A pártok támogatottságát elkerülte a járvány

Publikálás dátuma
2020.04.01. 08:52

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Fideszre szavazna a biztos pártválasztók 50 százaléka.
Viszonylag stabilak maradtak a pártpreferenciák március első felében - írja a 24.hu a ZRI Závecz Research Intézet reprezentatív közvélemény-kutatása alapján.
A Fidesz tábora a teljes népességen belül nem változott, 31 százalékos a támogatottsága. A Demokratikus Koalíció a legerősebb ellenzéki párt, kicsit (9-ről 10 százalékra) javult is támogatottsága.

Három párt szorosan követi egymást. A Jobbiknak a múlt havival azonos, 7 százalékos a támogatottsága, a Momentum 6 százaléka január óta nem változik, míg az MSZP a februári 6 után most 5 százalékon áll. Az LMP, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékot, a Mi Hazánk Mozgalom 1 százalékot kapott. A pártnélküliek aránya maradt 33 százalék. A biztos pártválasztóknál a Fidesz 50 százalékon áll, második itt is a DK 16 százalékkal. A Jobbik és a Momentum 9-9 százalékot, az MSZP 7 százalékot kapott ebben a kategóriában. Az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom, a Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd egyaránt 2-2 százalékot ért el az elkötelezett választók körében. A Fidesz a legerősebb párt valamennyi társadalmi csoportnál, de nagyon magas a támogatottsága a 60 év felettiek (39 százalék), az alapfokú végzettségűek, a szakmunkások (35-35 százalék) és a falvakban élők között (36 százalék). A párt a leggyengébb eredményt (21 százalék) a 30 év alattiaknál érte el, de a fiataloknál is első helyezett. A DK szintén az átlagot meghaladó táborral rendelkezik a 60 évnél idősebbek, illetve az érettségizettek csoportjában (13-14 százalék). Az 50 év alattiaknál, 8 osztályt, szakmunkásiskolát végzők körében 6-8 százalékot ért el a párt. A Jobbik népszerű a harmincasok, a szakmunkás képzettségűek, valamint a férfiak között (10-11 százalék). Legkevésbé az alacsony iskolázottságúak, a hatvanasok és idősebbek, a budapestiek és a nők körében akadnak támogatói. A Momentum főleg a fiatalok pártja, a 30 év alattiak 10 százalékától a hatvan év felettiek 4 százalékáig csökkennek az adatok. Az érettségizettek, diplomások és a fővárosiak körében (8-9 százalék) jól állnak, de gyengébb eredményt értek el az alapfokú végzettségűek, falvakban élőknél (4 százalék). Az MSZP a hatvan év felettiek és a fővárosiak körében (11 százalék) a legerősebb, de az 50 év alattiaknál és a falvakban élőknél mindössze 2-3 százalékot ért el a párt. A Závecz Research megjegyezte, hogy a parlamenti ciklus közepéhez képest elég magas a választói aktivitás, 48 százalék menne most el szavazni.
Szerző

Bizonytalanságban tartják az érettségizőket

Publikálás dátuma
2020.04.01. 08:00
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Továbbra sem tudni, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet milyen hatással lesz a májusban kezdődő érettségi vizsgákra, meg lehet-e tartani azokat a megszokott módon és időben. Több európai országban azonban már született döntés.
Ausztriában és Szlovákiában például a halasztás mellett döntöttek, míg Hollandiában és Angliában elmaradnak az érettségik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a diákok nem tudják idén lezárni tanulmányaikat: az angol iskolákban a tanárok egyéni értékelése alapján kapnak majd osztályzatot.   A múlt csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, egyelőre nem látják szükségesnek az érettségik elhalasztását. Egy nappal később Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár viszont már úgy nyilatkozott az Inforádióban: ha a helyzet romlik, szóba jöhet mind az időbeli eltolás, mind pedig egyéb oktatási, levezetési megoldások. A kormány több forgatókönyvön is dolgozik. Lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig annyit írt: az érettségikkel kapcsolatban a járványügyi helyzetre és az érintettek érdekeire figyelemmel, a megfelelő időben meg fog születni a döntés. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter szerint a diákokon, a pedagógusokon és a kormányzaton is nagy a nyomás. Mintegy 70 ezer végzős középiskolás áll most az érettségi előtt, a bizonytalanság nem tesz jót, de elhamarkodott döntéseket sem lehet hozni. Ha a kormány túl korán dönt, azzal a megfelelő előkészítést kockáztatja, hiszen a járványhelyzet alakulását nem lehet előre megjósolni. De az se jó, ha sokáig bizonytalanságban tartják a diákokat, tanárokat. Egy túl késői döntés kapkodást eredményezhet. – Az lenne a legfontosabb, hogy legalább azzal tisztában legyünk, milyen típusú érettségikre van egyáltalán esély. Még ha pontos időpontot, eljárást nem is lehet mondani, tudnunk kellene, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgák valamilyen módon lebonyolíthatók lesznek-e – mondta az NPK elnöke. Szerinte bármilyen döntés is születik majd, az nem fog mindenkinek teljes mértékben megfelelni, de arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon. Horváth Péter kitért arra is: noha a diákok nagy része az iskolákban elrendelt digitális távoktatás keretében is fel tud készülni, vannak olyan tanulócsoportok, ahol ez nehezebben megoldható. Például a természettudományos tárgyak esetében szükség lenne kísérletezésre, a testnevelés szakosok sem tudnak minden gyakorlatot otthon elvégezni. Az érettségiről szóló döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgák általában nagy diákmozgással járnak, az utazás, a tömegközlekedés azonban kockázatos a jelenlegi helyzetben. Egy online kitölthető kérdőívből – amit egy nagymarosi végzős középiskolás, Nagy Márton készített – az is kiderült: sok diák aggódik amiatt, hogy nem tudnak sikeresen felkészülni. A kérdőívet mintegy 6400-an töltötték ki a „Leérettségizünk májusban” Facebook-csoportban, ami a távoktatás elrendelése után jött létre azért, hogy az érettségire készülő diákok segíthessék egymást. A legtöbben attól is tartanak, hogy a járvány ellehetetleníti továbbtanulási terveiket. Mindemellett nem tartják elégségesnek az érettségivel kapcsolatos tájékoztatást, az információhiány is nagy terhet ró rájuk. – A kormánynak mindenképp nyilvánosságra kellene hoznia, milyen forgatókönyveken gondolkodik – erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt lapunknak. Szerinte ez csökkentené a feszültségeket, a végső döntést pedig legkésőbb a vizsgák előtt két héttel közölni kellene. – Most az a legfontosabb, hogy a bizonytalanságot megszüntessük – mondta. Hozzátette: az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába, a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába feltétlenül be kellene vonni a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket. 

Mi lesz az osztályozóvizsgákkal?

Mintegy 30 ezerre tehető azoknak a középiskolásoknak a száma, akik előrehozott érettségi vizsgát szeretnének tenni, ám ehhez előbb osztályozóvizsgát kell teljesíteniük. Az Oktatási Hivatal ezzel kapcsolatban a következőket írta: az osztályozóvizsgákat az iskolák a tantermen kívüli, digitális munkarend megfelelő adaptálásával tudják lebonyolítani. „Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videokonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt. Tekintettel arra, hogy egy időpontban egy tanulót és legfeljebb 2-3 pedagógust érint, a vizsgáztatás nem minősül az iskolaépület oktatási célú használatának, így indokolt esetben egy személyes találkozó, konzultáció az intézményben is lebonyolítható” – olvasható az OH weboldalán található tájékoztatóban.

Szerző
Frissítve: 2020.04.01. 08:13

„Ez már választási autokrácia”

Publikálás dátuma
2020.04.01. 07:30

Fotó: Markus Marcetic /
A felhatalmazási törvény tovább ront a magyar jogállamiság helyzetén – véli a Göteborgi Egyetemen működő V-Dem kutatóintézet igazgatója, Staffan I. Lindberg.
Ön szerint a járvány javítani vagy rontani fog a jogállam és a demokrácia helyzetén Európában és a világon? Rövid távon rontani fog, és majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy még közép- és hosszútávon is. Erre példa Magyarország, ahol Orbán Viktor kormányfő olyan felhatalmazási jogszabálycsomagot fogadtatott el a parlamenttel, amely nem feltétlenül csak a veszélyhelyzet idejére szól. De számos más példát is tudok hozni: jellemző, ahogyan az izraeli kormányfő igyekszik kiiktatni a demokráciát, vagy ahogy Malawiban és Zambiában kihirdették a rendkívüli helyzetet, miközben egyetlen koronavírusos beteg sincs az országban. A drasztikus intézkedések egyik célja, hogy a hatalmon lévők a helyükön maradhassanak. Aggályos, hogy sok kormány nagyon messzire ment, és túlzott korlátozó döntéseket hozott. Idei jelentésükben az a mellbevágó megállapítás szerepel, hogy Magyarország az Európai Unió egyetlen nem demokratikus tagállama. Hogyan jutottak erre a következtetésre? Kutatóintézetünk, a V-Dem 180 ország több mint 3 ezer tudományos kutatójának és szakértőjének a munkájára támaszkodik. A hatalmas hálózat adatokat gyűjt, ezek alapján értékeljük, rangsoroljuk a világ majdnem minden országát. A szakértők közlései alapján azt láttuk, hogy az utóbbi csaknem tíz évben drámai visszaesés történt Magyarországon a médiaszabadság és az egyesülési szabadság érvényesülése terén. Leginkább ez a két fejlemény húzza le a demokratikus teljesítményt. De a fékek és ellensúlyok rendszere sem működik megfelelően, például ha azt vizsgáljuk, hogy a törvényhozás valójában mennyire tudja elszámoltatni Orbán Viktort és kormányát. Tanulmányukban választási autokráciának nevezik Magyarországot. Ez mit jelent? A választási autokráciákban többpárti parlamenti választásokat tartanak, és a rendszer demokráciának látszik. Fellelhető a demokrácia számos intézménye, de a gyakorlatban ezek nem, vagy korlátozottan működnek. Magyarországon annyira elfojtják a szólásszabadságot, a médiaszabadságot és akadályozzák civil szervezetek működését, hogy a politikai rendszer többé nem tekinthető választási demokráciának. A Fidesznek nagy a támogatottsága, kétharmados többsége van a parlamentben. Joggal mondhatja, hogy az embereknek tetszik a rendszer. Önkényuralmi rendszerekben nem ismerhetjük a hatalom valódi támogatottságának a mértékét. Felmérésekből tudjuk, hogy ha az emberek félnek, akkor nem mondanak igazat a közvélemény-kutatóknak. Ha azt kérdik tőlük, hogy szeretik-e a kormányt, azt mondják, hogy igen, mert úgy gondolják, hogy a válaszuk valahogyan a hatalmon lévők tudomására jut. Másodszor: egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az autoriter rezsimek valóban többségi támogatást élveznek. Legyünk realisták, meg lehet győzni a polgárokat arról, hogy a diktatúra jobban szolgálja őket, mint a demokrácia. Vannak tagállamai az EU-nak, ahol hasonló problémák merülnek fel, például Lengyelországban, Máltán vagy Bulgáriában. Ezeket miért nem ítélik választási autokráciának? Magyarországon Orbán és a Fidesz annyira kisajátította a hatalmat, ami az Európai Unióban sehol máshol nem tapasztalható. A demokrácia-index például Lengyelországban és Bulgáriában is romlott, de még mindig választási demokráciának tekinthetők, bár sajnos, a magyar úton haladnak. Lengyelországban az EU viszonylag korán közbelépett, és bizonyos tekintetben visszakozásra késztette Varsót. Bulgáriában inkább a széleskörű korrupció veszélyezteti a demokrácia működését. Mit tapasztaltak a kutatásaik során: az autoriter rendszerek tanulnak egymástól? Hogyne! Az adatokból látjuk, hogy a magyar átalakulás mennyire követi például a törökországit. De jellemző ezekre az országokra, hogy a hatalom először a média- és szólásszabadságot támadja, azt próbálja ellehetetleníteni. Donald Trump amerikai elnök is állandóan ismételgeti, hogy a média a nép ellensége. Ez tipikus csapásirány, és bizonyítja, hogy a hatalmon lévők tanulnak egymástól. Tudjuk azt is, hogy gyakran találkoznak és megbeszélik, mi a helyes stratégia.