MÚOSZ: A börtönnel történő fenyegetés a vírus elleni védekezést fogja nehezíteni

Publikálás dátuma
2020.03.26. 15:27

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban kijelentette, hogy aki ebben a helyzetben a médiát és az újságírókat akarja korlátozni, az nem a koronavírust tekinti az igazi ellenségnek.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a tájékoztatás korlátozására irányuló szándéknak tekinti, szükségtelennek és aránytalannak tartja a tényközlések szankcionálására vonatkozó tervezett jogszabálymódosítást. A magyar sajtó kormányzattól független orgánumai eddig is felelősen jártak el a koronavírus-járvány híreinek közlésekor - írja a szervezet közleményében.
„A börtönnel történő fenyegetés – a cenzúrát, az öncenzúrát és az elhallgatást erősítő hatása révén – a vírus elleni védekezést fogja nehezíteni: nem növeli, hanem csökkenti az emberek biztonságát”

- szögezte le a szervezet.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a WHO álláspontja szerint a világjárvány elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze a gyors, pontos és kiterjedt tájékoztatás. Magyarországon kívül Európa egyetlen országában sem merült fel a járvánnyal kapcsolatban a sajtó korlátozásának gondolata. Maga az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy a közbizalom fenntartásához és a lakosság – szó szerint – életeket mentő informálásához biztosítani kell a kormányzati és egészségügyi intézkedések megvitathatóságát illetve nyilvánosságbeli kontrollját, ami a sokszínű és a hatalomtól függetlenül működő média nélkül elképzelhetetlen. 
„A WHO szerint a koronavírus megfékezésén dolgozó kormányzatoknak a kritikus sajtó nem az ellenségük, hanem a szövetségesük”

- tették hozzá.

Emlékeztettek arra, hogy Magyarországon a rémhírterjesztés büntetőjogi kategória, vagyis aki álhíreket terjeszt, azzal szemben az állam ma is fel tud lépni. Ezt bizonyítja, hogy több rémhírterjesztő ellen is indult eljárás az elmúlt napokban, de egyikük sem a professzionális sajtó képviselője volt. 
„Ha a parlament a kormány szándékai szerint kiegészíti a Büntető Törvénykönyvet egy olyan gumiparagrafussal, amely bírói mérlegelés tárgyává teszi, hogy a valós tényeket közlő újságírókat is akár öt év börtönnel lehessen sújtani, azzal semmilyen társadalmi célt nem szolgál”

- állapították meg.

Hangsúlyozták, hogy a professzionális sajtó nem terjeszt rémhíreket. Amit a kormánypolitikusok, illetve a kormányzati média képviselői a kormánytól független sajtó hírközléseivel kapcsolatban eddig rémhírként emlegettek – hogy a beszámolók szerint nincs elegendő védőfelszerelés, szájmaszk, kézfertőtlenítő; hogy a gyógyítók egy része védőeszközök nélkül dolgozik; hogy keveset tesztelnek és még a bizonyítottan fertőzöttek egy részének a kontaktjait sem tesztelik végig –, az nem rémhír, hanem az érintett egészségügyisek nyilatkozataival, képekkel, videókkal, számokkal alátámasztott tény.
Leszögezték, hogy a szabad tájékozódás és tájékoztatás joga olyan alapjog, amely a hatályos alkotmány szerint az állampolgárokat minden körülmények között megilleti, és amelyet csak más alkotmányos jog érvényesülése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben lehet korlátozni. Egyetlen gyakorlati példa és egyetlen jogi érvelés sem támasztja alá, hogy a büntetőjogi szigorítás szükséges és arányos feltétele valamely alapjogunk biztosításának.

 A MÚOSZ szerint az egész magyar társadalom érdeke, hogy az újságírók a járvány idején is szabadon dolgozhassanak, és ne kelljen fenyegetve érezniük magukat amiatt, hogy a korrekt tényközléseik következtében szabadságvesztésre ítélhetik őket. Ezért a szövetség arra kéri a kormányt, hogy az említett passzust törölje a törvénytervezetből. A parlamenti képviselőktől pedig azt, hogy a törvényt ebben a formájában ne szavazzák meg. A közleményt azzal zárták, hogy aki ebben a helyzetben a médiát és az újságírókat akarja korlátozni, az nem a koronavírust tekinti az igazi ellenségnek. A MÚOSZ elnöke, Hargitai Miklós lapunk szerkesztője.
Szerző

Az MSZP képviselői a fizetésükből fejenként 1 millió forintot ajánlanak fel a járvány elleni védekezésre

Publikálás dátuma
2020.03.26. 15:16

Fotó: Vajda János / MTI
Összesen 15 millió forintot adnak az egészségügyben, szociális ágazatban dolgozóknak, és a rászoruló családoknak.
Az MSZP képviselői 1-1 millió forintot, összesen 15 milliót ajánlanak fel tisztítószerek, fertőtlenítőszerek és védőfelszerelések beszerzésére - jelentette be Tóth Bertalan pártelnök az MSZP Facebook-oldalán. A politikus közölte, az összeget az MSZP Szolidaritási Alapján keresztül, a Magyar Szocialista Párt megyei elnökeinek koordinálásával, az MSZP hálózata útján juttatják el a frontban dolgozók számára, az egészségügyben, és a szociális ágazatban dolgozók számára, illetve azoknak a rászoruló családoknak, akiknek ezeknek a védőfelszereléseknek a beszerzése, fertőtlenítőszerek beszerzése problémát okoz.
„Az MSZP képviselői és a Magyar Szocialista Párt ezzel tud most konkrétan segíteni a járvány leküzdésében, azok számára akik értünk dolgoznak a fronton és azok számára, akik segítségre szorulnak”

- állapította meg Tóth Bertalan.

Szerző

A járvány a legnehezebb sorsúakat sújtja leginkább – figyelmeztet Kozma Ákos ombudsman

Publikálás dátuma
2020.03.26. 15:15
Képünk illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az alapvető jogok biztosa szerint most különösen kell figyelni azokra, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek.
Az ombudsman és helyettesei azt kérik, hogy a koronavírus-járvány időszakában semmiképpen ne hagyjuk magukra a legrászorultabbakat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa, Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint ezekben a hónapokban az ország bizonyos régióiban a jelen helyzettől függetlenül is nehéz körülmények között élő, nélkülöző családok rendkívüli élelmezési, higiéniai, egészségügyi, oktatási és más természetű kihívásokkal szembesülnek. 
Veszélyeztetett helyzetben vannak a lakosság különösen sérülékeny tagjai: az idősek, a romák, a betegek, a fogyatékossággal élők, a hajléktalanok és más, egzisztenciálisan rászoruló emberek, köztük gyermekek.

 A világjárvánnyal együtt járó egészségügyi kockázatok megelőzésére, kezelésére, leküzdésére az egyes társadalmi csoportok nincsenek egyformán felkészülve, s ez különösen igaz a sérülékeny helyzetű személyekre - írták. Rámutattak: a járvány következményeinek egyedi kihívásai - így a digitális oktatáshoz szükséges informatikai háttér hiánya, az elszigetelődés, a munka- és kereseti lehetőségek beszűkülése vagy megszűnése, az ebből fakadó anyagi nehézségek és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályai - a társadalom anyagilag korábban is súlyosan kiszolgáltatott tagjai számára most különösen nehéz helyzetet eredményezhetnek. 
A szociális és egészségügyi ellátórendszer óriási kihívás előtt áll. A veszélyhelyzetben eljáró állami, önkormányzati intézmények folyamatos és célzott intézkedései mellett az egyéni és csoportos civil kezdeményezések, az egyházi közösségek felajánlásai és a helyben érintett roma nemzetiségi önkormányzatok közreműködése csak megfelelő anyagi háttér, észszerű és szakszerű szervezés, felelős tájékoztatás mellett érheti el célját - hívták fel a figyelmet. Az ombudsman és helyettesei jó gyakorlatnak tartják a veszélyhelyzet kezelése érdekében nemrégiben létrehozott speciális, az önkéntességet és adományozást koordináló akciócsoport felállítását. 
Megfontolásra javasolják a döntéshozóknak, hogy hozzanak létre a sérülékeny csoportok rendkívüli védelmével és támogatásával foglalkozó, és különösen a hátrányos helyzetben élő gyermekeket és családjukat segítő akciócsoportot, amelyhez az ombudsman és helyettesei felajánlják szakmai tapasztalataikat.

"Őszinte nagyrabecsülésünket és köszönetünket fejezzük ki minden állami és nem állami alkalmazottnak, egészségügyi dolgozónak, egyházi személynek, civil aktivistának, aki megfeszített erővel, türelemmel, fegyelmezettséggel és kitartással dolgozik a világjárvány megfékezésén. Munkája közben pedig tekintettel van mindenki egészségére és életére: a sajátjára éppúgy, mint a hátrányos helyzetű embertársainkéra" - áll Kozma Ákos, Szalayné Sándor Erzsébet és Bándi Gyula közös közleményében. 
Szerző