Előfizetés

Ózonlyuk keletkezett az Északi-sark felett

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.26. 12:20

Fotó: Michel Gunther/Biosphoto / AFP
Ezt eddig csak a Déli-sark felett figyelték meg, ott viszont az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
A sarkvidék felett két hete folyamatosan olyan kis mértékűre csökkent az ózonréteg vastagsága, amelyet a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnak – közölte Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetője.
„Az ózonréteg legnagyobb területén is 90 százalék körüli a veszteség mértéke” – mondta Rex. Ez a terület Grönland területénél háromszor nagyobb, az ózonveszteség egy 20 millió négyzetkilométeres területet érint. A jelenség hátterében Rex szerint a sztratoszférában, a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. A szakértő úgy véli, elképzelhető, hogy ezek a hideg légtömegek az Arktisz középső régiójában áprilisban Európa felé indulnak.
Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott. Ha ez nem így lenne, idén sokkal rosszabb lenne a helyzet – véli Rex. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.

Párizsban és Spanyolországban is csökkent a légszennyezettség

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.26. 10:30

Fotó: Nicolas Portnoi/Hans Lucas / AFP
Párizsban és környékén, valamint Spanyolország több városában is javult a levegő minősége a kijárási korlátozások és a gazdasági tevékenység csökkenése következtében.
Párizsban és környékén 20-30 százalékkal javult a levegő minősége a március 17-én elrendelt kijárási korlátozások következményeként – közölte a környezetvédelmi minisztérium levegőminőséggel foglalkozó ügynöksége, az Airparif. 
A szervezet március 16. és 20. között vizsgálta a légszennyezettség alakulását, és megállapította, hogy a Párizs fölötti légi forgalom és a városi közlekedés drasztikus csökkenésének eredményeként több mint 60 százalékkal kisebb a levegő nitrogén-dioxid-tartalma, ami 20-30 százalékos levegőminőség-javulásnak felel meg. A javulás különösen szembeötlő a sugárutak mentén. Az Airparif hangsúlyozza, 
40 éves történetében még soha nem fordult elő, hogy ilyen mértékben és ilyen sok mérőállomáson javuljon a levegőminőség.

A levegő szennyezettsége annak ellenére csökkent, hogy megnőtt a lakóépületek fűtése. Kevésbé csökkent viszont a szállópor-szennyezettség, részint éppen a lakások megnövekedett fűtése miatt, de azért is, mert a főváros térségében folytatódott a mezőgazdasági tevékenység és egyes Párizzsal szomszédos régiókban a szállópor-képződésnek kedvező tavaszias időjárás alakult ki.
A párizsiak csak munkavégzés céljából és más létfontosságú indokból hagyhatják el otthonukat a kezdetnek 15 napra elrendelt kijárási korlátozás értelmében.

Jelentősen csökkent a légszennyezettség mértéke Spanyolországban is

A levegő elsődleges szennyezőjének számító nitrogén-oxidok koncentrációja átlagosan 64 százalékkal csökkent a főbb spanyol városokban a koronavírus-járvány feltartóztatását célzó intézkedések nyomán. A legnagyobb mértékben Barcelonában esett vissza az arány, 83 százalékkal. Madridban 73 százalékkal, Valenciában 64 százalékkal csökkent a nitrogén-oxidok koncentrációja – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Valenciai Műszaki Egyetem kutatói az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus programja keretében működő Sentinel-5P misszió műholdfelvételeit elemezték, valamint összehasonlították a március 10-14. és a március 15-20. közötti időszak adatait. Ezen adatok alapján készítettek egy térképsorozatot, amely bemutatja a főbb spanyol városok nitrogén-oxid-koncentrációját. 
Elena Sánchez-García, a UPV kutatója szerint a nitrogén-oxidok a levegő szennyezettségének fontos jelzői. „A nitrogén-oxidok magas koncentrációja negatív hatással van a légzőszervrendszerre és súlyosbítja a már meglévő egészségügyi problémákat” – fejtette ki a szakértő. A nitrogén-oxidok, mint a dinitrogén-oxid, főként a motoros járművek magas hőmérsékleten lezajló égési reakciója révén kerülnek a városok légkörébe.

Öt kilométert húzódott vissza a kelet-antarktiszi Denman-gleccser

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.25. 11:28

Fotó: Guillaume Pepy/Hans Lucas / AFP
Az elmúlt 22 évben 268 milliárd tonna jégtömeget vesztett el, ha teljesen elolvadna, az 1,5 méterrel emelné meg a tengerszintet világszerte.
Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser - állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói. Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés.
"Kelet-Antarktikáról eddig úgy gondoltuk, hogy kevésbé fenyegetett (a globális felmelegedés által), de a gleccsereket, mint a Denmant a krioszférakutatók alaposan megvizsgálták, és most már látunk bizonyítékokat a tengeri jég potenciális instabilitására ebben a térségben" – mondta Eric Rignot professzor, az Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. "Nyugat-Antarktikán a jég gyorsabban olvadt az elmúlt években, de a Denman-gleccser puszta mérete azt jelenti, hogy hosszú távú lehetséges hatása a tengerszint emelkedésre ugyanolyan jelentős" – tette hozzá.
A tanulmány szerint 1979 és 2017 között a gleccser 268 milliárd tonna jégtömeget vesztett el.

Az olasz űrügynökség COSMO-SkyMed műholdrendszerének adatai felhasználásával a kutatók pontosabban tudták meghatározni azt a vonalat, ahol a jég elhagyja a szárazföldet és úszó tengeri jéggé válik. Az 1996 és 2018 közötti adatok feltűnő aszimmetriát mutattak e vonal visszahúzódását illetően.
A Denman keleti oldalát védi a zsugorodástól egy jég alatti hegylánc, de a nyugatit, amely mintegy négy kilométeren át húzódik, egy mély és meredek völgyteknő jellemzi. "A nyugati oldalon a Denman alatti talaj formája miatt lehetséges egy gyors és visszafordíthatatlan visszahúzódás, ami a globális tengerszint jelentős növekedését jelenti a jövőben" – idézte az EurekAlert tudományos hírportál Virginia Brancatót, a tanulmány társszerzőjét.