Előfizetés

Ombudsman: nem lehet megtiltani a fényképezést a kórházakban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.26. 15:36

Fotó: Népszava
A kórházi állapotok „közérdeklődésre tartanak számot”, a helyi igazgató nem korlátozhatja egy málladozó fal, rozsdás ágy lefotózását.
Igazat adott az alapvető jogok biztosa a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek abban, hogy jogellenes megtiltani a fényképezést a kórházakban – írja a 444.hu. Ezt már egy évvel ezelőtt jelezte a TASZ a kórházigazgatók és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) felé, azzal a javaslattal, hogy ha a probléma valóban adatvédelmi indíttatású, és nem az a cél, hogy minél kevesebb fotó készüljön a málló vakolatról és a földön alvó anyákról, akkor a plakátokon a fényképfelvételek készítését ne megtiltsák, hanem tájékoztassák a betegeket és látogatókat, hogy ezt hogyan tudják szabályszerűen, az adatvédelmi szempontokat figyelembe véve megtenni.  Készítettek is egy plakátot, ami a hatályos jogszabályoknak megfelelően hívja fel a figyelmet a fényképkészítés szabályaira. Ez szabadon használható, bármelyik kórházban kifüggeszthető. 
A TASZ friss közleménye szerint az alapvető jogok biztosának hivatala – egy, a Péterfy Kórház-Rendelőintézettel szemben benyújtott panaszbeadvány nyomán – az ÁEEK-t is megkereste, az eljárást lezáró jelentésében pedig megjegyezte, hogy „folyamatos és fokozódó” annak a gyakorlatnak az elterjedése, amely írásos főigazgatói engedélyhez köti a fényképezést.
A kórház arra hivatkozott, hogy biztosítani kell a betegek nyugalmát és azt, hogy a személyiségi jogaik ne sérüljenek. De a főigazgató nem csupán a személyiségi jogok miatt aggódott: kifejtette, hogy „felszaporodtak” „az intézmény jó hírét aláásó” felvételek, amelyek „esetenként bár a valóság egy részét tükrözik ugyan”, de az intézményvezető szerint háttérbe szorítják az intézmény és az ott dolgozók „európai színvonalban is kiemelkedő” munkáját, csorbítják a tekintélyüket. Az ÁEEK pedig egyebek mellett azzal érvelt, hogy a főigazgatói hozzájárulás megakadályozza azt a „kezelhetetlen állapotot”, hogy „bárki, bármilyen célból felvételeket készítsen”. Viszont a TASZ álláspontja szerint a málló vakolatról készült képek adatvédelmi szempontból nem kifogásolhatók és a kórházi gyógyító tevékenységet nem akadályozzák.
Hasonló állásponton volt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az ombudsman kérésére írt állásfoglalásában. Eszerint 
az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények közfeladatot látnak el, az ott lévő állapotok közérdeklődésre tartanak számot.

A személyes adatokat nem tartalmazó felvételek a NAIH álláspontja szerint közérdekű adatnak minősülnek, ebből eredően nem lehet megtiltani, hogy a tárgyi körülményekről felvételek készüljenek. A hatóság szerint is akkor járnak el az intézményvezetők felelősen, ha a tiltás helyett felhívják az érintettek figyelmét a személyhez fűződő jogok tiszteletére és betartására, illetve arra, hogy kihez lehet fordulni a kórházi állapotok miatt, hogy ne egyből a nyilvánosságot válasszák. Ezzel az ombudsman is egyetértett. Azzal viszont nem, amire a kórház hivatkozott: a jó hírnevének védelmére. Az állami szerveket nem illetik meg személyiségi jogok, így a jó hírnév védelme nem alapozhatja meg a véleménynyilvánítás, illetve a közérdekű adatok terjesztési szabadságának korlátozását. Az ombudsmani jelentés szerint csak a tudatosan hamis közlésekre nem vonatkozik a véleménynyilvánítás védelme. Az intézmények állapotáról készült felvételeket külön kell választani azoktól, amelyek az intézményekben gyógyuló betegekről készülnek – utóbbiak természetesen csak a személyiségi jogok, az emberi méltóság teljes tiszteletben tartásával készülhetnek el.
Jelentésében az ombudsman felkérte a Péterfy igazgatóját, hogy vonja vissza a kép-, hang- és videofelvétel készítését tiltó intézkedését és gondoskodjon a megfelelő tájékoztatásról a személyiségi jogok védelme érdekében. Hasonló felkérést intézett az ÁEEK főigazgatójához is, hogy a többi intézményben se legyenek hasonló korlátozások, ehelyett a személyes adatok védelméről szóló felvilágosítással vegyék elejét a valóban jogsértő képek elkészültének.

Fideszes képviselő: nem terjeszt rémhíreket az ellenzéki sajtó

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.03.26. 15:35
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A rémhírterjesztésről szóló jogszabály nem az ellenzéki sajtó ellen van, mert nem az terjeszt rémhíreket – ezt hangsúlyozta több kormánypárti képviselő is a veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslat bizottsági vitájában.
Nem hozott változást a veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslatok ügyében az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának csütörtöki ülése. A kormánypárti képviselők lesöpörték az ellenzéki módosító indítványokat, és továbbra is az ellenzéket tartják felelőtlennek, amiért határidőt szeretnének belefoglalni a kormánynak rendkívüli felhatalmazást biztosító jogszabályba. Arató Gergely (DK) szerint a kormány célja nem a politikai megegyezés keresése volt, látszattárgyalások folytak. Szerinte már világosan látszik, hogy a kormány fő célja a politikai megosztottság előidézése volt. A lejáró határidejű kormányrendeletek meghosszabbítását támogatták volna, de a kormány a problémában érdekelt nem a megoldásban.
Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt, a három egyeztetés közül az elsőn az ellenzék még nem fogalmazott meg javaslatot, a másodikon a célhoz kötöttség és arányosság elvét kérték, ami be is került a törvénybe, majd "jöttek a jogvédők" és csak akkor kezdte az ellenzék követelni a határidőt, ami szerinte irreális. Balla György szerint a rémhírterjesztés tényállásának minősített esetét nem az ellenzéki sajtó ellen akarják használni, mert az nem terjeszt álhíreket vagy rémhíreket. Ráadásul ezekben az ügyekben nem is a kormány, hanem a bíróság fog eljárni - tette hozzá. (Utóbbit egyébként minden fideszes felszólaló hangsúlyozta.) Hende Csaba azt mondta, a rémhír terjesztésének szándékosan kell megvalósulnia, ez egyértelmű, vagyis a terjesztőnek tudatában kell lennie, hogy mit okoz a cselekedetével, de ennek megtörténtét is a bíróságnak kell megállapítania. Bajkai István (Fidesz) hangulatkeltéssel és azzal vádolta az ellenzéket, hogy felelőtlen és csak a politikai haszonlesés vezeti. Dunai Mónika (Fidesz) a „nem hangulatkeltés” jegyében azt mondta, „52 ellenzéki képviselő tízmillió ember életét veszélyezteti”. Varga László MSZP-s képviselő azt mondta, a kormány egyetlen egy ellenzéki módosító indítványt sem támogatott az Igazságügyi Bizottság ülésén, ebből látszik, hogy semmilyen gesztust nem akarnak gyakorolni. Völner Pál államtitkár a kormány részéről azt mondta, orvosilag objektíven meghatározható, hogy meddig tart a járványhelyzet, ezután meg kell szüntetni, így nem igaz, hogy nincs határideje. Szerinte a parlamenti plenáris és bizottsági ülések jegyzőkönyvei fennmaradnak, ezek alapján majd mindenki el tudja dönteni, ki viselkedett felelősen és ki felelőtlenül ezekben a napokban.

MÚOSZ: A börtönnel történő fenyegetés a vírus elleni védekezést fogja nehezíteni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.26. 15:27

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban kijelentette, hogy aki ebben a helyzetben a médiát és az újságírókat akarja korlátozni, az nem a koronavírust tekinti az igazi ellenségnek.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a tájékoztatás korlátozására irányuló szándéknak tekinti, szükségtelennek és aránytalannak tartja a tényközlések szankcionálására vonatkozó tervezett jogszabálymódosítást. A magyar sajtó kormányzattól független orgánumai eddig is felelősen jártak el a koronavírus-járvány híreinek közlésekor - írja a szervezet közleményében.
„A börtönnel történő fenyegetés – a cenzúrát, az öncenzúrát és az elhallgatást erősítő hatása révén – a vírus elleni védekezést fogja nehezíteni: nem növeli, hanem csökkenti az emberek biztonságát”

- szögezte le a szervezet.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a WHO álláspontja szerint a világjárvány elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze a gyors, pontos és kiterjedt tájékoztatás. Magyarországon kívül Európa egyetlen országában sem merült fel a járvánnyal kapcsolatban a sajtó korlátozásának gondolata. Maga az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy a közbizalom fenntartásához és a lakosság – szó szerint – életeket mentő informálásához biztosítani kell a kormányzati és egészségügyi intézkedések megvitathatóságát illetve nyilvánosságbeli kontrollját, ami a sokszínű és a hatalomtól függetlenül működő média nélkül elképzelhetetlen. 
„A WHO szerint a koronavírus megfékezésén dolgozó kormányzatoknak a kritikus sajtó nem az ellenségük, hanem a szövetségesük”

- tették hozzá.

Emlékeztettek arra, hogy Magyarországon a rémhírterjesztés büntetőjogi kategória, vagyis aki álhíreket terjeszt, azzal szemben az állam ma is fel tud lépni. Ezt bizonyítja, hogy több rémhírterjesztő ellen is indult eljárás az elmúlt napokban, de egyikük sem a professzionális sajtó képviselője volt. 
„Ha a parlament a kormány szándékai szerint kiegészíti a Büntető Törvénykönyvet egy olyan gumiparagrafussal, amely bírói mérlegelés tárgyává teszi, hogy a valós tényeket közlő újságírókat is akár öt év börtönnel lehessen sújtani, azzal semmilyen társadalmi célt nem szolgál”

- állapították meg.

Hangsúlyozták, hogy a professzionális sajtó nem terjeszt rémhíreket. Amit a kormánypolitikusok, illetve a kormányzati média képviselői a kormánytól független sajtó hírközléseivel kapcsolatban eddig rémhírként emlegettek – hogy a beszámolók szerint nincs elegendő védőfelszerelés, szájmaszk, kézfertőtlenítő; hogy a gyógyítók egy része védőeszközök nélkül dolgozik; hogy keveset tesztelnek és még a bizonyítottan fertőzöttek egy részének a kontaktjait sem tesztelik végig –, az nem rémhír, hanem az érintett egészségügyisek nyilatkozataival, képekkel, videókkal, számokkal alátámasztott tény.
Leszögezték, hogy a szabad tájékozódás és tájékoztatás joga olyan alapjog, amely a hatályos alkotmány szerint az állampolgárokat minden körülmények között megilleti, és amelyet csak más alkotmányos jog érvényesülése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben lehet korlátozni. Egyetlen gyakorlati példa és egyetlen jogi érvelés sem támasztja alá, hogy a büntetőjogi szigorítás szükséges és arányos feltétele valamely alapjogunk biztosításának.

 A MÚOSZ szerint az egész magyar társadalom érdeke, hogy az újságírók a járvány idején is szabadon dolgozhassanak, és ne kelljen fenyegetve érezniük magukat amiatt, hogy a korrekt tényközléseik következtében szabadságvesztésre ítélhetik őket. Ezért a szövetség arra kéri a kormányt, hogy az említett passzust törölje a törvénytervezetből. A parlamenti képviselőktől pedig azt, hogy a törvényt ebben a formájában ne szavazzák meg. A közleményt azzal zárták, hogy aki ebben a helyzetben a médiát és az újságírókat akarja korlátozni, az nem a koronavírust tekinti az igazi ellenségnek. A MÚOSZ elnöke, Hargitai Miklós lapunk szerkesztője.