A föld alól is elő kell teremteni a szükséges teszteket

Publikálás dátuma
2020.04.06. 06:00

Fotó: TIZIANA FABI / AFP
A legmegbízhatóbbnak tartott PCR tesztek 20-30 százaléka is álnegatív lehet, a gyorstesztek leghamarabb a vírus szervezetben való megjelenése utáni ötödik napon használhatók eredményesen.
Az egészségügyi dolgozók szűréséhez a „föld alól” is elő kellene teremteni a szükséges teszteket - nyilatkozta lapunknak Medgyaszai Melinda mikrobiológus, aki szerint ez az olasz járvány egyik legfontosabb tanulsága a számunkra is. A koronavírus fertőzés igazolására két fajta tesztelés létezik: az egyik a vírusokat mutatja ki, a másik a szervezetben lévő ellenanyagot. A vírus kimutatására csak biológiai labor képes, ezt a PCR alapú módszert alkalmazzák a hazai hatóságok. Ennél a módszernél a vírus genetikai anyagát keresik a mintában. A páciens orrából, garatjából vett és sejteket is tartalmazó mintából kivonják a nukleinsavakat és azokban keresik a vírus genetikai anyagát. Ez a folyamat egy speciális gépet és néhány órát igényel. A fertőzöttség igazolására jelenleg ez a legmegbízhatóbb módszer.
Bár ennek is vannak korlátai, mert ezzel a módszerrel is csak néhány nap múlva - amikor van már egy bizonyos mennyiségű vírus a szervezetben - mutatható ki biztosan a fertőzés. Az eredményt pedig erősen befolyásolja, hogy mennyire sikerült a garat- és orrnyálkahártyából vett váladékba olyan hámsejteket nyerni, amiben van vírus. Szakmai publikációkból ismert, hogy a minták 20-30 százaléka álnegatív lesz, mert noha ott van a vírus, de azt még sem sikerül kimutatni. A másik csoportba tartozó tesztek nem magát a vírust, hanem a szervezetnek az az ellen gyártott ellenanyagait mutatják ki. (Ezeket emlegetik gyorstesztként.) Ilyen válasz azonban csak a fertőzés után 5-8 nappal jelentkezik. A szervezet védekező mechanizmusa a vírusra először a korai ellenanyaggal (IgM) reagál a fertőzés után legkorábban 5 nap múlva, ezt követően a késői ellenanyag (IgG) pedig a fertőzés után a 14-21. naptól mutatható ki a vérből. Ez a teszt – miután az ellenanyag a betegség lezajlása után is kimutatható a vérből – arra nem ad pontos választ, hogy valaki éppen fertőzött-e, csak arra, hogy korábban találkozott-e a vírussal. Ugyanis miután a vírus bejutott a szervezetbe, több nap is eltelik, mire a tünetek jelentkeznek, ha egyáltalán megjelennek. A vírust az immunrendszernek észlelnie kell, reagál rá és beindítja az antitest termelést, amelyek elkezdik a szervezetben legyőzni a kórokozót. Attól függően, hogy az immunrendszer milyen, fiatal vagy idősebb, esetleg krónikus beteg emberé, gyorsan vagy lassabban reagálhat. Ha gyors a válaszreakció, akkor nem jut el a vírus odáig, hogy súlyos tüneteket okozzon, azaz nem küldi az embert intenzív osztályra. A lassabb immunválasz súlyosabb betegséget okozhat. Hasonlóképpen befolyásolhatja a „harc” kimenetelét, hogy milyen mennyiségű vírus jutott a szervezetbe. Ha a szervezet legyőzte a vírust, az ki is tisztul a szervezetből. Ám ott továbbra is maradnak úgynevezett vírus neutralizáló antitestek. Ezeket mutathatják meg 7-10 nap múlva a már említett gyorstesztek. Azt még nem tudni, hogy a vírus elleni védettség mennyi ideig marad fenn. Medgyaszai Melinda szerint azt tudjuk, hogy a SARS1 fertőzés után - ez a mostanihoz hasonló koronavírus - 1-3 évig tapasztaltak védettséget. Az új típusú koronavírussal végeztek kísérletet rézuszmajmokon, azoknál kialakult a védettség. A szakember úgy véli, mivel a koronavírusok felszíne elég stabil szerkezetű, ezért az immunrendszer fölismeri, és aki átesett egy ilyen fertőzésen, az valószínűleg rövid távon védett lesz ellene. Arra a kérdésre, hogy milyen sűrűséggel érdemes tesztelni, Medgyaszai Melinda azt felelte: sokféle protokoll létezik, ezek pedig országonként eltérnek és aszerint is, hogy valaki a kórházban van-e, vagy az otthonában. Azt javasolja, hogy az első, a harmadik és a hatodik vagy a nyolcadik napon érdemes elvégezni a PCR alapú tesztet. Nehézséget okoz, hogy nem tudni a fertőzés mikor kezdődött, ezért ezek a számok csak iránymutatóak. Gyógyultnak, a tünetek megszűnése mellett, legalább két negatív teszt után tekinthető valaki. Ugyanakkor a WHO az igazolt betegek esetében azt ajánlja, hogy a tünetek elmúlása után még 14 napig maradjanak karanténban, mert a vírus még 8 napig ott marad a felső légutakban, azaz a gyógyult beteg fertőzhet. Most minden ország küzd a PCR tesztek hiányával, vagy a mintavevő eszközök, vagy a reagensek nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben senkinek. Valószínűleg ezért is végeznek kevés tesztet a hatóságok.                                                                                                                     

Gyorstesztek a házi mintavételeknél

Információink szerint néhány napja már az Országos Mentőszolgálat is - a korábbi PCR alapú helyett - gyorstesztekkel megy ki a házi mintavételekre. Mint arról beszámoltunk, a jelenlegi eljárásrend szerint a koronavírus-gyanús betegeket otthonukban tesztelik a mentők. Gulyás Gergely korában újságírók előtt pedig arról beszélt, hogy idővel valószínűleg a rendőrök fogják ezt megcsinálni, mert nem lesz elég mentő.  

Szerző
Témák
koronavírus

A védekezésre hivatkozva lenullázza az önkormányzatokat a kormány

Publikálás dátuma
2020.04.05. 18:58

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A teljes gépjárműadó elvonása és a parkolás ingyenessé tétele sok település költségvetését lenullázza.
Sorra hozza az önkormányzatok bevételeit csökkentő, a polgármesterek döntési jogköreit csorbító intézkedéseit a kormány, miközben nemcsak az idősek szociális ellátásának megszervezésében, hanem a védekezésben is fontos feladatokat rótt, vagy hagyott a településekre. Szombaton jelentette be a kancelláriaminiszter, hogy a létrehozandó járványvédelmi és gazdaságvédelmi alapba az önkormányzatoknak be kell fizetni a náluk befolyó gépjárműadónak azt a 40 százalékos részét is, ami eddig a legtöbb településen a helyi gazdálkodás szinte egyetlen mozgásterét biztosította, majd vasárnap jött az orbáni bejelentés az ingyenes közterületi parkolás elrendeléséről az egész országban. Előbbi összesen 34 milliárd forintos bevételkiesést jelent a településeknek, utóbbit még összeadni is lehetetlen, de a tiltakozó polgármesteri megszólalásokból az derül ki, nemcsak a belvárosi kerületek esnek el jelentős bevételtől, ha bárki ingyen használhatja a parkolóikat, hanem a vidéki nagyvárosok és üdülőhelyek is. 
Az önkormányzatok ellehetetlenítésére a múlt héten történt egy harmadik próbálkozás is, de a kedd éjszaka egy salátatörvénybe bújtatva parlament elé vitt ötletet, hogy a polgármesterek döntéseit ötnapos határidővel a megyei védelmi bizottságok előzetesen engedélyezzék, szerda délután kénytelen volt kivenni a csomagból a kabinet, pártállástól függetlenül olyan elemi erővel tiltakozott ellene minden polgármester. A gépjárműadó 40 százalékának elvonása egyelőre csak egy bejelentés, nem kizárt, hogy ezt is csak tesztelik – vélekedett lapunk kérdésére Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének (JOSZ) elnöke, ám szerinte itt már legfeljebb a mértékről lehet vitázni. Egy olyan település esetében, mint Újlengyel, amelyik a helyi iparűzési adó elengedésével csábította magához cégek tucatjait, épp ezeknek a vállalkozásoknak a járműveik után befizetett adója jelentette az egyetlen komoly bevételt, ott tehát mostantól a hideg vizet is nehezen fizeti ki az önkormányzat – mutatott rá a döntés súlyára a szakember. Esztergomban azonban a több mint négymilliárdos éves iparűzési adóbevétel mellett kicsinek számít a gépjárműadó, mert a cégeknek nincs nagy járműflottája, vagyis van, hol nagyon rosszul járnak a lépéssel, van, ahol kevésbé – folytatta. Mivel a gépjárműadó helyben maradó 40 százaléka mellett a vállalkozásokra kivetett iparűzési adó, a szintén főként erre a körre érvényes ingatlan és telekadó, az idegenforgalmi adó, továbbá a saját ingatlanok vagy terület bérbeadása és a parkolás hozhat bevételt az önkormányzatoknak, könnyű belátni, hogy ha ezek közül két nagy tétel kiesik, az gyakorlatilag minden települést a működésképtelenség szélére sodorhat. A hétvégén a kormánypárti városvezetők csendben maradtak, amit az ellenzék úgy értékelt, hogy nekik juthat a Gulyás Gergely által megígért kompenzációból. Ugyanakkor többen arra is figyelmeztettek, lehet, hogy még nincs vége az önkormányzati megszorításoknak, hiszen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is összeállított egy javaslatcsomagot a válság kezelésére, amiben felvetette a helyi iparűzési adó elengedésének ötletét. A hét elején az is kiderül, mit lép az ötletre a kormány.

Bosszú

A főváros 14 ellenzéki kerületének vezetői szombaton közös nyilatkozatban tiltakoztak az adóelvonás ellen és arra figyelmeztették a kormányt, hogy a döntés vesztese a lakosság lesz, hiszen nem marad pénzük a szociális támogatásokra, a védekezésre, a hajléktalanok ellátására. Az önkormányzatokat súlyosan érintő elvonások ellen tiltakoztak az ellenzéki pártok is. Gyurcsány Ferenc egyenesen úgy fogalmazott közösségi oldalán, hogy Orbán „egy kicsinyes gazember”, aki most bosszút áll azokon a településeken, ahol az ellenzék nyert.    

Maradj otthon!

Az ingyenes parkolás elrendelését az ország egész területére a miniszterelnök azzal indokolta, hogy a tömegközlekedési eszközökön nem lehet betartani az utasok közti biztonságos távolságot. A rendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Karácsony Gergely főpolgármester a tervet határozottan ellenezte, mondván, hogy az autóba ülők miatt a zsúfoltabb városrészek lakóinak nem marad elegendő parkolóhelyük. A budapesti belső kerületek vezetői közül nemcsak ellenzékiek tiltakoztak a döntés ellen, Szentgyörgyvölgyi Péter az V. kerület és Pokorni Zoltán, a Hegyvidék vezetője is ellenezte azt. A momentumos Soproni Tamás szerint a VI. kerület napi 3 milliós bevételtől esik el az ingyenes parkolás miatt, de még egy olyan kistelepülés költségvetésében is komoly lyuk keletkezik, mint Dömös. Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke szerint a kirándulóhelynek évi tízmilliós bevételt hoznak az autóval érkező turisták, de ha a járvány végéig elmarad a díjfizetés, és elviszik a gépjárműadót is, szinte semmilyen szabad pénzük nem marad. Ráadásul a lépés mindenkit arra ösztönöz, üljenek csak autóba, mozduljanak ki, ami ellentmond az otthonmaradásra biztató eddigi felszólításoknak - hangsúlyozta.

Hadházy: a kormány lemondott a széleskörű tesztelésről, ezért az embereknek kell még felelősebben viselkedniük

Publikálás dátuma
2020.04.05. 16:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Kásler miniszter által április 1-én aláírt új eljárásrend szerint ezentúl csak a legsúlyosabb, kórházban kezelt koronavírusos betegeket tesztelik, ezzel lemondtak a széleskörű tesztelésről – erről beszél Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Facebookon. (A posztot a 444 szúrta ki.)   Azt írta, az eddigi utasítás megengedte az enyhébb tünetekkel jelentkező gyanús esetek tesztelését is, de az új utasításban már az az ajánlás szerepel csak, amit az Európai Betegségmegelőző Központ adott ki azoknak az országoknak, ahol nem áll megfelelő mennyiségű teszt rendelkezésre, és csak a kórházi kezelésre szoruló betegeknél írja elő a vizsgálatot. Hadházy azt írja, hogy a WHO ajánlása szerint aki teheti, teszteljen minél több enyhe tünetekkel rendelkező vagy tünetmentes betegeket is. A képviselő szerint a kevés teszt és a részletes adatok titkolása veszélyes kombináció, mert abba a hitbe ringathatjuk magunkat, hogy nálunk minden nagyon jól alakul, de az, hogy a kormány a nagyon kevés teszt és a részletes területi adatok hiánya miatt olyan lapos görbét rajzol, amilyet akar, nem jelenti azt, hogy a valóságban olyan is marad.  
Szerző