Bár tavaly ilyenkor még úgy volt, hogy idén január 1-jével egy szervezetileg is önálló, új közigazgatási bírósági rendszer kezdi meg működését, nem így történt. Sőt, április 1-től megszűnnek Magyarországon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben 2020. április 1-től első fokon nyolc törvényszék (a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek) jár majd el területi illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék (FT) kizárólagos illetékességi körébe tartoznak majd azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság volt kizárólag illetékes. Ilyenek például a vízum- és a hontalansági ügyek. A közigazgatási perekben másodfokon a Kúria jár majd el. Kivételes esetekben – például a gyülekezési ügyekben – a Kúria lesz az első és a kizárólagos fórum.
Munkaügyi perekben április 1-jétől első fokon az illetékes törvényszékek (mind a húsz), másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria járnak el. A munkaügyi bírósági ügyekben a jogi képviselet a jövőben sem lesz kötelező. Új rendelkezés, hogy a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló alperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg.
Az egész átalakítás a tavaly év végén elfogadott, az "Egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról" címet viselő – 78 jogszabályt módosító – igazságügyi salátatörvényen alapul. A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett törvény feladta az elődje, Trócsányi László által szorgalmazott, szervezetileg is különálló közigazgatási bíráskodás koncepcióját. Más utat választott arra, hogy a közigazgatási perekben a kormány érvényesíteni tudja akaratát.
Mint emlékezetes, már az előző ciklusban megpróbálkozott a kabinet a közigazgatási bíráskodás átszabásával, ennek lett az eredménye a 2018. január 1-től hatályos új közigazgatási perrendtartás, ám a 2016 decemberében kétharmad híján egyszerű többséggel elfogadott törvény legfontosabb szakaszai – például a közigazgatási felsőbíróság létrehozása – Áder János vétója nyomán elvéreztek az Alkotmánybíróságon. A 2018-ban újból kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP aztán gyorsan munkához látott, még az alaptörvényt is módosították azért, hogy az előző ciklusban tervezettnél is erősebb jogosítványokkal felruházott közigazgatási különbíráskodási rendszert hozzanak létre. Az idevágó törvények hatályba léptek, az eddigi közigazgatási bírák pályáztatása is lezajlott, már csak pár nap volt hátra, hogy az államfő megnevezze jelöltjét a Kúriával egy szintre emelt Közigazgatási Felsőbíróság elnöki posztjára, amikor a kormány tavaly májusban, nem sokkal az EP-választások után bejelentette, kezdeményezi a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását.
Az azóta végleg elhalasztott Trócsányi-koncepció kezdetektől a nemzetközi és a hazai kritikák céltáblája volt, különösen az államigazgatásból érkező új bíróktól tartottak, illetve azt kifogásolták, hogy az új bírósági rendszer szervezetileg nem az Országos Bírósági Hivatal (OBH), hanem a mindenkori igazságügyi miniszter alá tartozott volna. Ő döntött volna a bírák kinevezéséről, előmeneteléről, a fegyelmi ügyeiről, de a bíróságok költségvetéséről is. A Fidesz Európai Néppárti tagságának felfüggesztése után az EP-választások sem úgy alakultak európai szinten, ahogy a kormánypárt azt várta, vélhetően ennek köszönhető a Fidesz történetében szinte példa nélküli visszakozás.
Ám a kormány nem tett le a közigazgatási bíráskodás átformálásáról. A mostani koncepció lényege, hogy másodfokon minden közigazgatási pert a Kúriára utal, miközben a legfőbb bírói szervet egyéb módokon erősíti meg. Egyrészt megteremtette a személyi átjárást az Alkotmánybíróság és a Kúria között, másrészt, s ez a fontosabb: az új rendelkezések alapján a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ettől csak kötelező indoklással térhetnek el a bírák. Sőt, ezt az eltérést is vitathatják a peres felek, erre szolgál az új jogintézmény, a jogegységi panasz. Az ellenzék és jogvédő szervezetek szerint a cél most is ugyanaz, mint korábban volt: a közigazgatási perekben a kormány akarata érvényesüljön.
