Dráma Németországban: öngyilkos lett a pénzügyminiszter

Publikálás dátuma
2020.03.29. 10:26
Thomas Schäfer
Fotó: Silas Stein / AFP
Az egész német belpolitikát sokkolta Thomas Schäfer, Hessen tartomány kereszténydemokrata pénzügyminiszterének rejtélyes halála.
Megdöbbenés és gyász uralja a német politikát. Thomas Schäfer hesseni tárcavezető holttestére bukkantak szombat délelőtt Hochheim közelében, a vasúti sín mellett, a német szuperexpressz, az ICE vonalán. A rendőrség szerint a politikus önkezével vethetett véget életének. A holttest azonosítása igen hosszú ideig tartott, ezért jelentették csak be vasárnap a halál hírét. Volker Bouffier hesseni miniszterelnök közölte, „mindannyiunkat sokkolta a hír”, mint fogalmazott, együtt érez az 54 évesen elhunyt Schäfer családjával, együtt gyászolja velük a politikust. Thomas Schäfer "szó szerint éjt nappallá téve dolgozott azért, hogy pénzügyileg és a szervezést tekintve megoldjuk a válságot" - mondta a miniszterelnök a kormány wiesbadeni székhelyén, kiváló szakembernek és nagyszerű politikusnak nevezve az elhunytat. Schäfer "nagyon aggódott, hogy sikerül-e megfelelni a lakosság hatalmas elvárásainak", különösen a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására biztosított pénzügyi segítséget illetően, és a jelek szerint a nagy aggodalom "agyonnyomta" - mondta a hesseni kormányfő.  Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke megdöbbenését fejezte ki. „Nem találjuk a megfelelő szavakat” – írta a Twitteren. Schäfer tíz éve volt hesseni pénzügyminiszter. Több mint két éve állandó szereplője a tehetős német tartomány politikai életének. Kiváló pénzügyi szakembernek tartották, akinek szakértelme szövetségi szinten is ismert volt. Feleségét és két gyermekét hagyta hátra. A hesseni pártok is megdöbbenésüket fejezték ki. A tartományi parlament elnöke, Boris Thein közölte, „nem ismertem nála megbízhatóbb embert. Már most hiányzik!” Az ellenzéki pártok is együttérzésüket fejezték ki a hozzátartozókkal. A vizsgálatok alapján minden az öngyilkosságra utal – közölte a wiesbadeni ügyészség, valamint a rendőrség. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ezt erősíti meg, hogy búcsúlevelet is hátrahagyott, melynek tartalmát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Schäfer halála megdöbbentő fejlemény, s nem csak Hessen tartomány, hanem az egész állam tekintetében. Nagy jövő előtt állt, úgy tartották, hogy a következő tartományi választás során, 2022-ben már ő lett volna a CDU listavezetője, mivel Volker Bouffier kereszténydemokrata miniszterelnök várhatóan már nem kíván új mandátumot vállalni.
Frissítve: 2020.03.29. 17:38

Trump meggondolta magát: nem lesz karantén, szigorú utazási korlátozásokat vezetnek be

Publikálás dátuma
2020.03.29. 08:22

Fotó: JIM WATSON /
A korlátozásokat a tagállamok kormányzóinak kell bevezetniük a szövetségi kormánnyal történő konzultációkat követően.
New York, New Jersey és Connecticut nem lesz karanténban, helyette szigorú utazási korlátozásokat vezetnek be - jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap éjjel a Twitteren. A mikroblogban az amerikai elnök kifejtette: a vírus elleni küzdelmet irányító kormányzati munkacsoport javaslatára, valamint New York, New Jersey és Connecticut államok kormányzóival egyeztetve arra a döntésre jutott, hogy "a karantén nem lesz szükséges". Donald Trump egyben felkérte az országos járványügyi és betegségmegelőzési központot (CDC), hogy határozzon meg szigorú utazási korlátozásokat a három tagállam számára. A korlátozásokat a tagállamok kormányzóinak kell bevezetniük a szövetségi kormánnyal történő konzultációkat követően. Az elnök szombat délután vetette fel újságíróknak nyilatkozva, hogy a járvány által erőteljesen sújtott három, keleti parti tagállamban - Connecticutben, New York államban és New Jerseyben - esetleg karantént vezethetnek be két hétre, vagyis a három államot teljesen lezárnák a ki-, és beutazók előtt. Már délután hangsúlyozta azonban, hogy az érintettek nélkül nem hoz döntést. Andrew Cuomo, New York állam kormányzója nem sokkal az elnök szavainak elhangzása után elutasította az ötletet, és kijelentette, hogy ennek megvalósítása szerinte felérne "a tagállamok elleni háború meghirdetésével". "Nem hiszem, hogy ez jogszerű lenne" - mondta újságíróknak Cuomo, hozzátéve, hogy egy ilyen döntés gazdaságilag is katasztrofális következményekkel járna. "Ha térségeket választunk el egymástól az országon belül, az visszaütne, Amerika-ellenes és társadalomellenes lenne" - szögezte le a CNN hírtelevíziónak adott szombat esti interjújában. Ned Lamont, Connecticut kormányzója egy szintén szombat esti televíziós interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy "New York, New Jersey és Connecticut déli része a kereskedelmi és pénzügyi világ fővárosa, és ha Donald Trump szeretné a járvány után újra beindítani a gazdaságot, akkor "nagyon oda kell figyelnie, hogy mit mond, és mit nem mond ki".
Szerző
Frissítve: 2020.03.29. 08:26

Szabad szemmel - Orbán javában fűrészeli a demokráciát

Publikálás dátuma
2020.03.29. 08:06

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 29.
Spiegel Orbán Viktor mostanság javában fűrészeli a demokráciát, miután évek óta egymás után kapcsolja ki a demokrácia ellenőrző mechanizmusait. Az állam, a gazdaság és a társadalom kulcsfontosságú posztjait a saját híveivel tömte tele. Ezúttal pedig olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné, hogy a rendkívüli állapot közepette rendeletekkel irányítsa az országot, alighanem meghatározatlan ideig. Amúgy a kormány minden megkötés nélkül meghosszabbíthatná a különleges felhatalmazást. A bírálók attól félnek, hogy a jogszabály folytán az erőviszonyok a végrehajtó hatalom javára, a Parlament rovására változnának meg. Aggasztó az is, hogy mód nyílna kényszerszabadságra küldeni a képviselőket. A válság alkalmat kínál az Orbán-féle autokratáknak, hogy felmondják a demokratikus játékszabályokat. A kormányok persze mindenütt hatalmas feladattal kerültek szembe, ezért nagymértékben korlátozzák a mozgásszabadságot és más jogokat. Ám az adatok begyűjtése, a polgárok megfigyelése középtávon veszélyt rejt magában a magánszféra számára.  
FAZ Amióta tudni lehet, hogy a magyar miniszterelnök rendeleti úton kíván kormányozni, újra előkerült a gúnynév amit Juncker, a Bizottság korábbi elnöke akasztott rá: diktátor. Csak ezúttal nem ironikusan értik, hanem a lehető legkomolyabban. Ám nem ez a lényeg, mert a jelző csupán megkönnyíti a politikus számára, hogy lesöpörje az asztalról a bírálatot. Pedig kritikára jócskán van alap, a hatalmi visszaélésektől kezdve, a korrupcióig. Ha most jogot kap a politikus, hogy dekrétumokat bocsásson ki, az nem változtat lényegesen az orbáni hatalmon. A kétharmad révén eddig is olyan törvényt hozott, amilyet csak akart, hacsak az nem ütközött az alaptörvénnyel vagy az európai joggal. Hogy ezek után mire jó a különleges felhatalmazás? Egyrészt tényleg szükség lehet gyors cselekvésre. Másrészt a kormányfő erős és szuverén kríziskezelőnek akar látszani a választói előtt. Sok jel utal arra, hogy a válság rávilágít az egészségügy gyengéire, azokért 10 év után nem tolhatja rá a felelősséget az elődökre. Harmadrészt az egész történet remek alkalmat kínál neki, hogy megvezesse az ellenzéket. Az hajlandó lett volna áldását adni a tervezet soron kívüli megtárgyalására, ha időkorláthoz kötik a rendkívüli jogosítványt. Ám Orbán számára fontosabb volt a kompromisszumnál, hogy ellenfeleit hazátlan bitangoknak tüntesse fel. Machiavellista trükköt vetett be, de nem olyat, mint egy diktátor. Viszont a készülő jogszabályban van egy pont, ami elfogadhatatlan: a rémhírterjesztésért, illetve a válság leküzdésének akadályozásáért 1-5 évig terjedő szabadságvesztés jár. Ráadásul ez a gumiparagrafus benne marad a későbbiekben is a BTK-ban. Csakhogy ajtót-ablakot nyit a megfélemlítés és még annál is rosszabb előtt. És Kovács Zoltánt elhallgatva, egyáltalán nem megnyugtatóak a hivatalos biztosítékok.
Wall Street Journal Az autokraták nem hagyják kihasználatlanul a járványt, a tekintélyelvű vezetők az egész világon gyengítik a demokráciát, meglovagolva az egészségügyi szükségállapotot. A koronavírus miatt persze mindenütt lecsipegetnek az egyéni szabadságjogokból. Több helyütt azonban a fertőzés mentségül szolgál és az autoriter elmozdulás tartóssá válhat a baj elülte után. Orbán Viktor olyan javaslatot nyomat, amely lehetővé tenné, hogy dekrétumokkal kormányozzon és bebörtönözze azokat, akik „hamis híreket” terjesztenek. Piri Katalin, az EP magyar származású holland tagja azt mondja, hogy az ilyen politikusok számára Isten ajándéka a kórokozó, mert ők nem szalasztanak el egyetlen válságot sem. És amikor nyugtalan a közvélemény, akkor bármi megtörténhet olyan országokban, amelyek már amúgy is erősen megosztottak. Tény, hogy egy sor országban példátlanul korlátozták az alapvető jogokat. Természetesen ezek önmagukban nem változtatják meg az adott nemzet demokratikus természetét. Egy francia elemző szerint a fő kérdés az, hogy egyes politikusok meg akarják őrizni az életmódot, a jogállamot, az autokraták viszont hatalmuk növelésén dolgoznak. De hogy melyik irányzat profitál többet az állapotokból, az attól függ, hogy mennyire tudják visszaszorítani a vírust. Látnivaló ugyanakkor, hogy a gond éppen akkor ütött be, amikor a demokrácia egyébként is támadás alatt áll a világban. Részben a tekintélyelvűség felemelkedése, részben pedig amiatt, hogy Kína alternatívát igyekszik kínálni a nyugati liberális modellel szemben. A washingtoni Európai Politikai Elemző Központ igazgatónője úgy fogalmazza meg, hogy szakadékhoz érkeztünk. Veszélyben van a demokratikus jövő, mert sokan úgy vélhetik a válság után, hogy a tekintélyelvű államok jobban meg tudnak birkózni az ilyen, rendkívüli körülményekkel. A kínai propaganda máris azt harsogja a betegség visszaszorítására hivatkozva, hogy az a pártállami rendszer felsőbbrendűségét bizonyítja. Oroszország ugyanezen a vágányon halad. A Russia TV számára a vírus gyors terjedése a nyugaton, majdnem olyan, mint egy négylevelű lóhere. De a tanulság a tekintélyelvű azeri vezér számára is az, hogy a nyugati politikai rezsimek nem hatékonyak. Alijev az ellenzéket árulónak minősítette, hozzátéve, hogy az a közegészségügyet veszélyezteti. Ezért jelezte, hogy el kell azt szigetelni, mert 5. hadoszlopot alkot.
Bloomberg A válságok mindig új politikai korszakot harangoznak be, a dilemma ezúttal az, hogy a koronavírus járvány megerősíti, vagy netán megtöri az olyanokat, mint Trump, Bolsonaro és Salvini. Azaz megadja-e a végzetes döfést a populizmusnak vagy éppen ellenkezőleg, felhozza azt. A 2008-as pénzügyi összeomlás az ilyen politikusok kezére játszott, hatalomra juttatta őket egy sor országban, és Kína javára módosította a nemzetközi erőviszonyokat. Lehet, hogy a mostani megpróbáltatás pontosan ilyen romboló hatást fejt ki. A kimenetelt egyelőre korai megjósolni. De az biztos, hogy nehéz feladat vár a demagóg vezérekre, akik szívesen állítják úgy be, hogy országuk ostrom alá került. Az ellenség ugyanis ez esetben láthatatlan, és nem könnyen illeszthető meg az elit-, migráns- és tudományellenes narratívába. Az emberek most nem másoktól félnek, hanem magukért aggódnak. Orbán először vírushordozó iráni diákokra engedte rá az indulatokat, ám amikor kezdett terjedni a kór, akkor dobta a bevándorlás-ellenes témát, noha azzal két éve megnyerte a választást. Az olaszoknál Salvini ugyanakkor hiába uszít a kormány ellen, az minden eddiginél népszerűbb. De majd meglátjuk, mire lesz ez elegendő, ha már véget ért a nehéz időszak. Ám az alighanem csupán vágyálom, hogy a végén a tények visszanyerik méltó helyüket az emberek gondolkodásában. Különösen áll ez az Egyesült Államokra. Merthogy sokan már nem hiszen a szaktudásban. De miként is hihetnének, amikor egy évtizede bombázzák az agyukat azzal, hogy nem létezik a klímaválság, nincs szükség oltásokra. Ezek után nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy igenis szükség van a szakértőkre.
Guardian Egyelőre teljesen nyitott, hogy milyen lesz a világ a válság után, de elképzelhető, hogy minden megváltozik. Kína a kezdeti melléfogások után azon dolgozik, hogy sikersztorit csináljon a történtekből. Segítséget küld Olaszországnak és más államoknak, megerősíti helyét a világ globális vezetőjeként. De leelőzheti még az USÁ-t is. Trump ugyanis jelenleg azzal küszködik, hogy cáfolja a róla kialakult képet, miszerint teljesen kétbalkezes. India, Brazília és Törökország egyértelműen a központosított, tekintélyelvű irányítás felé halad, ami már teljesen meghonosodott Kínában és Oroszországban. Ráadásul ez az irányzat egybeesett azzal, hogy Európában jobboldali, nacionalista-populista erők emelkedtek fel. Egyesek közülük követik a kínai példát, amikor politika célokra igyekeznek felhasználni a fertőzést. Orbán Viktor kísértést érezhet pl., hogy hosszú távon is fenntartsa a rendkívüli állapotot. Már tett rá kísérletet, amikor előterjesztette a felhatalmazási törvényt, beleértve, hogy akár öt év jár álhírek terjesztéséért, illetve ha valaki akadályozza az állam intézkedéseinek végrehajtását. Rövidtávon a legtöbben támogatják a megszorításokat. De mi van akkor, ha elhúzódik a válság? És mi történik, ha nem vonják vissza, illetve enyhítik a kemény intézkedéseket? Azt mindenesetre látni, hogy ha igazán nagy a baj, akkor csakis az állam tud érdemi és méltányos segítséget nyújtani. De a londoni Chatham House igazgatója arra figyelmeztet, hogy ezek után a világ visszatérhet a nyílt geopolitikai versengéshez. Az Eurasia Csoport egyik szakértője azt várja, hogy a nagyhatalmi tömbök jönnek létre, erősödnek az autokráciák és még inkább kiéleződnek a társadalmi és osztályellentétek, amelyek kiváltották a nacionalizmust és a populizmust. És lehet, hogy az országok tényleg a protekcionizmust pártolják majd, hogy ne legyenek annyira kitéve a globális veszélyeknek. Mindenképpen kezelni kell a mély egyenlőtlenségeket, mert mi fenyeget akkor, ha egy sor szegény államban kitör a tömeges elégedetlenség. Hiszen a vírus őket is sújtja, csak éppen sokkal kevésbé képesek orvosolni a bajt. Ezekben a napokban kiderült, hogy sokszor még a fejlettebb államokban egészségügye sem kap elég pénzt. Hogy több helyen is mozgósították a katonákat, az arról árulkodik, hogy a kormányok félnek: zavargások robbannak ki. Ebbe a vonalba illeszkedik, hogy fokozódhat a megosztottság az államok között, keményebbre válthatnak a migránsellenes érzelmek. Egy másik iskola szerint azonban meg is erősödhet a nemzetközi együttműködés, a párbeszéd - a katonai és gazdasági ütközés helyett. Szóval bőven elképzelhető, hogy a világ egy új kezdet, új típusú gyakorlatias és védelmet nyújtó nemzetköziség előtt áll.
Der Standard A kommentár nem kíván állást foglalni az ügyben, vajon egyesek joggal gyanúsítják-e Ausztriában a kancellárt orbáni módszerekkel, de azt azért leszögezi, hogy a magyar autokrata a válság ürügyén változtatja országát az EU első demokráciaellenes tagállamává. A megpróbáltatások persze másutt is rásegítenek a tekintélyelvű kísértésre. Jóformán már visszaköszön, hogy a világ a háború óta nem szembesült ekkor kihívással. Ezért jogosak a drasztikus intézkedések. Ám közben a felnőtt polgároknak érdemes elgondolkodniuk azon, miként őrizhetik meg kritikus felfogásukat. Ki kell nyilvánítaniuk, hogy nincs szükség „erős emberekre”, a „kemény kéz politikájára”. A baj azért lett ekkora, mert a diktatórikus Kínában az elején eltitkolták. De nincs szükség olyan sarlatánokra sem, mint Trump és Johnson, akik kezdetben, merő populizmusból bagatellizálták a problémát. Ha ilyesmit tapasztalunk, azonnal riadót kell fújni, a neten van mód virtuális tömegmegmozdulásokra. És ott van a megbízható, komoly sajtó, amelynek léte egyébként most a vírus miatt veszélybe került. Ausztriában jelenleg tekintélyelvű az alaphang, ám nem szabad hagyni, hogy felülkerekedjen.
Politico A lengyel kormányfő alaptalanul ugyan, de azzal vádolta meg a varsói parlamentben az EU-t, hogy az egyetlen centtel sem járult hozzá a vírus elleni küzdelemhez. Morawiecki hozzátette, hogy a jelek szerint ezekben a nehéz hetekben, hónapokban a nemzetállamok a legfontosabbak. A portál emlékeztet arra, hogy korábban a lengyel pénzügyminiszter is azt állította: országa nem kap új forrásokat a járvány visszaszorítására, jóllehet a lengyelek az e célra szolgáló uniós program legfőbb kedvezményezettjei. A Bizottság a pénzek egy részét abból akarja összeszedni, hogy mozgósít a felzárkózási alapból 8 milliárd eurót, amelyet a tagállamok nem használtak fel, ezért vissza kellene utalniuk Brüsszelnek. Azon kívül a kormányok a későbbiekben kapnak további 29 milliárdot. Varsó az első részletből 1,135 milliárdhoz jut, a második szakaszban pedig további 6,31 milliárdhoz. Ezen felül az EU elkülönít 10 milliárdot a kórokozó elleni kutatásra. A lengyel agrárbiztos, akit a PiS delegált az unió végrehajtó testületébe, elfogadta, hogy forrásokat csoportosítsanak át a ragály visszaszorítására. Egyébiránt von der Leyen azt is bejelentette, hogy közösen szereznek be alapvető orvosi felszereléseket, és repülőjáratokat szerveznek a 3. országokban rekedt európai polgárok hazaszállítására.
Szerző