A koronavírus az „új Szarajevó”. E hasonlattal élt a minap Giulio Tremonti egykori olasz pénzügyminiszter, utalván arra, hogy a Ferenc Ferdinánd elleni 1914-es merénylet hasonló folyamatokat indított el, mint a mostani járvány. Akkor egy 40 éves fejlődési szakasz, a „Belle Époque” ért véget – ezúttal ismét egy korszak zárulhat le, hiszen az országok túlnyomó többségében jelentősen megnő az állam szerepe.
Egy újfajta rendszerváltozás küszöbén állunk. Az Európai Unió sem lesz az, mint eddig volt: most dől el, laza gazdasági csoportosulás marad-e, amilyet a britek is akartak, vagy értékközösség, ahol fel sem merülhet, hogy egy tagország nem tartja magát a demokrácia alapszabályaihoz.
Csak ábránd egy ilyen Unió? Egyre többen gondolják úgy: a mostani helyzetre lehetőségként kell tekinteni, hogy valami új, jobb épüljön. Az uniós ügyekben sokszor idézett osztrák író, nyelvész, Georg Kremnitz szerint akár újra kell alapítani a közös Európát.
Ebben még fontosabb szerepe lesz Németországnak. A koronaválság igazolja, hiába tör Emmanuel Macron európai babérokra, Franciaország túl gyenge ahhoz, hogy összetartsa a közösséget. A CDU egyik elnökjelöltje, Armin Laschet joggal jegyezte meg februárban, hogy több uniós kezdeményezésre van szükség hazája részéről. Az élet aztán úgy hozta, hogy Berlinnek élen kell járnia az EU megújításában. Ma már belátja: nem szabad engedni, hogy egyes tagországok cinikus, pökhendi módon játszadozzanak a demokráciával.
Az, hogy – több más tagállam mellett – Németország is aláírta azt a nyilatkozatot, amely az Európai Bizottság elé rendelné a magyarországi felhatalmazási törvény kérdését, igen erős üzenet. Annak a jele, a magyar jogszabály már tényleg az utolsó csepp volt Berlin számára abban a bizonyos pohárban. A magyar törvény az itthon oly sokat emlegetett visegrádi egységet is megbontotta, hiszen Szlovákia is csatlakozott az aláírókhoz. Sajátos gesztusként persze Magyarország is szignózta a dokumentumot, de ennek a hitelessége körülbelül annyi, mintha Kim Dzsong Un nyilatkozatban ítélné el a munkatáborok fenntartását.
A Fidesz az Európai Néppártban is elveszti maradék szövetségeseit: 13 tagpárt kezdeményezte az EPP-ből való kizárását, s ha sorra kerülne egy ilyen szavazásra, nem kétséges, hogy zárulna. A német keresztényszociálisok, akik a magyar kormányfő legkitartóbb európai támogatói voltak, már erősen fontolgatják, hogy leveszik a kezüket Orbánról, s komolyan felmerült a lehetősége annak, hogy a párhoz köthető alapítvány visszavonja a magyar kormányfőnek 2001-ben odaítélt Franz Josef Strauss-díjat.
A magyar kormány nagyon túllőtt a célon. Arra számított, a koronavírus tombolása közepette senki sem figyel arra, hogy újra csúfot űz a demokráciából. De ellenkezőleg: ráébresztette az EU józan államait, köztük Berlint, hogy elhanyagolták azokat az értékeket, amelyek alapján létrejött a közös Európa. Most egy új EU körvonalait kezdjük látni. A magyar kormány, illetve a Fidesz számára pedig a járvány nem Szarajevót, hanem inkább Waterloót idézi.