegő elsődleges szennyezőjének számító nitrogén-oxidok koncentrációja átlagosan 64 százalékkal csökkent a főbb spanyol városokban a koronavírus-járvány feltartóztatását célzó intézkedések nyomán. A legnagyobb mértékben Barcelonában esett vissza az arány, 83 százalékkal. Madridban 73 százalékkal, Valenciában 64 százalékkal csökkent a nitrogén-oxidok koncentrációja – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Valenciai Műszaki Egyetem kutatói az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus programja keretében működő Sentinel-5P misszió műholdfelvételeit elemezték, valamint összehasonlították a március 10-14. és a március 15-20. közötti időszak adatait. Ezen adatok alapján készítettek egy térképsorozatot, amely bemutatja a főbb spanyol városok nitrogén-oxid-koncentrációját. 
Elena Sánchez-García, a UPV kutatója szerint a nitrogén-oxidok a levegő szennyezettségének fontos jelzői. „A nitrogén-oxidok magas koncentrációja negatív hatással van a légzőszervrendszerre és súlyosbítja a már meglévő egészségügyi problémákat” – fejtette ki a szakértő. A nitrogén-oxidok, mint a dinitrogén-oxid, főként a motoros járművek magas hőmérsékleten lezajló égési reakciója révén kerülnek a városok légkörébe.