Valószínűleg további lépésekre és intézkedésekre lesz szükség a válsághelyzetben – mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Az összegek szerinte nagyok, de három évre húzzák szét az intézkedéseket, mert a tényleges károkat még nem látni tisztán.
A műsorvezető Rónai Egon megjegyezte, úgy látszik, csak azok kapnak segítséget, akik gyorsan tudnak pénzt termelni az országnak, akikben megvan a potenciál, hogy gyorsan felpörgessék a saját ágazatukat. Példaként az építőipart és a turizmust említette.
Az iparkamara elnöke ezt az állítást nem osztja. Szerinte két fő sodrása van a válságnak. Az egyik, hogy iparágakat tett tönkre egyik pillanatról a másikra a válság, de emellett az egész gazdaságot lelassította, és megnehezítette a működését. Ilyen értelemben mindenkit érinteni fog, de van, akit sokkal gyorsabban.
Rónai Egon megkérdezte, hogy mi lesz azzal, akit kényszerszabadságra küldtek, mert se home office-ban, se részmunkaidőben nem tudnak dolgozni.
A műsorvezető megjegyezte, a kormánytól azt várják az emberek egy ilyen helyzetben, hogy mindenkinek próbáljon segíteni. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a munkanélküliekkel, akik most a napokban, hetekben veszítik el állásukat, Parragh azt mondta, több mint 15 ezer cég visszajelzése alapján azt látják, hogy van egy jelentős kereslet a munkaerőpiacon, például az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban.
Arra a felvetésre, hogy az egy másik szakma, a kamara elnöke azt felelte, át kell magát képeznie. Ehhez van egy felnőttképzési rendszerünk, ami több-kevesebb sikerrel, de működik.
Rónai Egon közbevetette, hogy most ez is csak online működhet, és az online pék nem az igazi, Parragh azt mondta, hogy az emberek döntő része ma is fizikailag bejár dolgozni.
A műsorvezető emlékeztetett arra az ellenzéki javaslatra, amely szerint legalább kilenc hónapra fel kellene emelni a munkanélküli ellátás időszakát, és legalább 100 ezer forintra a pénzügyi ellátását a munkanélküli járadékot. Megkérdezte, hogy ez teljesen kilátástalan javaslat-e.
Rónai erre példaként megjegyezte, hogy például turizmusra, szállodafelújításra ad pénzt az állam.
Parragh erre azt fejtegette, hogy az állam költségvetése mi vagyunk, az állam attól működik, hogy mi befizetjük az adót, és aztán eldönthetjük, hogy mire költjük. Pénzt viszont nem lehet csak úgy nyomtatni, különben annak az az ára, hogy elszáll az infláció és államadósság.
Rónai visszakérdezett, ki lehetne-e számolni, hogy mennyibe kerülne a munkanélküli ellátást megnövelni a járvány végéig, hogy kitartson azok esetében, akik pont emiatt veszítették el az állásukat. Úgy véli, azt is ki tudták számolni valamilyen alapon, hogy most adnak 600 milliárd forintot a turizmusnak.
Parragh szerint azonban ebben a képletben sok ismeretlen van, például, hogy mikor ér véget a válság, és hányan fogják elveszíteni a munkájukat. Ezzel szemben a beruházások előrehozása a gazdaság fűtésének eszköze, amellyel a kormányzat megpróbálja kivédeni a negatív hatásokat. Ilyen a szállodafelújítás, az útépítés vagy a vasútépítés.
Rónai erre visszakérdezett, hogy egy felelős kormányzat elengedheti-e a polgárai kezét, akik tőlük független okokból állás és jövedelem nélkül maradtak. Parragh azonban nem ért egyet azzal, hogy elengedték a polgárok kezét. Viszont beszélt arról is, hogy ő sem a diplomák nyelvvizsga nélküli kiadásával, sem a 13. havi nyugdíj visszavezetésével nem ért egyet.
Úgy véli, hogy a közmunkát meg fogja erősíteni a kormányzat, mivel sokaknak valószínűleg az marad.
