„Ez már választási autokrácia”

Publikálás dátuma
2020.04.01. 07:30

Fotó: Markus Marcetic /
A felhatalmazási törvény tovább ront a magyar jogállamiság helyzetén – véli a Göteborgi Egyetemen működő V-Dem kutatóintézet igazgatója, Staffan I. Lindberg.
Ön szerint a járvány javítani vagy rontani fog a jogállam és a demokrácia helyzetén Európában és a világon? Rövid távon rontani fog, és majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy még közép- és hosszútávon is. Erre példa Magyarország, ahol Orbán Viktor kormányfő olyan felhatalmazási jogszabálycsomagot fogadtatott el a parlamenttel, amely nem feltétlenül csak a veszélyhelyzet idejére szól. De számos más példát is tudok hozni: jellemző, ahogyan az izraeli kormányfő igyekszik kiiktatni a demokráciát, vagy ahogy Malawiban és Zambiában kihirdették a rendkívüli helyzetet, miközben egyetlen koronavírusos beteg sincs az országban. A drasztikus intézkedések egyik célja, hogy a hatalmon lévők a helyükön maradhassanak. Aggályos, hogy sok kormány nagyon messzire ment, és túlzott korlátozó döntéseket hozott. Idei jelentésükben az a mellbevágó megállapítás szerepel, hogy Magyarország az Európai Unió egyetlen nem demokratikus tagállama. Hogyan jutottak erre a következtetésre? Kutatóintézetünk, a V-Dem 180 ország több mint 3 ezer tudományos kutatójának és szakértőjének a munkájára támaszkodik. A hatalmas hálózat adatokat gyűjt, ezek alapján értékeljük, rangsoroljuk a világ majdnem minden országát. A szakértők közlései alapján azt láttuk, hogy az utóbbi csaknem tíz évben drámai visszaesés történt Magyarországon a médiaszabadság és az egyesülési szabadság érvényesülése terén. Leginkább ez a két fejlemény húzza le a demokratikus teljesítményt. De a fékek és ellensúlyok rendszere sem működik megfelelően, például ha azt vizsgáljuk, hogy a törvényhozás valójában mennyire tudja elszámoltatni Orbán Viktort és kormányát. Tanulmányukban választási autokráciának nevezik Magyarországot. Ez mit jelent? A választási autokráciákban többpárti parlamenti választásokat tartanak, és a rendszer demokráciának látszik. Fellelhető a demokrácia számos intézménye, de a gyakorlatban ezek nem, vagy korlátozottan működnek. Magyarországon annyira elfojtják a szólásszabadságot, a médiaszabadságot és akadályozzák civil szervezetek működését, hogy a politikai rendszer többé nem tekinthető választási demokráciának. A Fidesznek nagy a támogatottsága, kétharmados többsége van a parlamentben. Joggal mondhatja, hogy az embereknek tetszik a rendszer. Önkényuralmi rendszerekben nem ismerhetjük a hatalom valódi támogatottságának a mértékét. Felmérésekből tudjuk, hogy ha az emberek félnek, akkor nem mondanak igazat a közvélemény-kutatóknak. Ha azt kérdik tőlük, hogy szeretik-e a kormányt, azt mondják, hogy igen, mert úgy gondolják, hogy a válaszuk valahogyan a hatalmon lévők tudomására jut. Másodszor: egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az autoriter rezsimek valóban többségi támogatást élveznek. Legyünk realisták, meg lehet győzni a polgárokat arról, hogy a diktatúra jobban szolgálja őket, mint a demokrácia. Vannak tagállamai az EU-nak, ahol hasonló problémák merülnek fel, például Lengyelországban, Máltán vagy Bulgáriában. Ezeket miért nem ítélik választási autokráciának? Magyarországon Orbán és a Fidesz annyira kisajátította a hatalmat, ami az Európai Unióban sehol máshol nem tapasztalható. A demokrácia-index például Lengyelországban és Bulgáriában is romlott, de még mindig választási demokráciának tekinthetők, bár sajnos, a magyar úton haladnak. Lengyelországban az EU viszonylag korán közbelépett, és bizonyos tekintetben visszakozásra késztette Varsót. Bulgáriában inkább a széleskörű korrupció veszélyezteti a demokrácia működését. Mit tapasztaltak a kutatásaik során: az autoriter rendszerek tanulnak egymástól? Hogyne! Az adatokból látjuk, hogy a magyar átalakulás mennyire követi például a törökországit. De jellemző ezekre az országokra, hogy a hatalom először a média- és szólásszabadságot támadja, azt próbálja ellehetetleníteni. Donald Trump amerikai elnök is állandóan ismételgeti, hogy a média a nép ellensége. Ez tipikus csapásirány, és bizonyítja, hogy a hatalmon lévők tanulnak egymástól. Tudjuk azt is, hogy gyakran találkoznak és megbeszélik, mi a helyes stratégia.

Négy koronavírusos beteg halt meg egy nap alatt Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.04.01. 07:19

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az igazoltan koronavírussal fertőzöttek száma 33-mal, 525-re nőtt.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 525-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt négy krónikus betegséggel küzdő idős beteg. Az áldozatok száma ezzel 20 főre nőtt - tette közzé szerda reggel a kormányzati tájékoztató oldal. A keddi adatokhoz képest 492-ről 33-mal emelkedett egy napon belül 525-re az igazolt fertőzöttek száma. A négy újabb áldozat mindegyike 60 év feletti, és a honlap szerint a fertőzés mellett alapbetegségekkel küzdöttek.    A gyógyultak száma is emelkedett, 37-ről 40 főre. Karanténban továbbra is 61-en vannak, és 15 208 mintavétel történt eddig. A járvány hazai áldozatainak adatai után az operatív törzs közzétette a fertőzöttek területi megoszlását is. A kormányzati tájékoztató oldalon térképre rakták a megbetegedések számát megyék szerint bontva.   A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus - figyelmeztet az operatív törzs. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat. 
Szerző

Változott a budapesti tömegközlekedés

Publikálás dátuma
2020.04.01. 07:15

Fotó: Jani Martin / Népszava
Április 1-jétől, szerdától életbe lépett a fővárosban a szombati menetrenden alapuló, de számos fontos vonalon annál sűrűbb járatindulást biztosító közlekedési rend. A BKK ugyanis azt tapasztalta, hogy a járványveszélyhez kapcsolódó intézkedések miatt 80-90 százalékkal esett az utasszám, ami nem indokolja a tanszüneti menetrend további fenntartását.
Csúcsidőben a metró-, valamint a nagyobb forgalmat bonyolító villamos- és buszvonalakon továbbra is a forgalomhoz mérten sűrű járatindulásra lehet számítani: a metrók, az 1-es villamos és a kiskörúti villamosok 5 percenként, az M3-as metrópótló busz 1-2 percenként, a nagykörúti villamosok 3-4 percenként, a Thököly úti buszjáratok 2-3 percenként járnak. Mindez biztosítja, hogy a járműveken ne legyen 30 százalék feletti kihasználtság – azaz megfelelő távolságban lehessenek az utasok egymástól –, ezt a maximális értéket alkalmazzák a nemzetközi gyakorlatban is. A járatok munkanapokon alapvetően a szombati menetrendjük szerint indulnak, hétvégén pedig továbbra is a szombati, illetve a vasárnapi menetrendet kell figyelni.  – A szombati menetrendnél gyakrabban indul majd az 1-es villamos, az újpalotai 7E, a káposztásmegyeri 20E, a kőbányai 85-ös, a rákoskeresztúri 97E busz, valamint a 80-as mellett közlekedik a 81-es trolibusz is. – Az M3-as metró pótlását segítő, alternatív útirányokat biztosító 194M, 223M és 254M busz továbbra is közlekedik munkanapokon. – A megszokottnál nagyobb befogadóképességű csuklós jármű közlekedik az Örs vezér terei 31-es, 161-es, 168E, a zuglói 77-es, 82-es, 130-as, a kőbányai 95-ös, 202E, a budai 33-as és 109-es, a dél-pesti 36-os, 123-as és 148-as vonalon, a 14-es villamos pedig háromkocsis szerelvényekkel indul. – Az új menetrend szerint munkanapokon továbbra is jár a szombaton egyébként nem közlekedő csepeli 179-es, az Albertirsai utat kiszolgáló 10-es busz, valamint a rákoskeresztúri vasúti kapcsolatot is biztosító 269-es, 297-es és 298-as Telebusz. – Az előzőekben fel nem sorolt, menetrendjük szerint szombaton nem közlekedő járatok munkanapokon sem járnak majd. E járatok megállóhelyeit más autóbuszok is kiszolgálják, vagy megállójuk rövid gyaloglással elérhető más járatok megállóhelyeiről. Például: o A 122-es busz megállóhelyeiről a 30-as vagy a 196-os busszal lehet a metrót elérni. o A 217E járat megállói a 9-es, a 151-es és a 217-es busszal érhetők el. o A 244-es busz megállóinak nagy részét a 44-es vagy a 244-es járat szolgálja ki. o A 214-es busz megállóhelyei elérhetők a 114-es vagy a 213-as busszal. A 62-62A villamos megállói a 3-as, 28-as és 69-es villamossal érhetők el. – Ideiglenesen szünetel a 100E reptéri buszjárat közlekedése, a repülőtér azonban továbbra is megközelíthető marad a Nagyvárad térről induló 200E busszal. – A VOLÁNBUSZ által üzemeltetett, az agglomerációt és a külső kerületeket érintő egyes buszjáratok menetrendje is változik munkanapokon: o Az 55-ös és a 218-as busz a szombati, o a Budakeszire, Budaörsre, Törökbálintra, Gyálra (az 55-ös kivételével), Pécelre közlekedő autóbuszok az év végi (december 27-31. között érvényes) munkanapi menetrend szerint járnak; o a többi települést kiszolgáló buszjáraton továbbra is az iskolaszüneti menetrend érvényes. – Március 30-tól munkanapokon a MÁV-HÉV Zrt. által üzemeltetett H5-ös, H7-es HÉV-vonalon az iskolaszüneti, a H8-as és H9-es HÉV-vonalon pedig a hétvégi menetrend lépett életbe. A H6-os HÉV már március 20. óta a munkaszüneti napokon érvényes menetrendje szerint jár hétköznap is. Nem járnak a budapesti komphajók és szünetel a Libegő közlekedése is.
Szerző