külföldi sajtó;Szabad szemmel;

2020-04-06 07:55:28

Szabad szemmel – Orbán felszámolta a demokratikus ellenőrzés teljes tűzfalát

Nemzetközi sajtószemle, 2020. április 6.

Die Zeit

A Bundestag elnöke egyelőre türelmet ajánl Orbán Viktor teljhatalma ügyében. Schäuble, aki a CDU veteránjának és egyik erős emberének számít, azzal érvel, hogy a kormányoknak rendkívüli intézkedéseket kell hozniuk, hiszen a mostani válság különbözik minden eddigitől. Azon kívül a magyar fél folyamatosan hangsúlyozta, hogy tartja magát az európai joghoz. Ám hogy ez valóban így van-e, azt az európai intézményeknek figyelniük kell. Ha nem sikerül dűlőre jutni, akkor az Európai Bíróságot illeti meg a döntés joga. Az viszont vörös vonalnak számít, hogy az adott tagállam eleget tesz-e az ítéletnek.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a válság nem helyezheti hatályon kívül a demokráciát. Viszont amikor ekkora a baj, el kell fogadni a szabadságjogok jelentős korlátozását. A végrehajtó hatalom azonban egymaga tehetetlen, élveznie kell a polgárok támogatását, csak akkor lehet sikeres a küzdelem. Európában ugyanakkor a tagállamokra hárul a felelősség, be kell bizonyítaniuk, hogy fontos számunka az együttműködés. Ennek érdekében meg kell szervezni a lehető legmagasabb szintű szolidaritást, mert kezdetben minden állam magával volt elfoglalva. Azóta már javult a helyzet, de a földrész csakis akkor élheti túl a megpróbáltatásokat, ha összefog. Ám először a kórokozót kell legyűrni, utána lehet gondolkozni azon, miként lehet a gazdaságot újra talpra állítani.

Kurier

Az osztrák Európa-ügyi miniszter asszony nem kívánja nyilvánosan bírálni Magyarországot, inkább a kétoldalú megbeszéléseken mondja el, hogy mi a baja a demokráciaellenes lépésekkel. Az előzmény az volt, hogy Kurz kancellárnak a szemére hányták: az EU-t kritizálja, de magyar-ügyben nem szólal meg, noha a magyar Parlament kiiktatta saját magát, Orbán Viktor pedig rendeleti úton kormányoz. Erre mondta az Edlstadler, hogy a zárt ajtók mögött fejti ki a véleményét, sőt, ki is fejezte tiltakozását budapesti partnerének, Varga Juditnak. Azért választotta ezt a megoldást, mert a két ország határos egymással, így gyakran vannak hivatalos találkozók, például az ügyben, hogy az ingázók szabadon jöhessenek-mehessen a két állam között. 

Die Presse

A magyar kormány több más tagja után az igazságügyi miniszter is úgy nyilatkozott, hogy képmutatónak tartja a demokrácia leépítését hangoztató nyugati bírálatokat. Varga Judit szerint hogy mikor ér véget a különleges felhatalmazás, arra nézve teljesen objektív a törvényben szereplő megfogalmazás, miszerint amikor már megszűnt a vírusveszély. És a Parlament dönt róla. Vagyis ily módon még erősödik is az Országgyűlés szerepe, mivel a képviselők bármikor visszavonhatják a jogosítványt, vagyis ez hatásosabb garancia, mint bármiféle időkorlát.

Arra a kérdésre, hogy a kétharmad sosem szavazna az Orbán-kabinet ellen, azt válaszolta, hogy ez politikai és nem jogi kérdés. De hát a választások nyomán ilyenek az erőviszonyok. Két év múlva lehet változtatni rajtuk. Azt viszont kizártnak nevezte, hogy egyes szükségintézkedések akkor is érvényben maradjanak, ha már lefújták a rendkívüli állapotot. Illetve ha igen, akkor arról csakis a törvényhozás határozhat. Éspedig jogszabály formájában, tehát nem dekrétumként. Egyébként pedig a képviselők továbbra is üléseznek, egészen június 15-ig döntenek minden olyan kérdésben, ami nem a fertőzéssel kapcsolatos. Ezt teljesen félreértette a nyugati sajtó. De működnek a bíróságok is, vagyis fennmarad a fékek és ellensúlyok rendszere.

Az Európából érkező vádak kapcsán Varga úgy látja, hogy itt megint a szokásos ügymenetet figyelhetjük meg: először egyesek álhíreket terjesztenek, pl. a teljhatalomról, majd beindul a képmutató felháborodás. A végén azok is úgy érzik, hogy csatlakozniuk kell a tiltakozáshoz, akiknek egészen más a véleményük. Ezt is azt tanúsítja, hogy liberális véleménydiktatúra van a földrészen. Ám ezeket az embereket igazából a konzervatív kétharmad zavarja, illetve az, hogy a Fidesz bizonyos ügyekben másként gondolkodik, mint a liberális politikai fő áramlat. A Néppárt vezetése ugyanakkor szándékosan feszültséget kelt, noha a tagpártok többsége mást akar, mint Tusk. Viszont ez rendkívül káros, hiszen az egységet fenyegeti. Ami az kulcsüzemek katonai ellenőrzését illeti, a miniszter azt állítja, hogy az emberek és a cégek igen kedvezően reagáltak arra.

Die Welt

A polgári lap úgy látja, hogy Orbán Viktor egy konvertált kommunista, aki arra aknázza ki a vírus okozta gondokat, hogy elbúcsúzzon a nyugati demokráciától. Ki akarja vonni a forgalomból a törvényhozást, valamint a szabad sajtót, hogy megvalósítsa álmát és egyeduralkodóként irányítsa az országot. Ehhez az Országgyűlés már megfosztotta hatalmától önmagát és teljhatalommal ruházta fel a kormányfőt. Pedig a nyugati demokrácia szükségképpen többpártrendszert jelent. Alapelve, hogy a kisebbségek idővel többségbe kerülhetnek, a végrehajtó hatalom ennek megfelelően viselkedik.

A lap szerint Orbán jó ideje nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy túllépjen ezen az alaptételen. Egykor azzal kezdte pályafutását, hogy megszabadítja a társadalmat a kommunista uralom maradványaitól, most azonban pont olyan hatalomra vágyik, mint amilyet egykor a kommunisták gyakoroltak, Rákositól Kádárig. Célja az egyeduralom, ami kiterjed a politikára, a kultúrára, a gazdaságra és a társadalomra. Vagyis totális és abszolút hatalomra törekszik. Hogy Montesquieu mást mondott a demokratikus intézmények szétválasztásáról? Az csupán a nyugati puhányság megnyilvánulása! Nincs szüksége a Rousseau által hangoztatott demokratikus kompromisszumkeresésre sem.

Igazából a gimnáziumban KISZ-titkárként indult, és sosem vált meg az ott elsajátított fekete-fehér szemlélettől, hanem egyszerűen csak felcserélte a két színt. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a járvány ürügyén tökéletesíti uralmát. Számára nem elegendőek az alaptörvény szavatolta különleges jogok. Ám amit csinál, annak semmi köze a nyugati demokráciához, illetve az értékközösséget jelentő Európához. Most a magyar civiltársadalmon múlik, hogy mi lesz, mert már csak annak demokráciavágya tudja megfékezni ezt a renegát kommunistát.

Le Monde

Orbán Viktor az unió első nem demokratikus államát csinálta Magyarországból, de nem szabad, hogy ezt szárazon elvigye. Ezt írja közös cikkében a Humar Rights Watch európai, illetve franciaországi igazgatója, hozzátéve, hogy a magyar kormányfő a Covid-19 elleni harcra hivatkozva felszámolta a demokratikus ellenőrzés teljes tűzfalát. Pillippe Dam és Bénédicte Jeannerod rámutat, hogy a tetszőleges időre szóló teljhatalom szöges ellentétben áll az EU alapelveivel és szabályaival. Az Orbán-kabinet az eltelt évtizedben meggyengítette a bíróságokat, korlátozta a civil társadalom tevékenységét és saját felügyelete alá kényszerítette a sajtót. Ám anélkül, hogy ez a súlyos helyzet kiváltotta volna az európai intézmények megfelelő reakcióját. Ha most sem lépnek gyorsan és hatékonyan, miközben a magyar rendszer még inkább halad a tekintélyelvűség irányába, akkor az EU ugyanazt a hibát követi el, mint idáig.

Budapest azt állítja, hogy a partnerek túlreagálják a dolgok és azt kéri, hogy a többiek előbb nézzék meg a fejleményeket és csak azután tiltakozzanak. Ám az állapotok már most is olyanok, hogy felesleges megvárni az újabb, még problémásabb és szabadságellenesebb lépéseket. Ha haladéktalanul nem csinál valamit az unió, az azt jelenti, hogy a földrészen elfogadható ez az új, autoriter rezsim. A 7-es paragrafus alapján csoszogva halad az eljárás Magyarország ellen, éspedig azért, mert a sok tagállam és a Bizottság nem feküdt rá teljes súllyal az ügyre. Így most Brüsszelnek egyértelműen be kellene állnia az eljárás mögé, Macronnak pedig mozgósítania kellene a többieket, nem is kellene bevárnia hozzá a vírusválság végét. A következő lépcsőfokhoz négyötöd kellene az Európai Tanácsban, de ha sikerül a meggyőzés, egyáltalán nem lehetetlen. 

Washington Post

„A felhatalmazási törvény lényege leginkább az, hogy ledőlt a demokráciának még a homlokzata is Magyarországon” – mondja Csáky Zselyke, annak kapcsán, hogy a jogszabály megpecsételte az évek óta tartó sodródást – a demokráciából a diktatúrába. A Freedom House eurázsiai kutatási igazgatója szerint a lépés pusztító hatással lesz az amúgy is megtépázott szabad sajtó maradékára. Pontosan akkor, amikor kulcspontjához érkezik a vírusválság. De talán amikor túljutnak a bajon, az emberek rájönnek, mekkora szükség van a megbízható médiára – tette hozzá.

Ugyanakkor kormánybarát szemleírók nyíltan szórakoznak azzal, hogy egyes helyeken ellenzéki újságírókat vettek őrizetbe. Szerintük akik bírálják a hatalmat, azok a járvány oldalára állnak. A magyar összefoglaló része annak a globális helyzetképnek, amely arról számol be, hogy világban sok helyütt korlátozzák a jelentéseket a fertőzés elleni küzdelemről. Ennek keretében újságírókat tartóztatnak le. Azaz a Covid-19-et a sajtószabadság visszaszorítására használják, Latin-Amerikától Oroszországig. Éspedig annak érdekében, hogy a tudósítások ne tartalmazzanak bírálatot, illetve olyan értesüléseket, amiket a hatóságok ártalmasnak tartanak a közrend szempontjából. A ragály egyes országokban ürügyül szolgál ahhoz, hogy a szabadságokat megnyirbáló törvényeket azután is érvényben tartsák, ha már legyűrték a kórokozót.

Pedig, amint az ENSZ jelentéstevője rámutat, amikor ilyen rendkívüli állapot van, igen fontos lenne a kormányok részéről, hogy az igazságnak megfelelően tájékoztassák a közvéleményt, mert különben az emberek és a közösségek nem tudnak megfelelő döntéseket hozni. Ehhez olyan sajtó kell, amelynek nem kell attól félnie, hogy megfélemlítésnek, fenyegetésnek, sőt, büntetőjogi felelősségre vonásnak van kitéve. Oroszországban ha valaki megkérdőjelezi a hivatalos adatokat vagy az állami intézkedések helyességét, az hatalmas bírsággal vagy akár a működési engedélyének a visszavonásával néz szembe. És a példa ragadós.  

Spiegel

A lap azt írja: a legfrissebb európai felmérés szerint a szélsőjobbos pártok csak akkor tudnak profitálni a koronavírusból, ha hatalmon vannak, amit bizonyít Magyarország és Lengyelország példája. Ám lehetséges, hogy a válság elültével a gazdasági nehézségek miatt populista ellenhullám indul be, annak kivédésére most kell felkészülni, ideértve, hogy újra előtérbe kerülhet a migráció. Erre hívja fel a figyelmet a kölni Német Gazdaság Intézet jelentése, amely arra is rámutat, hogy a kormányok általában a jelenlegi helyzet nyertesei közé tartoznak, noha első ránézésre úgy tűnne, hogy a helyzet a demagógok kezére játszik. Hiszen az EU idáig nemigen tűnt ki a válságkezelésben, nagyfokú a bizonytalanság. Sokan úgy érzik, hogy a végrehajtó hatalom kezéből kicsúszik az ellenőrzés, amire ráerősítenek a megrázó felvételek.

Ám a közvélemény kutatások másról tanúskodnak. Főként az olaszoknál, spanyoloknál, osztrákoknál, franciáknál és németeknél jó benyomást kelt a kabinet a gazdaság és a közélet erőteljes korlátozásával. Ugyanakkor pl. Le Pen hiába próbálkozik harcias retorikával.

FT

Fokozódik a harc Orbán Viktor és az Európai Néppárt elnöke között, miután Tusk kikelt azok ellen, akik a járvány ürügyén átgázolnak a polgárok demokratikus jogain. A lengyel politikus úgy nyilatkozott a lapnak, hogy fennáll a veszély, mármint hogy a fertőzés felgyorsítja a veszedelmes, antidemokratikus irányzatokat, és Budapestet nevezte meg példaként. Úgy fogalmazott, hogy Magyarországon súlyos a helyzet, egyben pedig mutatja, milyen fenyegetésre kell felkészülni, és a világnak nemcsak ebben a részében.

A jelenlegi körülmények között az EPP nem tudja összehívni a Politikai Gyűlést, amely hivatott volna dönteni a Fidesz esetleges kizárásról. Ám Tusk jelezte, hogy kész kezdeményezni a tanácskozást, amint az logisztikailag lehetséges lesz. Mint mondta, nincs is más választása, mert annyi kérés futott be ez ügyben jó pár tagszervezet részéről. Az ülés hivatalosan csak június közepén lenne, illetve ha a vírus miatt el kellene halasztani, akkor elvileg szeptember vagy december lenne a következő lehetséges időpont. Azonban a pártcsalád vezetőjének jogában áll soron kívüli egyeztetést kezdeményezni, legalább két héttel korábban.

Arra a kérdésre, vajon a konzervatívok soraiban lassan a magyar kormánypárt eltávolítását sürgető vélemények kerülnek-e túlsúlyba, az elnök úgy válaszolt, hogy majd meglátjuk. Ám a probléma egyre inkább előtérbe kerül, jegyezte meg.