Új korszak kezdődik hétfőtől a hazai egészségügyi intézményekben: ma kezdik meg ugyanis munkájukat a kórházparancsnokok. Megbízó levelüket a miniszterelnök írta alá, de arra, hogy ki és hová kerüljön, Pintér Sándor belügyminiszter tett javaslatot. Az intézményekhez kirendeltek munkáját Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok irányítja: ő eddig az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese volt. Az egészségügy annyiban nem idegen számára, hogy részt vett az egységes 112-es segélyhívórendszer megvalósításában. Mostantól az lesz a feladata, hogy folyamatosan tájékoztassa a belügyminisztert a kórházi egészségügyi készletekkel kapcsolatos valamennyi fontos adatról. Az országos kórház-főparancsnok helyettese Bedros Róbert, a Szent Imre kórház jelenlegi főigazgatója lesz, várhatóan hozzá futnak be közvetlenül a kórházparancsnokok jelentései.
Lapunk úgy tudja, a kórházparancsnoki rendszer bevezetését maga Pintér Sándor belügyminiszter javasolta a kormányfőnek. Az intézmények élén álló vezetők ugyanis egyfajta túlélő üzemmódban menedzselik a kórházaikat, amire sokszor csak a szabályok kijátszásával képesek. Ennek a következménye, hogy "fent" szinte semmit nem tudnak arról, hogy a rendszer valójában miként működik, "lent" pedig nem bíznak a kormányban. Ezt az anomáliát próbálják most feloldani azzal, hogy az adatszolgáltatást, a készletnyilvántartást, a szakemberek munkaerejével való gazdálkodást Pintér Sándor irányítása alá tartozó kórházparancsnokokra bízták.
Vasárnap az operatív törzs napi tájékoztatóján Lakatos Tibor ezredes maga is beszélt az ellátórendszer új vezetőiről. Ő úgy fogalmazott: az a kórházparancsnokok feladata, hogy segítsék, támogassák a kórházak tevékenységét a járvány kezelésében. Orvosszakmai kérdésekben nem tehetnek javaslatot, nem hozhatnak döntést. De a készletgazdálkodás, az információáramlás és az objtektumvédelem területén lesz feladatuk. Azt mondta: „Bízunk benne, hogy ezzel is hatékonyan tudjuk támogatni a kórházak tevékenységét, illetve tehermentesíteni tudjuk a kórházi dolgozókat a különböző statisztikai adatszolgáltatásoktól, hogy idejük jelentős részét a kórházi ápolásra tudják fordítani.”
A főigazgatók vasárnapig az új rendszerről csak a sajtóból tájékozódhattak. Péntek késő délután ugyan kaptak egy levelet az országos tisztifőorvostól, amelyben újabb kórházakat nevezett meg Müller Cecília járványkórházként, de a parancsnoki rendszerről nem ejtett szót. Utasítása szerint az orvosegyetemek és a megyei kórházak mellé péntektől az Uzsoki, a Bajcsy, a Péterfy, a Szent Imre, a Szent János, a Pest megyei Flór Ferenc kórház, valamint a törökbálinti, a mátraházi, a farkasgyepűi tüdőgyógyintézet, továbbá az Országos Orvosi és Rehabilitációs Intézet és a Budai Egészségközpont is járványkórházként üzemel. Így összesen 29 fekvőbeteg ellátó fogadhat a háziorvosok beutalójával, vagy a mentővel érkező koronavírus fertőzött beteget.
"Hol vannak a tesztek, a maszkok?"
A Népszava birtokába került az egri kórház ápolási igazgatójának levele, amely arról tájékoztatta az intézmény főnővéreit, hogy a hét elején várhatóan minden dolgozó kap majd FFP2-es maszkot, ám azok használatát feltételekhez kötik.
"Az ápolók a járvány időszaka alatt mellőzzék az alapozó, a pirosító és az egyéb szépészeti cikkek használatát. Ezek a kozmetikumok nyomot hagynak a maszkon, melyet a sterilizás, fertőtlenítés nem tud semmissé tenni.” Ez a levél tájékoztat arról is: "a sebészeti maszkok használhatóságának meghosszabbítására vasalót lehet alkalmazni, de szükség van mellé selyempapírra vagy más egyéb papírra is, mert a nagy hőfok miatt a sima vasalással hozzáragad a vasaló talpához.”
Lapunk kérdésére, hogy ez az eljárás veszélyezteti-e a dolgozók egészségét az Operatív Törzs azt válaszolta: a textilből varrt maszkot mosás után magas hőmérsékletű gőzölésen szokták fertőtleníteni azok, akik ezt használják. A törzs szerint az FFP2 és FFP3 típusú maszkok beszerzése, utánpótlása folyamatos, ezeket pedig nem teszi tönkre a sterilizálás, a védőeszköz funkcióját ezek után is maradéktalanul betölti. „Az egészségügyi dolgozók, közülük is az intenzív és infektológiai osztályok dolgozói minden szükséges speciális védőeszközt megkapnak, az egyszerű sebészi maszkok beszerzése és kiszállítása is folyamatos” – írták végül. Azt az ellentmondást nem oldották fel: ha folyamatos a kiszállítás, akkor miért nem lehet a használt maszkokat kidobni újrafertőtlenítés helyett?
Donáth Ferenc belgyógyász, kardiológus főorvos – aki a budapesti Nagy Imre Társaság egyik alapítójaként is ismert – a közösségi oldalán teszi fel nagyon is észszerű kérdéseit a kormánynak arról: "Hol vannak a tesztek, a maszkok, a tabletták?" Mint írta, a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy Kínából a járvány elleni személyi védelem céljából millió szám érkezett maszk. "Az én kórházamba nem érkezett! Sem maszk, sem szkafander, sem szemüveg nincs sem több, sem komolyabb, mint eddig volt. Csupán sebészi maszk lóg, ha lóg a nővérek álla alatt. Ezt a változatlan hiányt, máshonnan, más kórházakból is hallom, egyrészt mert érdekel, másrészt mert maguktól megírják a kollégák. Ha nincs a betegágynál dolgozóknál a FFP1-3 maszk, stb. , akkor hol van?”
Levélben kért soron kívüli intézkedéseket a védőfelszerelések „ügyében” továbbá egy havi plusz bért is a szakdolgozóknak Orbán Viktor miniszterelnöktől a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara – erről a köztestület alelnöke, Babonits Tamásné nyilatkozott a Medicalonline.hu-nak. Csak azt a választ kapta a kormánytól: levelét továbbították Pintér Sándor belügyminiszternek, az operatív törzs vezetőjének és Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének. Az alelnök szerint, ha konkrét válasz nem is érkezett a kérésükre, volt némi előrelépés a védőfelszerelésekkel és kézhigiénés termékekkel való ellátottságban, védőeszközökhöz jutottak az otthoni szakápolást és hospice ellátást nyújtó kollégáik.
Lapunkhoz ennek ellenére is naponta érkeznek jelzések, arról, hogy egy-egy ellátóhelyen az utolsó maszk „lép éppen szolgálatba”.
