Előfizetés

Parragh László: Annyi ember ment és megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.08. 15:27
Parragh László
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A munkanélkülivé vált szakács menjen el péknek, a munkanélküli ellátás idejét és összegét nem emelik, de szó sincs arról, hogy elengednék a bajba jutottak kezét.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint aki szakács volt, az most elmehetne péknek.
Valószínűleg további lépésekre és intézkedésekre lesz szükség a válsághelyzetben – mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az összegek szerinte nagyok, de három évre húzzák szét az intézkedéseket, mert a tényleges károkat még nem látni tisztán. A műsorvezető Rónai Egon megjegyezte, úgy látszik, csak azok kapnak segítséget, akik gyorsan tudnak pénzt termelni az országnak, akikben megvan a potenciál, hogy gyorsan felpörgessék a saját ágazatukat. Példaként az építőipart és a turizmust említette. Az iparkamara elnöke ezt az állítást nem osztja. Szerinte két fő sodrása van a válságnak. Az egyik, hogy iparágakat tett tönkre egyik pillanatról a másikra a válság, de emellett az egész gazdaságot lelassította, és megnehezítette a működését. Ilyen értelemben mindenkit érinteni fog, de van, akit sokkal gyorsabban.
- Azt a szakácsot, aki az étteremben dolgozott, azt egyik pillanatról a másikra söpörte el, az autóipari szakmunkást meg valószínűleg majd csak két hónap múlva éri el azzal, hogy a gyár bejelenti, nem tud fizetni

- magyarázta. Hozzátette, hogy ez az egész világon így van.

Rónai Egon megkérdezte, hogy mi lesz azzal, akit kényszerszabadságra küldtek, mert se home office-ban, se részmunkaidőben nem tudnak dolgozni.
- Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni

- válaszolta Parragh László.

A műsorvezető megjegyezte, a kormánytól azt várják az emberek egy ilyen helyzetben, hogy mindenkinek próbáljon segíteni. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a munkanélküliekkel, akik most a napokban, hetekben veszítik el állásukat, Parragh azt mondta, több mint 15 ezer cég visszajelzése alapján azt látják, hogy van egy jelentős kereslet a munkaerőpiacon, például az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. 
- Valaki szakács volt, és most péket keresnek, elmehetne péknek

- mondta.

Arra a felvetésre, hogy az egy másik szakma, a kamara elnöke azt felelte, át kell magát képeznie. Ehhez van egy felnőttképzési rendszerünk, ami több-kevesebb sikerrel, de működik. Rónai Egon közbevetette, hogy most ez is csak online működhet, és az online pék nem az igazi, Parragh azt mondta, hogy az emberek döntő része ma is fizikailag bejár dolgozni. A műsorvezető emlékeztetett arra az ellenzéki javaslatra, amely szerint legalább kilenc hónapra fel kellene emelni a munkanélküli ellátás időszakát, és legalább 100 ezer forintra a pénzügyi ellátását a munkanélküli járadékot. Megkérdezte, hogy ez teljesen kilátástalan javaslat-e. 
- Tételezzük fel, hogy ez így van. És ki fogja fizetni?

- kérdezett vissza Parragh.

Rónai erre példaként megjegyezte, hogy például turizmusra, szállodafelújításra ad pénzt az állam. Parragh erre azt fejtegette, hogy az állam költségvetése mi vagyunk, az állam attól működik, hogy mi befizetjük az adót, és aztán eldönthetjük, hogy mire költjük. Pénzt viszont nem lehet csak úgy nyomtatni, különben annak az az ára, hogy elszáll az infláció és államadósság. Rónai visszakérdezett, ki lehetne-e számolni, hogy mennyibe kerülne a munkanélküli ellátást megnövelni a járvány végéig, hogy kitartson azok esetében, akik pont emiatt veszítették el az állásukat. Úgy véli, azt is ki tudták számolni valamilyen alapon, hogy most adnak 600 milliárd forintot a turizmusnak. Parragh szerint azonban ebben a képletben sok ismeretlen van, például, hogy mikor ér véget a válság, és hányan fogják elveszíteni a munkájukat. Ezzel szemben a beruházások előrehozása a gazdaság fűtésének eszköze, amellyel a kormányzat megpróbálja kivédeni a negatív hatásokat. Ilyen a szállodafelújítás, az útépítés vagy a vasútépítés. Rónai erre visszakérdezett, hogy egy felelős kormányzat elengedheti-e a polgárai kezét, akik tőlük független okokból állás és jövedelem nélkül maradtak. Parragh azonban nem ért egyet azzal, hogy elengedték a polgárok kezét. Viszont beszélt arról is, hogy ő sem a diplomák nyelvvizsga nélküli kiadásával, sem a 13. havi nyugdíj visszavezetésével nem ért egyet. Úgy véli, hogy a közmunkát meg fogja erősíteni a kormányzat, mivel sokaknak valószínűleg az marad.

Bekeményítettek a bankok

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.04.08. 13:42
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Akinek egy-két hete még simán adtak volna hitelt, az ma már nem mehet biztosra – közölte Trencsán Erika, a money.hu vezető pénzügyi szakértője.
Szigorúbban bírálják el a hiteligényléseket a bankok a koronavírus-járvány várható negatív hatásai miatt, különösen a legjobban kitett ágazatokban dolgozók esetében. Akinek egy-két hete még simán adtak volna hitelt, az ma már nem mehet biztosra – hívta fel a figyelmet Trencsán Erika, a money.hu vezető pénzügyi szakértője. Példaként említette egy 20 éve ugyanazon gépipari munkahelyen dolgozó, ma havi nettó 400 ezres forintot kereső munkavállaló esetét, akinek a lakáshiteligénylését azzal utasította el a bank, hogy a cég által kínált gépekre nem biztos, hogy lesz kereslet, ezért bizonytalanok az igénylő jövedelmi kilátásai. A bankoknál megjelentek az 5,9 százalékos hiteldíjmutatójú (THM) személyi kölcsönök, és az ezekre jövő januártól érvényes feltételek is. Trencsán Erika szerint van olyan bank, amely januártól 9,5 százalékos kamatot szab meg ezekre a kölcsönökre, de olyan is, amely – feltételektől függően – 8,4-15,2 százalékos kamatot számol januártól. Márpedig ez többezer forinttal dobhatja meg a törlesztőrészleteket. A money.hu kalkulációi szerint egy 1,5 millió forintos, most 5 évre felvett személyi hitel esetében december végéig havi 29 ezer forint lesz a törlesztőrészlet. Ha januártól 8,4-15,2 százalékra emelkedik a kamat, akkor a törlesztő 31-36 ezer forintra nő. A kormány március 18-i ülésén döntött arról, hogy olcsó fogyasztási hitelekkel kell segíteniük a bankoknak a lakosságot, emiatt másnaptól már csak 5,9 százalékos THM-mel kínálhatták személyi kölcsöneiket a bankok. Számos bank emiatt egy időre fel is függesztette ezen termékek értékesítését, hiszen egy ilyen konstrukció kidolgozásához hetek kellenek, ráadásul korábban a legolcsóbb személyi hitelnek is 6,95 százalék volt a hiteldíjmutatója. Március 24-én azonban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt közölte: az 5,9 százalékos THM-plafon nem a teljes futamidőre, csak az év végéig szól, így jövő januártól nem biztos, hogy a kedvezményes hitelkamat mellett fognak tudni törleszteni az ügyfelek.  Ez a kezdeti nyilatkozatokból még nem derült ki, de a jegybanki bejelentést követően már nem kellett sokat várni a hitelajánlatokra, amelyekben a bankok különböző kamatokkal számolnak december 31. előtt és után.       

Már csak a fertőtlenítőt kapkodják el

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.04.08. 13:32

Fotó: Népszava
Csillapodóban van a járványkamra feltöltésével megugró kezdeti erős kereslet a hiper- és szupermarketekben, illetve a drogériákban.
Március utolsó hetén 39 milliárd forintnál tetőzött az élelmiszer és vegyi áru bevásárlási láz, ami az előző hét forgalmához képest több mint 30 százalékos visszaesés – derül ki a Nielsen adataiból. Ez éves alapon mindössze 4 százalékos növekedést jelent, ami 3 százalékponttal el is marad a tavalyi éves bővülési ütemtől.   A vegyi árukra ugyanakkor továbbra is nagy a kereslet, a háztartási fertőtlenítő például megháromszorozta forgalmát, de a vitaminokból is két és félszer több fogyott, mint tavaly ilyenkor. A tartós élelmiszereket, például a száraztésztát vagy az étolajat viszont már kevésbé gyors ütemben vitték a vásárlók. A piackutató cég szerint mindez arra utal, hogy a kezdeti pánikot felváltotta a megfontolt bevásárlás. A forgalomingadozáshoz ugyanakkor részlegesen hozzájárul az életkor szerinti sávos bevásárlási lehetőség március 27.-i bevezetése, hiszen azóta 9-12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak az élelmiszerboltokban és a drogáriákban, továbbá szerepet játszik benne egyes kereskedők szűkített nyitvatartása is.  Ami az árakat illeti: az online kereskedőknél a felvásárlási roham előtti hét és a múlt hét között eltelt időszakban a Nielsen szerint számottevő árváltozás nem történt. A webshopot működtető nemzetközi és hazai láncoknál a vizsgált, közel ezer termékből elérhető cikkelemek kosárértéke a 14. hétre átlagosan mindössze egy százalékkal haladta meg a 8. heti értéket.