A koronavírus még Putyin dédelgetett álmát is háttérbe tolja

Publikálás dátuma
2020.03.26. 18:38

Fotó: Mikhail Golenkov / Sputnik
Kénytelen elhalasztani a hatalmát bebetonozó népszavazást, közben drámai felhívással fordult az országhoz.
Az orosz elnök szerdán felhívásban fordult az oroszokhoz a koronavírus elterjedésével kapcsolatos helyzet miatt. A drámai hangvételű beszédében az élvonalban dolgozók helytállását méltatta, az emberek iránti felelősséget a hangsúlyozta és több intézkedést jelentett be. Vlagyimir Putyin nem hagyott kétséget afelől, hogy a legfontosabb dolognak most az egészség megvédését tekinti. Úgy véli, az, ami manapság a nyugati országokban történik, bekövetkezhet Oroszországban is. Ennek kivédésére dédelgetett álmát is hajlandó félretenni: az alkotmány módosításról április 22-re kiírt népszavazás megtartását. Ez lett volna hivatott bebetonozni elnöki hatalmát. Eredetileg az alkotmány értelmében Putyin csak 2024-ig maradhatna hatalmon, de miután Valentyina Tyereskova, a világ első női űrhajósa alkotmánymódosító javaslatot tett, amit az Alkotmánybíróság el is fogadott, Putyin nulláról indulhat és 2036-ig betöltheti hivatalát. Most bejelentette, hogy a népszavazást elhalasztja, és kizárólag a szakértők, az orvosok véleményétől teszi függővé, hogy majd mikor tartható meg az emberek biztonságának a veszélyeztetése nélkül. A Kremlhez közel álló politológusok, összevetve Putyin felhívását a nagyhatalmak vezetőinek beszédeivel, annak konkrét jellegét magasztalták, mondván az elnök nem elégedett meg azzal, hogy az érzelmekre hasson, számos olyan döntést hozott, amivel segíthet honfitársain. Szavai hitelessége jeleként bejelentette, hogy a jövő hét fizetett munkaszüneti hét lesz. Kizárólag a közlekedés, a hatalmi szervek és a legszükségesebb üzletek, szolgáltatók működnek. Ezt az egészségügyi szakemberek üdvözölték, mert hozzájárul a vírus terjedésének lelassításához. A 3 év alatti gyerekekkel élő családoknak nyújtott plusz anyagi támogatásnak nyilvánvalóan örülnek az emberek. Sokan elégedettek lehetnek azzal is, hogy az elnök igyekszik mérsékelni a gazdasági károkat a kis és középvállalkozások automatikus  féléves adóhalasztásával, és az elnök a legnehezebb helyzetben lévők hitelvisszafizetési kötelezettségének elhalasztását kéri a bankoktól. Sőt még a biztosítási befizetések mértékét is csökkentené. Emelik a munkanélküli segély összegét. Eközben megemelik az offshore cégek jövedelmi adóját, s azokat is jobban megadóztatják, akik kiviszik a pénzüket az országból. Néhány kommentelő az interneten azonban rögtön kérdések és kételyek özönét fogalmazta meg, megrettenve a munkalehetőség elvesztésétől. „És mi lesz tovább? Egy hét alatt rendbe jövünk?” „Körös-körül tőkések, ők köpnek a bérek megőrzésére.” „Mi lesz a kereskedőkkel?” „A költségvetésből élőknek fizet az állam, a többiek kérjenek a gazdájuktól?” „Szibériában nem engedik szabadságra az embereket. A szellem kiszabadul a palackból.” „A nép szétszéled a nyaralókba utazva és megfertőzi a régiókat.” „A kapitalisták Oroszországban nem fognak így fizetni, ez Putyin fantáziája.” Ellenzéki hírportálok, például a Novaja Gazeta is felteszi a kérdést, mi lesz azokkal, akik nem a költségvetésből kapják a jövedelmüket, őket ki kompenzálja? Teljesen bizonytalan az is, hogy a kis és középvállalkozások közül melyeket tekintenek megsegítendőnek. Azokról a milliókról sincs szó, akik a szürke gazdaságban próbálnak megélhetéshez jutni. Még az ellenzékinek nem tekinthető honlapokon megszólaló politikusok egyike-másika is szóvá teszi kételyeit: vajon a rendelkezések nem csapják-e agyon a középosztályt? Nem nehéz kitalálni, hogy kiket sújt leginkább a felhívás. Az ellenzék tökéletesen fórum nélkül maradt, ha utcára vonul, nemcsak a hatalommal, az oroszok elsöprő többségével is szembekerül. Nem beszélve a hadsereggel, amely fokozott szerephez jut ebben a helyzetben. Szergej Sojgu védelmi miniszter máris ellenzéki aktivistákat vádol azzal, hogy igyekeznek bejutni a katonai objektumokba, a NATO-t pedig azzal, hogy fokozza légi felderítő tevékenységét.  
Szerző
Témák
Oroszország

Kábítószerkereskedelem miatt vádat emelt a venezuelai elnök ellen az amerikai kormány

Publikálás dátuma
2020.03.26. 18:10

Fotó: MARCELO GARCIA / AFP
Hatalmas jutalmat is ajánlottak Nicolás Maduro elfogásáért.
Az amerikai kormány kábítószerterrorizmusra és pénzmosásra hivatkozva vádat emelt Nicolás Maduro venezuelai elnök és több mint egy tucat jelenlegi és volt közeli munkatársai ellen - jelentette be csütörtökön az amerikai igazságügyi minisztérium. Az igazságügyi tárca nyilatkozata mellett közleményt adott ki az amerikai külügyminisztérium is, Mike Pompeo aláírásával. E szerint a külügyminisztérium 15 millió dolláros jutalmat helyez kilátásba Maduro elfogásáért.
A vádemelést a The Washington Post című amerikai lap kormányzati forrásokra hivatkozó értesülései szerint hosszú évek óta készítették elő, és lényegében kábítószerkereskedelmet takar.

A venezuelai elnök csütörtökön visszautasította a vádakat, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kolumbia összeesküvéséről van szó, szerinte ez a két ország „parancsot adott arra, hogy erőszakkal árasszák el Venezuelát”. A venezuelai elnök a Twitteren úgy fogalmazott: 
„államfőként kötelességem megvédeni az anyaország békéjét és stabilitását bármilyen körülmények között”.

A Maduro és közvetlen környezete elleni vádemelés azt követően történt, hogy a Trump-kormányzat több egyedi szankciót hozott a dél-amerikai ország tisztségviselői ellen, s ezekkel lényegében kizárta az országot az amerikai pénzügyi rendszerből. Majd a tavaly életbe léptetett olajembargóval megfosztotta Venezuelát az egyik legfőbb bevételi forrásától is. Ám közben Juan Guaidó ellenzéki vezető támogatása amerikai elemzők szerint sem hozta meg a Washington által várt eredményt, vagyis Maduro hatalmának belföldi meggyengülését, illetve a hatalomátvételt. A csütörtöki vádemelést az első amerikai kommentárok Manuel Noriega egykori panamai vezető ellen 1988-ban hozott amerikai vádemeléshez hasonlítják. Noriega ellen szintén kábítószerkereskedelem miatt emelt vádat az akkori amerikai kormányzat, és szintén jutalmat ígért az elfogásához vezető információkért. Noriegát később el is fogták, az Egyesült Államokban bíróság elé állították, és 40 évig tartó börtönbüntetésre ítélték, amit később a jó magaviselete miatt 20 évre csökkentettek. A kommentárok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy Venezuela katonailag jóval erősebb Panamánál, és Maduro Oroszország támogatását élvezi, ez pedig megnehezíti Washingtonnak, hogy a valaha Panamában tett lépésekhez hasonlóan cselekedjék. Venezuela egyébként jelenleg történetének talán legsúlyosabb politikai és gazdasági válságával küzd. Az évtized közepén még 30 millió lakosú latin-amerikai államot becslések szerint már 4,5 millió venezuelai hagyta el a jobb élet reményében, 80 százalékuk a térség más országaiban keresett menedéket. Egyes előrejelzések szerint a venezuelai menekültek száma 2020-ban 6,5 millióra gyarapodhat. Maduro emiatt március elején több gyermek vállalására sürgette a nőket a válság sújtotta országban.

Egészségügyi dolgozók feljelentették a francia kormány tagjait, a rendőrök sztrájkkal fenyegetnek

Publikálás dátuma
2020.03.26. 17:47
Macron elnök látogatást tett a Muller Kórházban Mulhouse-ban
Fotó: MATHIEU CUGNOT / AFP
Mert nem léptek fel időben a járvány ellen. A rendőrök pedig a védőeszközöket hiányolják.
Hat feljelentést tettek eddig a francia kormány tagjai ellen a koronavírus-járvány kezelésének elégtelensége miatt egészségügyi dolgozók - tudatták csütörtökön francia igazságügyi források. A rendőrszakszervezetek pedig azzal fenyegetnek, hogy egészségügyi maszk hiányában felfüggesztik a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzését, amelyet jelenleg mintegy 100 ezer rendőr és csendőr végez az utcákon. Az első feljelentés március 19-én érkezett a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó 1999-ben létrehozott francia köztársasági bírósághoz (CJR) Edouard Philippe miniszterelnök és Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter ellen a Polgári Törvénykönyv azon paragrafusára hivatkozva, amely szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket meghozni. A C-19 kollektíva orvos tagjai szerint a francia kormány illetékesei már januárban tudatában voltak a koronavírus veszélyének és időben felléphettek volna a járvány hatékony megfékezésére, de ők ezt nem tették meg. Az elmúlt napokban további öt, hasonló tartalmú feljelentés érkezett a különbírósághoz magánszemélyektől, egyesületektől és szakszervezetektől. A CJR-nek először arról kell döntenie, hogy kivizsgálhatók-e a feljelentésben tett panaszok, majd azokat átadhatja Francois Molins főügyésznek, akinek döntenie kell arról, hogy nyomozást indít-e vagy pedig vizsgálat nélkül lezárja az ügyet. Eközben Franciaország valamennyi rendőri szakszervezete "ünnepélyes felhívásban" fordult az egészségügyi hatósághoz annak érdekében, hogy minden járőröző rendőr egészségügyi szájmaszkot kapjon. Ennek hiányában felfüggesztik a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzését. Az elmúlt napokban a francia hírcsatornákon megszólaló egészségügyi dolgozók és orvosok többsége is védőfelszerelések hiányára panaszkodott, miközben a járvány Franciaországban a csúcspontjához közelít a következő napokban. "Amennyiben a védelem nem oldható meg a szolgálatoknál, a rendőrök nem fognak sürgős feladatokat ellátni és nem ellenőrzik a karanténszabályok betartását" - írták a szakszervezetek közleményükben, akik azt állítják: a belügyminisztérium a rendőri szervek raktáraiban található minden sebészeti maszkkészletet átadott az egészségügyi dolgozóknak, s nem pótolta más típusú maszkokkal. Laurent Nunez belügyi államtitkár megismételte, hogy a kormány jelenlegi elve az, hogy minden maszkot az egészségügy számára kell fenntartatni. Elmondta azt is, hogy a járőröző rendőrök rendelkezésére állnak védőmaszkok, de az utasítás szerint csak abban az esetben kell, hogy viseljék, ha tüneteket produkáló állampolgárokat igazoltatnak. "Ez az elv tudományos alapokon nyugszik" - mondta az államtitkár. A szerda esti összesítés szerint Franciaországban 1331-ra emelkedett a Covid-19 fertőzésben kórházban meghaltak száma, ami 231-gyel több, mint kedd este. A növekedés szinte azonos, mint az előző 24 órában, s spanyolországi és olaszországi összesítések után a harmadik legjelentősebb egy nap alatt a világon. A 25 233 regisztrált beteg közül 11 539-en vannak kórházban, közülük 2827-en intenzív osztályokon, 311-gyel többen, mint az előző nap. Az általános orvosok szervezete ugyanakkor azt állítja, hogy csak a múlt hét folyamán ők 42 ezer embert diagnosztizáltak a Covid-19 fertőzéssel.
Szerző