felmérés;Publicus Intézet;ingyenes parkolás;

- Budapest nem ájult be a parkolás ingyenességétől

A felmérés szerint a többség úgy gondolja, hogy több a kára, mint a haszna annak, hogy bárki bárhol megállhat.

Még Orbán Viktor kormányfő bejelentése előtt készített egy felmérést a Publicus Intézet arról, hogy mit gondolnak a fővárosiak a járvány miatti ingyenes parkolásról. Ebből az derül ki, hogy a budapestieket erősen megosztotta az ötlet. A megkérdezettek szűk többsége azt gondolta, hogy több a kára, mint a haszna annak, hogy bárki bárhol megállhat ingyen. Leginkább azért, mert így egyes helyeken zsúfoltság alakul ki, és akinek valóban dolga van, az nehezebben tudja elintézni. (A Népszavához befutó – persze nem reprezentatív beszámolók – szerint a félelmek megalapozottak: legalábbis a pesti belvárosban nehezebb parkolóhelyet kapni „tarifamentesség idején”.)

Az ingyenes parkolás a leginkább a segéd-, illetve a szakmunkásoknak fontos (lásd: ábránkat). Az indok egyértelmű: ez a két csoport dolgozik zömmel az építő- és a szolgáltatóiparban, illetve a kereskedelemben, márpedig itt nem lehet home office-ban tolni, legyen szó gipszkartonozásról, villanyszerelésről, vagy árufeltöltésről. Azaz számukra fontos, hogy a legkisebb kockázattal (lásd: tömegközlekedés kihagyása, valamint a lehető legrövidebb gyalogút) jussanak el a munkavégzés helyére. (Nem véletlen, hogy a budapesti járatritkítást ugyan a budapestiek 63 százaléka helyeselte – és 20 százaléka még szellősebbé tenné a menetrendet – ennek az intézkedésnek a panelben élők között volt a legkisebb a támogatottsága. A jellemzően külsőbb kerületekben élő, rosszabb vagyoni helyzetben lévők ugyanis sokkal inkább rászorultak a tömegközlekedésre, és munkába, illetve haza meglehetősen zsúfolt buszokon utaztak.)

Jól kimutathatóan ahogy nő a munkákhoz szükséges képzettségi követelmény, úgy csökken az ingyenes parkolás támogatottsága. (Azonban itt meg kell említeni, hogy ez a jelen állapot – ha a tömegközlekedési rizikó csökkenthető, előfordulhat, hogy többen indulnak dolgozni, például a belvárosi irodákba.) Így Budapest – azokkal a nagyvárosokkal együtt, ahol túlreprezentáltak az érettségivel, diplomával rendelkezők – valószínűleg kuriózumnak számít az ingyenes parkolás megítélésében.

A kormány nem csupán jelentős pénzeket von el az önkormányzatoktól, de még jogi kapaszkodókat sem ad ahhoz, hogy miképpen kezelje a döntések nyomán kialakuló helyzeteket.