Jövő héttől érintésmentes küldeménykézbesítést vezet be a Magyar Posta

Publikálás dátuma
2020.04.04. 14:10
Illusztráció
Fotó: Népszava
Tértivevényes levél, hivatalos irat és csomag esetében az átvételt nem kell a címzettnek aláírással igazolnia.
Tekintettel a kialakult járványhelyzetre, a Magyar Posta a fertőzésveszély kockázatát csökkentő, ún. érintésmentes küldeménykézbesítési eljárást alakít ki, amelyet 2020. április 6-tól vezet be. Az eljárás lehetővé teszi, hogy a postai munkatárs és a címzett a küldemény személyes átadásakor elkerülje a közvetlen fizikai érintkezést – derül ki a Magyar Posta közleményéből. A rendelet alapján a veszélyhelyzet alatt az ajánlott leveleket a kézbesítő a levélszekrénybe kézbesítheti úgy, hogy ennek tényét rögzíti a készülékén. A tértivevényes levél, a hivatalos irat és a csomag esetében az átvételt nem kell a címzettnek aláírással igazolnia, ehelyett a személyazonosságot igazoló igazolvány adatait egyezteti a kézbesítővel lehetőség szerint mintegy 1,5 méteres távolságból. A kézbesítő ezeket az adatokat rögzíti az elektronikus készülékén, és átvettnek minősíti a küldeményt.  „Hasonló módon járunk el a postákon is, vagyis postai küldeményátvétel esetén a postai munkatárs jegyzi be az átvevő igazolására alkalmas okmány típusát és számát, ekkor sem szükséges az ügyfelek részéről az aláírás. Könnyítést jelent az is, hogy a csomagot – a címzett kifejezett kérésére – alkalmi átvevőnek, akár a szomszédnak is átadhatja a kézbesítő, természetesen ebben az esetben is rögzíteni kell az átvevő adatait” – teszik hozzá. A kormányrendelet kitér a hatósági házi karanténnal érintett címeken történő kézbesítésre. Az érintett címeken a tértivevényes ajánlott küldeményeket, hivatalos iratokat, csomagküldeményeket és a kifizetési utalványokat a postás nem kézbesíti személyesen. A küldemények kézbesítését a karantén lejártát követően kísérli meg a posta, sikertelen kézbesítés esetén az értesítőn megjelölt őrzési ideig tartja (általában 10 munkanapig), és annak lejártát követően a kézbesíthetetlenség szabályait alkalmazza, azaz visszaküldi a feladónak. A karantén ideje alatt az ajánlott és a közönséges levélküldeményeket levélszekrénybe kézbesítik. A Magyar Posta a veszélyhelyzet kihirdetése óta számos intézkedést hozott, melyek célja minden esetben az volt, hogy csökkentsék a fertőzésveszély kockázatát a postai munkatársak és az ügyfelek egészségének védelme érdekében. A közvetlen ügyfélkapcsolattal rendelkező munkatársak számára védőfelszerelést biztosított a társaság, a postákon rendszeres fertőtlenítő takarítás van, a postai nyitvatartás a forgalomhoz igazodóan módosult, a nyugdíjasok számára az utalvány átvételhez egyszerűsített meghatalmazást biztosít, illetve ingyenes ismételt kézbesítést – írják. Azonban – emelik ki a közleményben – nem csupán a postások, hanem a címzettek, az állampolgárok is tehetnek azért, hogy óvják az egészségüket. Mindenkitől azt kérik, hogy
  • ha csenget a postás, akkor használjon szájmaszkot, gumikesztyűt vagy tartson kb. 1.5 méteres távolságot.
  • ha csomagja vagy tértivevényes levele érkezik, legyen nála a személyi igazolványa, és adja meg adatait.
  • ha online rendel webáruházból, és van a közelében csomagautomata, kérje oda a szállítást.
  • csomagrendelés esetén használja az online fizetési módokat.
  • és ha csekket szeretne feladni, használja az iCsekk applikációt.
A postai nyitvartások változhatnak, ezért mindenkitől azt kérik: tájékozódjon mielőtt elindul a postára.
Szerző

ITM: Csaknem 70 fertőtlenítő hatásúként kínált termék közül kettő teljesen hatástalan

Publikálás dátuma
2020.04.04. 09:24
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vizsgálat emellett 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat.
Összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, valamint felületfertőtlenítőt ellenőrzött az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma. Az ITM közleményéből kiderül: a vizsgálat e szerek közül
14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat, ám mindössze két, kizárólag webshopban kínált kézfertőtlenítő bizonyult teljesen hatástalannak.

A koronavírus-fertőzés terjedésének legjobb ellenszere az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint az otthonmaradás mellett a minél gyakoribb, langyos vizes-szappanos kézmosás – hangsúlyozzák. Mint írják, a 29 különböző típusú kézfertőtlenítő közül nyolc nem teljesítette maradéktalanul a csomagoláson vállalt antibakteriális vagy gombaölő hatást. E cikkek közül került ki az a két, csak online módon értékesített termék is, amelyek semmilyen fertőtlenítő hatást nem produkáltak. A hatósági fellépés eredményeként az egyik honlap időközben elérhetetlenné vált. A fogyasztóvédelmi eljárások folyamatban vannak, az e-kereskedelemben kapható kézfertőtlenítők ellenőrzése folytatódik. „A koronavírus-járvány hatására a kézfertőtlenítők hiánycikké váltak a kiskereskedelmi forgalomban. A WHO ajánlása szerint azonban az egyéb elővigyázatossági szabályok betartása mellett a szappanos kézmosás védelmet biztosít a fertőzés ellen. A túlzott kézfertőtlenítés akár káros is lehet, kiszárítja a bőrt, amely kirepedezve könnyebben fertőződik. A járvány terjedésének lassítását akkor segíthetjük a leghatékonyabban, ha betartjuk a kijárási korlátozást, és kizárólag alapos indokkal mozdulunk ki otthonról” – írják.    A közlemény szerint a 19 féle antibakteriális hatásúként árult szappan és tusfürdő közül négy folyékony szappan nem hozta az ígért hatást a laborvizsgálat alapján. A felületfertőtlenítők még jobb arányban teljesítették vállalásaikat, 21 típusból összesen két termék esetében találtak problémát a szakemberek, az egyik a gombaölő hatás szempontjából, a másik pedig csak az ajánlott hígításban nem felelt meg az ellenőrzésen. Az ígért fertőtlenítő hatást csak részben teljesítő termékek a csomagoláson, címkén olvasható információk valósághű módosítása után forgalmazhatóak. Az ITM a vizsgálati eredményeket megküldte a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, amely piacfelügyeleti hatóságként eljár a jogsértő vállalkozásokkal szemben. A tárca a veszélyhelyzet meghirdetése óta figyeli a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a megtévesztő tájékoztatás megvalósulását, indokolt esetben határozottan fellép a magyar családok védelme érdekében – teszik hozzá. A vizsgált árucikkeket és az eredményeket termékcsoportonként, tételesen bemutató táblázatok a fogyasztóvédelmi honlapon elérhetőek
Szerző

BKIK: Veszélyben több, mint egymillió munkahely

Publikálás dátuma
2020.04.04. 08:41

Fotó: JAN WOITAS / AFP
A járványból eredő gazdasági helyzet kezelésére gyorsan bevezethető, de korlátozott ideig alkalmazható intézkedéseket, javaslatokat dolgozott ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.
A budapesti vállalkozásokkal folytatott konzultációt követően a koronavírus okozta járványból eredő gazdasági helyzet kezelésére gyorsan bevezethető, de korlátozott ideig alkalmazható intézkedéseket, javaslatokat dolgozott ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), amelyet megküldtek a kormányzati szerveknek. (A fővárosban termelik meg a GDP meghatározó arányát, és itt működik a legtöbb vállalkozás is.) A szombaton megjelent javaslatokat kilenc pontban foglalták össze.
  • A bérleti díjak terhét az állami keresletkorlátozó intézkedések ideje alatt egyenlő arányban érdemes a három érintett fél között felosztani, mégpedig úgy, hogy az ingatlantulajdonosok megkapnák az államtól az eddigi bérleti díj egyharmadát, amiért cserében célszerű elengedni egy másik harmadát. A vállalkozók a forgalmuk visszaesésének függvényében vagy kifizetnék a harmadik egyharmadot, vagy fizetési kedvezményt kapnának a válság utánra. A fizetési kedvezmény megoldására érdemes lehet a kereskedelmi bankokat bevonva, kedvezményes kamatozású hitelt biztosítani. A bérleti díjakat euró alapon tartalmazó szerződések esetében javasolják 330 forint/euró árfolyamon fixálni a válság idejére a díjszámítást. A javaslat a vállalkozások likviditásának fenntartását és terheinek csökkentését célozza a bérleti díj háromoldalú kezelésével, amely így a vállalkozások fix költségeinek csökkentési lehetőségét biztosíthatja megvalósulása esetén.
  • Javasolják, hogy az állam átmenetileg 100 ezer fővel emelje fel azonnali hatállyal a közmunkaprogram országos keretszámát és biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat.
  • Az állam minden lehetséges eszközzel teremtse meg az építőipari munkák biztonságos végzésének lehetőségét.
  • A BKIK javasolja, hogy az uniós források gyors mozgósításával és átcsoportosításával a kormány teremtse meg a finanszírozását és indítsa el a már engedélyezési és kiviteli tervekkel rendelkező, de korábban forráshiány miatt elutasított állami és önkormányzati építőipari beruházásokat.
  • Az állam sürgősséggel állítson fel egy munkaerő mobilitási alapot, amiből többoldalúan támogassa a turizmusban munkáját vesztő emberek mezőgazdaságba és építőiparba átáramlását. Mivel az érintett iparágak fizetései, munkakörülményei és presztízse jelentősen eltér, így többféle támogatást kell egyszerre alkalmazni. Egyrészt szükség van a mezőgazdasági fizetések mellé egy havi 50 ezer forintos mértékű állami bérkiegészítő támogatásra, másrészt szükséges a munkaerő mobilitás elérése érdekében az utazási és szállási költségek támogatása.
  • A kormány a válság idejére ideiglenesen módosítsa a munkabérre vonatkozó végrehajtási szabályokat, és 10 százalékban maximalizálja a bejelentett bérből a korábbi tartozások megtérítésére vonható mértéket.
  • Javasolja a BKIK, hogy a főállású „katás" vállalkozók ideiglenes adómentességét terjesszék ki az összes válság által érintett iparágra.
  • A piaci szektorban a közép- és felsőfokú végzettségűek körében veszélyben levő mintegy 800 ezer ember munkahelyének a megtartása érdekében át kell venni a német „Kurzarbeit” módszert. Ennek az a lényege, hogy a munkaadó vállalja, hogy félállásban legalább a garantált bérminimumon tovább foglalkoztatja június 30-ig a munkavállalóit (ez legalább nettó 70 ezer forintos fizetést jelent). Erre a három hónapra az állam havi 100 ezer forinttal kiegészíti a munkavállaló bérét, ami így legalább nettó 170 ezer forint lesz. A kamarai javaslat szerint az állami kifizetést kössék a munkavállalók munkaadókkal egyeztetett önként vállalt önképzési programjához.
  • A készlet leselejtezési veszteséget szenvedett vállalkozások kapjanak egyszeri, iparáganként különböző, az iparág készlettartási sajátosságaihoz igazodó, az árbevétel százalékos arányában kiszámított állami kárenyhítést.
A 2-8. javaslat a nemzetgazdasági szinten a legkritikusabb kérdés kezelésére, a munkaerőre vonatkozóan adnak megoldási lehetőségeket. A magyar gazdaságban a koronavírus járvány kapcsán elrendelt intézkedések hatására jelentős strukturális munkanélküliség kezd kialakulni, így az előrejelzések alapján a különböző ágazatokban egyszerre lesz jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A BKIK 1,1-1,3 millió munkahelyet lát veszélyben. A közmunkaprogram átmeneti visszabővítésével egyébként az állami szféra ebből 100 ezer munkahelyet tud reálisan teremteni és ez főként az alacsony végzettségűek számára jelenthet megoldást. Az alacsony végzettségűek 70-80 százalékát jelenleg a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban foglalkoztatják, segéd-, vagy betanított munkásként. A mezőgazdaságban várhatóan jelentős munkaerőhiányt okoz majd a határok lezárása és a vendégmunkások elmaradása. Az építőiparban az építkezések leállása jelentős munkanélküliséget gerjeszthet, míg az építkezések biztonságos folytatásának megteremtése esetén akár munkaerő felszívó szerepbe is kerülhet az iparág, hiszen a külföldi munkavállalók jelentős részben innen is hazamentek. A külföldről hazaérkezett magyarok körében viszont jelentős az építőipari munkások aránya, így az építkezések tovább folytatása, sőt felpörgetése esetén ezt a réteget is munkához lehet juttatni. A turizmus ezzel szemben összeomlott, és az eddig ott foglalkoztatott munkavállalók a napokban már kezdenek megjelenni a munkanélküli ellátásban.
Szerző
Témák
BKIK koronavírus