Előfizetés

Fókakölykök haldokolnak a Balti-tenger partvidékén

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.30. 11:11

Fotó: Michal Fludra/NurPhoto / AFP
A jégmentes tél miatt a púpos fókák apró szigeteken kénytelenek összezsúfolódni az észt- és lettországi partvidéken.
Százszámra pusztulnak a púposfókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén az évtizedek óta első jégmentes tél miatt.
A púpos fókáknak szükségük van a szaporodáshoz, a kölykeik felneveléséhez a jégre, ahol kellő távolságra vannak a ragadozóktól, például a farkasoktól és a rókáktól. Jég hiányában a fókák olyan apró szigetekre kényszerülnek, amelyeket normális körülmények között kerülnének, ami túlzsúfoltságot okoz, szétzilálja a tenyészidőszakot és csökkenti az újszülöttek túlélési arányát.
Vannak olyan szigetek, amelyek teljesen fehérek a fókakölyköktől. Soha korábban nem láttak ilyet – mondta el a Reutersnak Mart Jussi, aki harminc éve tanulmányozza a fókákat. A kutató szerint a nagyobb szigetek némelyike olyan túlnépesedett, hogy ott a kölykök halálozása arányának legalább ötven százaléknak kell lennie. Az alacsony túlélési ráta oka részben az, hogy a túl nagy tömegben a kölykök könnyebben elveszítik anyjukat és nem jutnak elegendő élelemhez.
A Balti-tenger partján évente mintegy háromezer fókabébi születik, és Mart Jussi szerint a legtöbbre most a közeli halál vár. Idén tavasszal súlyosbítja a problémát a koronavírus-járvány, amely miatt az észt kormány megtiltotta az utazást a szárazföld és a szigetek között, így a kutatók sem utazhatnak a helyszínre.
A lett természetvédelmi ügynökség naponta több száz bejelentést kap tengerparton felbukkanó olyan fókákról, amelyek normális körülmények között jégtáblákon élnének. - Több a parton a fóka mint valaha – mondta Agnese Balandina, az ügynökség szakértője.

Bajba kerülnek a szupernormálisan viselkedő „panelrécék”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.30. 10:06

Fotó: Orbán Zoltán / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Viszonylag új madárvédelmi probléma, hogy a röpképtelen fiókák nem tudnak lejutni a magas peremű tetőkről. Szerencsére könnyen meg lehet őket menteni.
Az elmúlt évtizedben új települési madárvédelmi problémaként jelentkezik az épületek erkélyein, lapostetőin költő tőkés récék március-májusi kelési időszaka. Ekkor találkozhatunk „tetőn szaladgáló” vagy „utcán mászkáló” röpképtelen récefiókákkal, amelyek a magas peremmel rendelkező tetőkről nem tudnak lejutni, így éhen és szomjan pusztulhatnak, nagy magasságból betonra, aszfaltra esve halálra zúzzák magukat, autók ütik el őket. A jelenség egyelőre Budapestre jellemző, de számítani lehet arra, hogy a viselkedés az ország más nagyvárosaiban is megjelenik – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményéből.
A többnyire talajon fészkelő ludak, récék és bukók egyes fajai rendszeresen költenek vízközeli sziklafalak párkányain, erdők fáinak odvaiban is, ahonnan a frissen kikelt fiókáknak a mélybe kell vetniük magukat. A fészekhagyó fiatalok vastag és tömött, levegővel teli tollazata az azonnali úszóképesség mellett a sok méter magasan lévő fészekből kiugró fiatalok testi épségét is biztosítja, nagy százalékban megóvva őket a becsapódás végzetes sokkjától. Balesetek természetesen ennek ellenére is előfordulnak, de összességében a tortúrát mindig túléli annyi fióka, hogy a kockázat megérje a szülőknek, a fajnak. 
Madaraknál is ismert a szupernormális viselkedés, amikor az erős motivációs (többnyire a fajfenntartáshoz kapcsolódó) hatás alatt álló élőlény bizonyos kulcsingerek hatására a szemlélő számára megdöbbentő, többnyire a rekorddöntési kísérletnek tűnő dolgot tesz. Úgy tűnik, hogy a városok magas épületei ilyen szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, amelyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik. 
A bajba került családokon viszonylag egyszerűen lehet segíteni: a fiókák kikelését követően a fiatalokat és a tojót külön szállítódobozba téve (a madarak legtöbbször kézzel is könnyen befoghatók) a Dunához, nagyobb vízhez lehet vinni, ahol el lehet őket engedni. 
A szakemberek új megfigyelése, hogy az eredetileg kavicsos zátonyokon, fövenyeken fészkelő kis lile is fel-felköltözik gyönkaviccsal burkolt lapos tetőkre, elsősorban településszéli szuper- és hipermarketes tetőire, ahol fészekhagyó röpképtelen fiókái hasonló problémával szembesülnek, mint a récék.

Digitális lesz idén a Föld Órája

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.28. 10:10

Fotó: FERENC ISZA / AFP
Bárki csatlakozhat a világ legnagyobb önkéntes akciójához.
A világ legnagyobb önkéntes akciója, a Föld Órája március 28-án idén is arra ösztönzi a magánszemélyeket, településeket, vállalatokat és szervezeteket, hogy fejezzék ki elkötelezettségüket bolygónk iránt. A koronavírus-járvány idején a Föld Órája a szolidaritás pillanatát is jelzi: a közösségek világszerte összefognak és eseményeiket digitálisan szervezik meg. Az idei Föld Óráját a WWF is az online térbe helyezi át. Az nem változik, hogy a világ nagyvárosaiban és kis településein várhatóan most is lekapcsolják a közterületek és épületek díszkivilágításait. Magyarországon több vidéki város mellett Budapest is folytatja a hagyományt: 
szombaton 20:30 és 21:30 között egy órára elalszanak a főváros fényei.

Otthonában bárki követheti a példát idén is: ha fél kilenctől egy órára leoltjuk a lámpákat, kikapcsoljuk az elektronikus berendezéseket, kifejezhetjük a támogatásunkat a természeti értékeink megóvásáért.
Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista számára minden nap minden órája a Föld Órája. „Az összefogás bolygónk megóvásáért sosem volt még ennyire fontos és sürgető. Most, hogy a világ lakosságának jelentős része otthon marad annak érdekében, hogy lassítsuk a koronavírus terjedését, mindenkinek azt javaslom: fogjunk össze virtuálisan, és fejezzük ki elkötelezettségünket a bolygónk és a természet iránt. Hallassuk a hangunkat online, felelősségteljesen!” – fogalmazott a svéd diáklány.

Kihívás indul a fenntarthatóságért

A WWF Magyarország arra kér mindenkit, hogy március 28-tól egy – vagy akár több – vállalással álljon ki a természet és a fenntarthatóság mellett, mert mint a közleményükben írták: „Itt az utolsó utáni pillanat a szemléletváltásra - amit ma teszel, az lesz a holnapod.” Kihívást indítanak, amelyben azt kérik, fogalmazzuk meg, mit teszünk másképp az életünkben a természet védelme és a fenntarthatóság érdekében, ha majd újra visszatér az élet a normál kerékvágásba. Min változtatnák a mindennapokban, hogy a bolygó állapotán segítsünk, és egészségesebb környezetben élhessünk.
„Arra buzdítunk mindenkit, hogy vállalását nyilvános posztként ossza meg a közösségi oldalakon a #földórája2020, #earthhour2020 és #másképpfogom hashtagekkel. A vállalás lehet egy egyszerű, szöveges poszt, de kreatív bejegyzés is: vers, videó, sztori, arról, hogyan veszed ki a részed abból, hogy megóvjuk a természetet – és vele saját magunkat is” – mondta Klacsán Csaba, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. A kihíváshoz ismert emberek és bloggerek – zenészek, színészek, sportolók és közéleti személyiségek – is csatlakoznak. A kezdeményezéshez itt is lehet csatlakozni.
A Föld Órája eredetileg azzal a céllal indult 2007-ben Ausztráliából, hogy az éghajlatváltozásra és annak negatív hatásaira hívja fel a bolygó lakosságának figyelmét, tavaly pedig már több mint 180 ország vett részt a kezdeményezésben. Bár ez az üzenet azóta is aktuális – és világszerte az épületek, nevezetességek díszvilágítása lekapcsol március utolsó szombatján egy órára –, a szimbolikus 60 perces sötétség mellett a világ legnagyobb önkéntes akciója 2018 óta a természeti értékekre és azok megóvására, ezzel együtt pedig a fenntartható életmódra helyezi a hangsúlyt.