Prés alatt tanár, diák, szülő

Míg a tanárok küzdenek, hogy megtalálják a helyes távoktatási módszereket, az iskolafenntartó valódi segítség helyett csak a hibákért korholja őket.

Két hete indult el a koronavírus miatt elrendelt digitális munkarend szerinti tanítás, tanulás a hazai iskolákban, s bár Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár úgy véli, „boldogság van a szerte rendszerben”, az érintettek másként tapasztalják. Az igaz, hogy az oktatás valamennyi résztvevője – tanárok, diákok, szülők – a tőlük telhető legjobb módon próbál helytállni, ám azt erős túlzásnak tartják, hogy repesnének a boldogságtól.

Vannak olyan intézmények, ahol már korábban elkezdtek dolgozni a digitális oktatás rendszerén, ám a legtöbb iskolában csak most ismerkednek behatóbban a lehetőségekkel. Sok helyen ez oda vezetett, hogy a tanárok az eddigi óra- és tanrendek szerint próbálják átadni a tananyagot, jelentős terheket róva a diákokra és szüleikre is.

– Attól, hogy a poroszos oktatás most az interneten keresztül zajlik, az továbbra is poroszos oktatás – nyilatkozta egy édesanya, akinek gimnazista fia naponta legalább 10-12 órát tölt a számítógép előtt a tanárai által küldött feladatokon dolgozva.

Egy másik szülő pedig azt mondta: három gyermeke közül kettő iskoláskorú, nem ugyanabba az intézménybe járnak, s mindkét iskola két különböző platformot használ az online oktatáshoz. Az egyre csak halmozódó feladatok kidolgozásán túl a technikai nehézségek áthidalásában is szükséges segítenie, emellett óvodás gyermekével is foglalkoznia kellene. – Mi már az első héten kikészültünk. Az oktatásirányítás a lovak közé dobta a gyeplőt – fogalmazott.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint a tanárokban valóban van egyfajta megfelelési kényszer a tankerületek felé, a 2010 óta épülő, központosított rendszerben ugyanis azt szokták meg, hogy folyamatosan ellenőrzik őket és mindent adminisztrálni kell. Kollégáikat arra biztatják, próbálják egyszerűsítve, a digitális oktatásnak megfelelően leadni a tananyagot, ám ennek kidolgozása sem megy egyik napról a másikra. Szűcs Tamás elmondta azt is, több – főleg az idősebb korosztályba tartozó – pedagógus csak akkor érzi biztonságban magát, ha a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerben (KRÉTA) regisztrálja a központilag elvárt feladat-és tananyagmennyiséget.

A probléma híre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központhoz (KK) is eljutott. Mint a tankerületi igazgatóknak címzett levelükben írták, elfogadhatatlannak tartják, hogy egyes iskolákban a tanulók számára kiadott feladatok elvégzéséhez a visszajelzések alapján 10-14 óra folyamatos online tevékenység szükséges. Felhívták az intézményvezetők, pedagógusok figyelmét arra, hogy a digitálisan átadott tananyag feldolgozási ideje egyensúlyban legyen a tanulók életkori sajátosságaival, terhelhetőségével, képességeivel. A KK mellett a Nemzeti Pedagógus Kar országos elnöksége is hasonlóképpen vélekedett, s 24 pontban tanácsokat is megfogalmaztak a tanároknak. „Egyik iskola, tanár sem gondolhatja úgy, hogy az órarendi órákat egy az egyben online tartja meg” – írták.

Setényi János oktatáskutató ugyanakkor bizakodó, szerinte „alakul a rendszer a prés alatt”. Két nagyobb kihívást lát: az egyiket a módszertani hiányosságok jelentik – ide tartozik a túlzásba vitt feladatkiosztás is –, a másik pedig a pedagógusok közötti együttműködés, ami sokszor iskolán belül sem megfelelő. Ennek ellenére úgy véli, a magyar közoktatásnak ez a legnagyobb „innovációs kalandja” 1990 óta, amiből kialakulhat egy új, modern tanulási környezet. – Feltéve, ha a pedagógusok nem felejtik el az egészet, és szeptembertől nem mennek vissza „szalagmunkásnak” – fogalmazott. Hozzátette: a tankerületeknek folyamatosan monitorozniuk kellene a helyzetet, és legalább hetente egyszer nyilvánosan be kellene számolniuk a fejleményekről.

A KK ezzel kapcsolatban azt írta: felmérik azokat az online platformokat, amelyeken a jelenlegi digitális munkarendben az oktatás zajlik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói pedig már elkezdtek egy kérdőíves felmérést, melynek előzetes adataiból kiderült: a kérdőívet kitöltő pedagógusok többsége a Facebook-ot használja kapcsolattartásra, a digitális tanulás-tanításhoz pedig a Google Classroom-ot tartják a legalkalmasabbnak. A használhatóság tekintetében az állami KRÉTA-rendszert értékelték a legalacsonyabb pontszámmal.