Boldog István és Kálló Gergely mentelmi ügyéről is dönt a parlament

Publikálás dátuma
2020.04.06. 08:13
Illusztráció
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az Országgyűlés ma kezdi meg soron következő négynapos ülését.
A házelnök – a parlament honlapján elérhető – napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor kezdődik. Két, a közelmúltban elhunyt korábbi szocialista képviselőről, Csákabonyi Balázsról és Fazakas Szabolcsról emlékeznek meg, majd a napirend előtti felszólalások következnek. A határozathozatalok ideje alatt várható döntés arról a kormánypárti előterjesztésről, amely a származási helyet is feltüntethetővé tenné a személyi igazolványon, amennyiben az eltér a születési helytől. A parlamentnek egy kormánypárti és egy ellenzéki mentelmi ügyben is döntenie kell. Boldog István (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését uniós pályázatok jogellenes befolyásolásának gyanúja miatt indítványozta a legfőbb ügyész, míg a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogáról egy rongálás miatt folyamatban lévő nyomozás miatt kell dönteni. A szavazások után az azonnali kérdésekre és a kérdésekre is két-két óra áll rendelkezésre. Az Országgyűlés kedden és szerdán összesen tizenegy előterjesztésről tárgyal, ülését pedig húsvét után, április 14-én, kedden fejezi be, amikor a képviselők azonnali kérdéseket és kérdéseket tehetnek fel a kormány tagjainak.
Szerző

Százhúszezren hiányolják az orvosi ellátást

Publikálás dátuma
2020.04.06. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Mintegy 470 ezer budapesti állítja, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta valamiféle orvosi ellátásra volt szüksége – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet az elemző cég a Népszava megbízásából készített. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyien zúdultak rá a fővárosi egészségügyre, mert körülbelül 170 ezer ember eleve úgy döntött: a járványhelyzetre való tekintettel halasztja orvosa felkeresését. A fennmaradó 300 ezer ember viszont szerette volna ha ellátják, de ennek a körnek majdnem 40 százaléka úgy érzi, nem törődtek vele megfelelően.
Az elégedetlenség oka egyrészt pszichés, felfokozott érzelmi helyzetben ugyanis a páciensek könnyebben érzik úgy, hogy csak lerázzák őket. Másrészt viszont a budapesti rendszer – ahogy az országos is – vészüzemmódra állt át: sok-sok ütemezett kezelést és műtétet elnapoltak, a házi orvosok lényegében telefonon rendeltek, és alapvetően csak a gyors beavatkozást igénylő akut problémákat orvosolják. A munkavállalók és vállalkozók, valamint a nyugdíjasok hiányérzete lényegében azonos: mindkét csoport nagyjából egyharmada érzi úgy, hogy nem törődött vele kellően az egészségügy. Igazán nagy bajban az úgynevezett egyéb inaktívok vannak - ebbe a körbe tartoznak a diákok, valamint a különböző okokból munkavégzésre csak korlátozottan vagy egyáltalán nem képes emberek - akiknek majdnem kétharmada élte meg úgy, hogy nem kapta meg a szükséges egészségügyi ellátást.  
A járvány kitörése óta orvoshoz fordulók jellemzően nem a most rettegett kórt próbálták gyógyítani. Ennek ellenére kitapintható, hogy a budapestiek kevésbé bíznak az egészségügyben. Míg országosan az emberek 82 százaléka hiszi, hogy az egészségügy megfelelően tudja kezelni a vírushelyzetet, ha Magyarországon is eldurvul, addig a fővárosiak közül 20 százalékkal kevesebben gondolják ezt. Noha Budapesten a Fidesz-szavazók is szkeptikusak (91 százalék helyett csak 84 százalék hisz a gyógyító rendszer alkalmasságában), igazán az ellenzékiek és a bizonytalanok változtatják meg a budapesti átlagot. Például míg a falvakban, vidéki városokban élő MSZP-sek 73 százaléka bízik az egészségügyi rendszerben, addig a fővárosban ez az arány csak 41 százalék. A Jobbik esetében a két szám 76-45, de hasonlóképp alakul a többi párt táborában is. A bizonytalanok körében kisebb a szórás: az országos 81 százalékos remény Budapesten 65 százalékos.   
Mindez egyrészt arra vezethető vissza, hogy a fővárosiak azt tapasztalhatták, Budapesten arányaiban lényegesen kevesebb egészségügyi infrastrukturális fejlesztés valósult meg. Másrészt – szemben a vidéken élőkkel – eddig ki tudtak menekülni az állami gyógyításból, és magánszolgáltatókat vehettek igénybe. (Azaz mivel kisebb volt a kiszolgáltatottságuk, nem kellett kötelezően bízniuk a rendszerben.) A kormány hatékonyságával kapcsolatban is több a budapesti kétely: ebben az esetben 21 százalékkal marad el a főváros a 81 százalékos országos bizalmi indextől.

Tizenhétezer budapesti "koronavírus-gyanúval"

Budapesten 17 ezren fordultak „koronavírus-problémával” orvoshoz. A bejelentkezések jó része automatizmus volt, egyrészt a veszélyeztetett országokból hazatérők hívták a doktort, illetve sok esetben a vírus tüneteit produkálók kértek segítséget, miközben ezeket a szimptómákat tucatnyi más kórokozó is okozhatja. Hogy valójában hány „koronavírust kiáltó” budapesti fertőzött, arról csak találgatni lehet, hiszen nem tudni hány embert teszteltek a segítséget kérő körből.

Szerző

Újabb négy ember halt meg a koronavírus miatt Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.04.06. 06:43
Védőfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított izolációs teremben a budapesti Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A hazánkban beazonosított fertőzöttek száma 744-re nőtt.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 744 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb négy idős krónikus beteg, és 67 főre emelkedett a gyógyultak száma is – közölték hétfő reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. A koronavírus honlap legfrissebb adatai szerint az elhunytak száma 38, 14 325 ember van hatósági házi karanténba, és összesen 22 282 mintavétel történt.   „A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat. Különösen kérjük a budapestieket, hogy tartsák be a korlátozásokat, mert a fővárosban van a legtöbb fertőzött” – teszik hozzá. Kiemelik: ahogy az eddigi elhunytak adataiból is látszik, a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért nyomatékosan kérik az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét. Vasárnap reggel 733 fertőzöttről számoltak be a kormányzati tájékoztató oldalon.
Szerző
Frissítve: 2020.04.06. 07:36