Prés alatt tanár, diák, szülő

Publikálás dátuma
2020.03.30. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel
Míg a tanárok küzdenek, hogy megtalálják a helyes távoktatási módszereket, az iskolafenntartó valódi segítség helyett csak a hibákért korholja őket.
Két hete indult el a koronavírus miatt elrendelt digitális munkarend szerinti tanítás, tanulás a hazai iskolákban, s bár Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár úgy véli, „boldogság van a szerte rendszerben”, az érintettek másként tapasztalják. Az igaz, hogy az oktatás valamennyi résztvevője – tanárok, diákok, szülők – a tőlük telhető legjobb módon próbál helytállni, ám azt erős túlzásnak tartják, hogy repesnének a boldogságtól. Vannak olyan intézmények, ahol már korábban elkezdtek dolgozni a digitális oktatás rendszerén, ám a legtöbb iskolában csak most ismerkednek behatóbban a lehetőségekkel. Sok helyen ez oda vezetett, hogy a tanárok az eddigi óra- és tanrendek szerint próbálják átadni a tananyagot, jelentős terheket róva a diákokra és szüleikre is. – Attól, hogy a poroszos oktatás most az interneten keresztül zajlik, az továbbra is poroszos oktatás – nyilatkozta egy édesanya, akinek gimnazista fia naponta legalább 10-12 órát tölt a számítógép előtt a tanárai által küldött feladatokon dolgozva.
Egy másik szülő pedig azt mondta: három gyermeke közül kettő iskoláskorú, nem ugyanabba az intézménybe járnak, s mindkét iskola két különböző platformot használ az online oktatáshoz. Az egyre csak halmozódó feladatok kidolgozásán túl a technikai nehézségek áthidalásában is szükséges segítenie, emellett óvodás gyermekével is foglalkoznia kellene. – Mi már az első héten kikészültünk. Az oktatásirányítás a lovak közé dobta a gyeplőt – fogalmazott. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint a tanárokban valóban van egyfajta megfelelési kényszer a tankerületek felé, a 2010 óta épülő, központosított rendszerben ugyanis azt szokták meg, hogy folyamatosan ellenőrzik őket és mindent adminisztrálni kell. Kollégáikat arra biztatják, próbálják egyszerűsítve, a digitális oktatásnak megfelelően leadni a tananyagot, ám ennek kidolgozása sem megy egyik napról a másikra. Szűcs Tamás elmondta azt is, több – főleg az idősebb korosztályba tartozó – pedagógus csak akkor érzi biztonságban magát, ha a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerben (KRÉTA) regisztrálja a központilag elvárt feladat-és tananyagmennyiséget. A probléma híre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központhoz (KK) is eljutott. Mint a tankerületi igazgatóknak címzett levelükben írták, elfogadhatatlannak tartják, hogy egyes iskolákban a tanulók számára kiadott feladatok elvégzéséhez a visszajelzések alapján 10-14 óra folyamatos online tevékenység szükséges. Felhívták az intézményvezetők, pedagógusok figyelmét arra, hogy a digitálisan átadott tananyag feldolgozási ideje egyensúlyban legyen a tanulók életkori sajátosságaival, terhelhetőségével, képességeivel. A KK mellett a Nemzeti Pedagógus Kar országos elnöksége is hasonlóképpen vélekedett, s 24 pontban tanácsokat is megfogalmaztak a tanároknak. „Egyik iskola, tanár sem gondolhatja úgy, hogy az órarendi órákat egy az egyben online tartja meg” – írták. Setényi János oktatáskutató ugyanakkor bizakodó, szerinte „alakul a rendszer a prés alatt”. Két nagyobb kihívást lát: az egyiket a módszertani hiányosságok jelentik – ide tartozik a túlzásba vitt feladatkiosztás is –, a másik pedig a pedagógusok közötti együttműködés, ami sokszor iskolán belül sem megfelelő. Ennek ellenére úgy véli, a magyar közoktatásnak ez a legnagyobb „innovációs kalandja” 1990 óta, amiből kialakulhat egy új, modern tanulási környezet. – Feltéve, ha a pedagógusok nem felejtik el az egészet, és szeptembertől nem mennek vissza „szalagmunkásnak” – fogalmazott. Hozzátette: a tankerületeknek folyamatosan monitorozniuk kellene a helyzetet, és legalább hetente egyszer nyilvánosan be kellene számolniuk a fejleményekről. A KK ezzel kapcsolatban azt írta: felmérik azokat az online platformokat, amelyeken a jelenlegi digitális munkarendben az oktatás zajlik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói pedig már elkezdtek egy kérdőíves felmérést, melynek előzetes adataiból kiderült: a kérdőívet kitöltő pedagógusok többsége a Facebook-ot használja kapcsolattartásra, a digitális tanulás-tanításhoz pedig a Google Classroom-ot tartják a legalkalmasabbnak. A használhatóság tekintetében az állami KRÉTA-rendszert értékelték a legalacsonyabb pontszámmal.
Szerző
Frissítve: 2020.03.30. 16:27

Két újabb beteg halt meg a koronavírus miatt Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.03.30. 07:00
Orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított részlegen, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
447-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 447-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt újabb két 90 év feletti alapbetegségekkel küzdő beteg. Az elhunytak száma ezzel 15 főre nőtt – közölték hétfő reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. „A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat. Ahogy az eddigi elhunytak adataiból is látszik, a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért nyomatékosan kérjük az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét” – írják a közleményben. A tájékoztatás szerint a hazánkban beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma: 447 fő. Közülük 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 433 magyar állampolgár. Karanténban 73-an vannak, és 13301 mintát vettek eddig. Vasárnap reggel 408 volt a beazonosított fertőzöttek száma. 
Szerző

„Szökik a mama…!” - be kell még járatni a kijárási korlátozást

Publikálás dátuma
2020.03.30. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Sokan csak a kivételeket tartották be a szabályozásból, akadtak feszült pillanatok és megtelt kirándulóhelyek, de összességében vidéken és Budapesten is tovább „lassult” az élet.
- Megszerveztük a nyolcvan éves anyám ellátását, minden harmadik nap valamelyik családtag bevásárolt neki, főztünk rá, és naponta többször is hívtuk telefonon, csak hogy ki ne menjen a házból. Úgy látszott, megértette, mire megy ki a játék, erre szombat reggel kilenc óra után nem sokkal hív a szomszédasszony, hogy Juliskám, szökik a mama, nyitva a kapuajtó! Gyorsan hívtam anyámat, mire önérzetesen csak annyit mondott, hogy neki most joga van kimenni, mert Orbán Viktor megengedte és amúgy is csak öten vannak a falusi boltban. Semmire nem volt szüksége, mégis elment, mi meg a hajunkat téptük – panaszkodik egy ötvenes nő. Hogy a hétvégén bevezetett kijárási korlátozást sokan sokféleképpen értelmezték, arra jó példa, ami szombat reggel a mezőkövesdi piacon történt. A hatvanöt év felettiek csak reggel kilenc óra után mehettek volna be, ám már kora reggel kígyózó sorok álltak a sorok előtt, s értetlenkedő idősek taposták egymás sarkát. - Azt kiabálták, hogy engedjék be őket is, mert a fiatalabbak felvásárolják előlük a szép árut, nekik meg csak a ronda marad. Káosz volt és indulat – mesélte az egyik helybéli.
Mezőkövesd egyik szupermarketjében ellentmondásosan indult a szombat és a vasárnap is: délelőttönként alig lézengett valaki a sorok között, ellenben délben már sokan várakoztak az ajtóban, várva bejutást. Ráadásul több idős ember mindkét nap már reggel nyolc órakor oda állt, noha az még a fiatalabbak „idősávja.” – Azt mondták ilyenkor szoktak jönni, hát ilyenkor jönnek – mesélte az egyik eladó, akinek javaslata is volt arra, hogyan lehetett volna jobban elosztani a vásárlási időt. – Az öregek általában úgyis korán jönnek, lehetne csak az övék a reggel hattól kilencig tartó sáv, utána meg menne minden tovább, ahogy rég – javasolta. - Ha betartom a szabályokat, ma délelőtt összesen három nénit szolgálok ki, és húsz-huszonöt vevőt kellett volna elküldenem – mondja morogva az egyik dél-borsodi falu kicsi élelmiszerboltjában a tulajdonos. Mivel a helyiség egy részében elfüggönyözve dohánybolt működik, így végül hiába a korlátozás, mégis beléphetnek ide az „idősávon” kívüli vevők. Ha emiatt kötekedne valaki, vagy megbüntetnék, akkor majd bezárja az ajtót, félig leszedi róla az üveget és a rácsot, és azon keresztül, mint egy kis ablakon, kiszolgál majd mindenkit – tette hozzá. Bajban vannak a faluhelyen kilenctől délig nyitva tartó kisboltok is, hozzájuk elvileg csak a hatvanöt éven felüliek mehetnének be. – Vagy átállunk a délutáni nyitvatartásra, vagy az épp „nem kompatibilis” vevőknek az utcára visszük ki az árut – mondta fejét vakargatva egy Heves megyei kis falu zöldségese.
Budapesten is sokan értelmezték meglehetősen szabadon a kijárási korlátozást. Noha az autóforgalom szemmel láthatóan tovább csökkent, sokan indultak futni, biciklizni, kirándulni. A kis budai tó melletti parkban a kijárási korlátozás első napján egymástól-két-három méteres távolságban családi csoportosulások. Nagyszülő nézegeti az unokát a babakocsiban, kisgyerek motorozik kimeríthetetlennek tűnő energiával. A kutyák mintha peckesebben szednék a lábukat, megnövekedett jelentőségük tudatában. A póráztartó kezek is energikusabban lendülnek. Apukák beszélgetnek a családi házak kerítésének dőlve, lábuk körül gyerek molyol. A Szentendrei úti Auchanban – talán a jó idő miatt is – alig lézeng valaki kora délután. Az árufeltöltőknek még némi tereferére is jut ideje, bár a lisztes polc, úgy tűnik, nem tud megtelni. A vásárlási láz eltűnőben, bár a WC-papír továbbra is ismétlődő elem a bevásárlókocsikban. A közeli Spar szinte üres, nemhogy idős, de fiatal se nagyon akad az üzletben. A környékbeli Lidl-ben nagyobb a sűrűség. A néhány maszkos-kesztyűsön kívül csak a pénztárosok elé emelt plexi falak jelzik a különös időket. A Bécsi úti Tescóban alig lézengenek a kijárási korlátozás második reggelén. A 9 órához közeledve többször felhangzik a figyelmeztetés: az idősek ideje jön. A vásárlók végül nem túl lelkesen a kassza elé masíroznak, nem mintha a 65 éve felettiek hada már a bejáratnál ádázul várná a bebocsátást. Konkrétan egy lélek se akar bemenni 9 óra után. Egy ősz hajú asszony éppen hogy kifelé tart középkorú fiával. – Ki segítene nekem a vásárlásban, ha nem lenne itt? – kérdez vissza, majd hozzáteszi magyarázatként: én már nem tudok cipekedni, az emeletre pláne. A szomszédos Lidl bejáratánál egy fiatalember „osztályozza” az embereket késő délelőtt: a 65 évesnél fiatalabbaknak megálljt int. A parkolóban esőkabátot húz egy idősebb asszony a ragyogó napsütésben. A kapucnit is gondosan maszkos fejére igazítja kesztyűs kezeivel. A buszmegálló felől is érkezik néhány idősebb ember kevésbé felöltözve, néhány napi cikkért jönnek. Az Eurocenterben kissé meghökkentő módon még mindig üzemel a sorompó a parkolónál, és naponta százak nyomkodják a gombot jegykérés miatt. A földszinti Interspar bejáratánál álldogáló biztonsági őr már messziről int, hogy nem lehet bemenni. Majd azért elárulja, hogy nem mindenkinek elég ez: – Volt itt már kurvaanyázás. Az idősek persze szépen betartják a szabályt, jönnek, vásárolgatnak, azután elhúzzák a kerekes szatyrukat, de a fiatalabbak közül sokan felháborodnak. Van aki azzal vág vissza, hogy dolgozni megy, nem tud máskor jönni. Van, aki meg hiába látszik fiatalabbnak, hiába szólok, bemegy. Igazolványt nem kérhetek, arra nincs jogosítványom, így aki akarja, mutatja, más meg besétál egy vállrándítással. Jobb lenne a kijárási tilalom, az egyértelmű lenne, akkor végre mindenki otthon maradna. Az emberek még mindig nagyüzemben vásárolnak, mintha nem lenne holnap.

Mindenki ugyanott kereste az egyedüllétet

Az operatív törzs tájékoztatóján újra felhívták a figyelmet arra, hogy kijárási korlátozás bizonyos mozgási lehetőséget biztosít, de nem jelenti azt, hogy mindenki szabadon gyülekezhet, használhatja a közösségi területeket. Arról ugyanakkor nem számoltak be, hogy a rendőrség szabott-e ki bírságot. A felhívás indokoltságát jelzi egyébként az: a XII. kerületi önkormányzat közleményt adott ki, mert "az egészségügyi vészhelyzet" ellenére tömegesen keresték fel a fővárosiak a Normafát.