Előfizetés

Újratervezhetik Orbánék az ország működését

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.04.04. 06:00
Felmerült a haderőfejlesztés során a légierő gépeinek cseréje is, azonban ez is meghiúsulhat
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
– Önellátóbbá kívánják tenni a gazdaságot – ez lehet a járvány miatt várható intézkedések egyik célja. A költségvetési átcsoportosítás a kulturális és a haderőfejlesztési kiadásokat is érintheti.
Nem lehet úgy megcsinálni, hogy ne fájjon sokaknak – ezt mondta egy kormánytag „minden idők legnagyobb magyar gazdasági akciótervéről” (hogy Orbán Viktort idézzük), amin jelenleg is dolgoznak, és aminek a részleteit kedden jelenti majd be a parlamentben a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy az „akcióterv” nem az állampolgároknak fog „fájni” (sokaknak már éppen eléggé fájnak a járvány elsődleges gazdasági hatásai is), hanem a soha nem látott mértékű költségvetési átcsoportosítás veszteseinek.  A Népszava több érintettel is háttérbeszélgetéseket folytatott a témában, hogy konkrétan milyen intézkedéseket jelent majd be Orbán Viktor, azt még nem tudni, de az új magyar gazdasági stratégia főbb irányairól azért alkothatunk vázlatos képet ezek alapján. Az biztos, hogy valóban sok ezer milliárd forintról lesz szó, bár a nagyságrendileg 47 ezer milliárd forintos éves magyar GDP-hez viszonyítva ez várhatóan még mindig nem lesz kiemelkedő európai összehasonlításban.  Az elmúlt hetekben minden minisztériumnak össze kellett állítania egy listát arról, hogy a felügyelete alá eső szektorokban milyen beruházások, fejlesztések lennének szükségesek a válság enyhítésére és a kilábalás meggyorsítására, másrészt, hogy milyen forrásokat lehet különösebb feszültségek nélkül felszabadítani. Utóbbiról azonban a már említett kormánytag azt mondta, „fájdalommentesen” maximum 400-500 milliárd forintot lehet összegereblyézni a rendszerben, ez pedig nyilván csak töredéke lenne a szükséges pénznek.  A lehetséges vesztesek között szerepelnek például a nagy állami kulturális rendezvények és kulturális támogatások (bár ezekből sem lehet sok száz milliárdos nagyságrendet elvonni), vagy például a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program. Utóbbi már valóban jelentős tétel, a tervek szerint 2017-2026 között összesen 3500 milliárd forintot fordítanának haderőfejlesztésre. Persze ebből már vannak lekötött tételek (például a már megrendelt harckocsik), de a még el nem döntött esetleges vadászgép-csere vagy légvédelmi fegyverrendszer beszerzés is sok száz milliárd forintot tesz ki. A „kiadási” oldal legnagyobb fejezete a magyar gazdaság nagyon jelentős átalakítása lenne, sok esetben állami támogatással. Itt, mint egy másik kormánytag elmondta lapunknak, valóban teljesen újra akarják gondolni az ország működését, és az eddig nagyon nyitott magyar gazdaságot valamivel önellátóbbá tenni. A konkrét lépésekről még itt is keveset tudni, de információink szerint az autóipar esetleges válságát a kormány úgy szeretné mihamarabb leküzdeni, hogy a már itt működő jelentős gyártókat arra ösztönözné, a lehető leggyorsabban helyezzék ide elektromos autó kapacitásaik minél nagyobb hányadát.  Ugyanígy a gazdasági lassulás enyhítését célozza, hogy még az eddigieknél is jobban felpörgetnék a külföldi beruházásokat, elsősorban Délkelet-Ázsiából és a hagyományos partner Németországból, a mostani kormányzati várakozások szerint ugyanis ezek az országok lesznek várhatóan a „legválságállóbbak”, az itteni cégek még akkor is beruháznának, új piacokat keresnek majd, ha mások komolyan sérülnek a válság miatt.  Ezzel párhuzamosan egy sor területen csökkentené a külföldi függést a kormány, például a vegyiparban és az élelmiszeriparban ma rengeteg alapanyagot (nyomelemeket, aminosavakat) importálnak magyar cégek Kínából, aminek az előállítását idehaza is meg lehet oldani, vagy egy másik példa: a tejpor hiába nagyon fontos szintén az élelmiszeriparban vagy a mezőgazdaságban (takarmány alapanyagként), nem vagyunk belőle önellátóak, pedig meglenne rá a lehetőség. Úgy tudjuk, stratégiai cél az is, hogy húsbaromfiból és disznóhúsból (valamint ezek feldolgozott termékeiből) is minimum önellátóvá, de inkább exportőrré legyen az ország teljes mértékben. A sors iróniája, hogy a „gazdasági unortodoxiát” előszeretettel hangoztató kormány ezekkel a lépésekkel most csatlakozhat a „fősodorhoz” - legalábbis az Európai Unió legtöbb gazdasági vezetője hasonlókban gondolkodik, már ami a globális kereskedelmi láncoktól való függést illeti.  Egy kormányzati forrásunk szerint egyébként „akár a teljes költségvetési filozófiát felülvizsgálhatnánk ebben a helyzetben és a rendszerváltás után harminc évvel végre szakíthatnánk azzal a felfogással, hogy szépen megnézzük, előző évben mennyi volt a „bázis” egy adott területen, és ehhez igazítjuk a következő évi számokat, de komolyabb strukturális átalakítást nem végzünk.

A kínai vasút érinthetetlen

Nem tudni, hogy a kormány mekkora és milyen mélységű válságkezelő csomagot mutat be jövő héten a parlamentben, az eddig meghozott döntések jó irányúak, de súlytalanok a hazai elemzők véleménye szerint, de ez a helyzet a nemzetközi csomagokkal összevetve is. A kormány láthatóan nem tud szakítani az elmúlt évek patrióta gazdaságpolitikájával olyan látványberuházások, mint a Városliget, a sportberuházások érinthetetlenek. A Népszava korábban azt is megírta, hogy a idei költségvetési áttervezés során a pénzügyi tárca szakértői nem nyúlhattak a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításnak költségvetési támogatáshoz, hogy azt válságkezelésre csoportosítsák át. A beruházást egy kínai-magyar konzorcium végzi, a magyar fél részéről Mészáros Lőrinc érdekeltsége vesz részt a közel 750, de kapcsolódó beruházásokkal 1000 milliárdos beruházásban. A korábban készült hatástanulmányok kimutatták, hogy a kínai vasúti exportszállításokra bazírozó beruházás teljes tévedés, ugyanis az csak 2400 év alatt térülne meg – vagyis soha. A Kínából elindult koronavírus járvány után várhatóan jelentősen átrendeződnek a külkereskedelmi kapcsolatok – ezt célozza a kormány programja. Hosszú időre leértékelődnek a kínai gazdasági kapcsolatok, a kínai „Új Selyemút” veszít gazdasági vonzerejéből. Ebben a környezetben a kormány továbbra is ragaszkodik a vasúti beruházáshoz ráadásul úgy, hogy egy még mindig a parlament előtt fekvő törvényjavaslat szerint a beruházással kapcsolatos valamennyi adatot tíz évre titkosítanák. - P.Zs.

Katonákat hoztak haza Szarajevóból, egyikük igazoltan koronavírusos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.03. 21:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A másik katonánál a fertőzés gyanúja alaptalannak bizonyult.
A Magyar Honvédség Mi-17 helikoptere 2020. március 31-én az MH EUFOR Kontingens állományából – Szarajevóból – két katonát szállított haza. Egyikük igazoltan COVID-19 vírussal fertőzött. A másik katona esetében a fertőzés gyanúja merült fel, amely az elvégzett vizsgálatokat követően alaptalannak bizonyult - írja a honvedelem.hu. A fertőzött katonánál nem volt szükség kórházi ápolásra, ezért miután az Uzsoki Utcai Kórházban megvizsgálták, hazaküldték, és otthonában hatósági elkülönítésre került. A missziók állományát a katonák védelme érdekében úgynevezett járványvédelmi csomaggal látták el, amely tartalmazza a katonák egészségvédelméhez szükséges valamennyi védőeszközt (maszk, gumikesztyű, védőruházat, lábzsák, fertőtlenítő- és takarítószerek).

Keszthelyen határozatlan ideig nem engedélyezik az esküvőket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.03. 21:08

Fotó: Shutterstock
A jegyzői rendelet határozatlan időre, visszavonásig érvényes.
Áprilisban 9, májusban pedig 15 bejelentett esküvőt kell átszervezni a városban.
A koronavírus-járvány miatt már a néhány fős esküvőket sem tarthatják meg Keszthelyen, miután Gábor Hajnalka, a város jegyzője úgy határozott, hogy a város közigazgatási területén nem engedélyezi az esküvőket. A KeszthelyTV-nek nyilatkozva a jegyző emlékeztetett arra, hogy a kormány március 11-én határozatban tiltotta meg, hogy zárt helyen 100 főnél több személy tartózkodjon. Akkor Keszthelyen egy olyan jegyzői rendelkezést hoztak, hogy a városban csak a néhány fős esküvőket engedélyezték. Miután a helyzet súlyosbodott, és minden rendezvényt betiltott a kormányzat, úgy döntött a város vezetése, hogy a Keszthely közigazgatási területén tartandó esküvőket sem engedélyezi a jegyző. Ezt Gábor Hajnalka azzal indokolta, hogy ugyan a polgári esküvő nem tartozik a rendezvény hatálya alá, de így tartotta helyesnek munkatársai és a résztvevők egészségének megóvása érdekében. A döntés visszavonásig, határozatlan időtartamra szól. A jegyző a csatornának azt is elmondta, hogy a házasulandókat értesítették a döntésről, de van lehetőség a házasságkötés későbbi időpontra való módosítására. A házassági szándék bejelentéséről készült jegyzőkönyv egy évig érvényes. Áprilisban 9, májusban pedig 15 bejelentett esküvőt kell átszervezni a városban. 
(A 444 nyomán.)