Szabad szemmel;külföldi sajtó;

2020-04-10 07:00:57

Szabad szemmel: a vírust le kell gyűrni, de a jogállam nem húzhatja a rövidebbet

Nemzetközi sajtószemle, 2020. április 10.

Politico

Brüsszelt aggasztja, hogy Orbán Viktor meghatározatlan időre áttért a rendeleti kormányzásra, illetve hogy Lengyelország mindenáron meg akarja rendezni az elnökválasztást – erősítette meg a Bizottság alelnöke. Jourová közölte, hogy Brüsszel éberen figyeli a fejleményeket, mert a vírust le kell gyűrni, de a demokráciának túl kell élnie a megpróbáltatásokat. A jogállam nem húzhatja a rövidebbet. Hozzátette, hogy a magyar felhatalmazási törvény vizsgája az lesz, miként alkalmazzák azt a gyakorlatban, és hogy az mennyire felel meg a tényleges helyzetnek. Mert már volt arra példa Magyarországon, hogy meg akarták szüntetni az igazságszolgáltatás jogosítványait. Kiemelte, hogy a magyar kormányfőnek bizonyítania kell: alaptalanok az EU aggályai.

Lengyelország kapcsán pedig kijelentette, hogy vannak kétségei, mennyire lesz szabad és tisztességes a választás, és hogy mennyire folyik egyenlő feltételek mellett a kampány. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vírusnak köszönhetően remélhetőleg jobban érvényt lehet szerezni a jogállam és az uniós támogatások összekapcsolásának a következő pénzügyi időszakban. Hiszen most már a korábbinál sokkal egyértelműbb, miért is van szükség erre az eszközre. Mint hangsúlyozta, ha valaki nem akarja megérteni a közös értékeket, azt fel szokta fogni, milyen fontos pénz. Ez általában bejön.

New York Times

Paul Krugman arra figyelmeztet, hogy rámehet az amerikai demokrácia a mostani válságra és bizonyságul Magyarországot hozza fel. Merthogy a Fidesz 9 éve megbuherálta a választási törvényt és bebetonozta uralmát. Majd tovább erősítette befolyását, politikai eszközökkel jutalmazva a baráti üzletembereket, miközben büntette a bírálókat és elnyomta a szabad sajtót. Azt írja, egészen a legutóbbi időkig úgy nézett ki azonban, hogy Orbán Viktor, a de facto diktátor megáll a laza tekintélyelvűségnél. Vagyis megtartja a demokrácia egyes, külső jellemzőit. Úgy semlegesíti és marasztalja el az ellenzéket, hogy azért a bírálatot nem nyilvánítja törvényellenessé. Ám kormánya a vírust használta ürügyül, hogy feladja az alkotmányos irányításnak még a látszatát is. A miniszterelnök jogot kapott, hogy dekrétumokkal kormányozzon.

Ha valaki azt gondolja, hogy ugyanez nem történhet meg Amerikában, az reménytelenül naiv – állapítja meg kommentárjában a Nobel-díjas közgazdász. Riasztó bizonyítékként említi, hogy a jogállam megcsúfolásaként Wisconsinban választást tartottak, a járvány idején, személyes közreműködésre kötelezve a szavazásra jogosultakat. Márpedig ha elvész a demokrácia, azt nagyon nehéz visszaszerezni és Wisconsin afelé tart, hogy 2. Magyarország legyen belőle, mivel a republikánusok tartósan be akarnak rendezkedni a hatalomban. A választási körzetek határait úgy átrajzolták, hogy két éve hiába kaptak több voksot a demokraták, a rivális párt futott be a helyi törvényhozásban, majd drasztikusan korlátozta a demokratapárti elnök jogkörét. 

Majd jött a mostani választás, csakhogy javarészt zárva maradtak a szavazóhelyiségek azokban a körzetekben, ahol a demokratáknak állt a zászló. Vagyis egy állampárt azt tett, amit csak akart, függetlenül a többség akaratától, és ezt a Legfelsőbb Bíróság pártos része támogatta. Kétli bárki, hogy ugyanez hamar akár országos szinten is megismétlődhet? És ha Trump nyer akkor bizonyosan nekimegy mindenkinek, akit ellenségének tekint. Pártja pedig mindenben támogatja. Azaz az USA teljesen olyan lesz, mint Magyarország.

Ám ha veszít, akkor azt szajkózza majd, hogy csalás történt, mert sok millió illegális bevándorló szavazott, vagy valami ilyesmire hivatkozik. De a lényeg, hogy az egyik nagy pártnak már nem fontos a demokrácia. Lehet, hogy az ígéret földjén már a sarkon ólálkodik a tekintélyuralom.

Die Zeit

Az uniónak meg kell értetnie a lengyel kormánnyal, hogy demokráciaellenes és erkölcstelen, ha a jövő a jövő hónapban megtartják az elnökválasztást, ezért azt el kell halasztani. Így látja a helyzetet az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője. A vendégkommentárban Piotr Buras kifejti, hogy az EU-n belül alighanem Magyarország lett az első koronavírus önkényuralom, de úgy néz ki, hogy Lengyelország követi. Merthogy az éppen egy hónap múlva esedékes választás gúnyt űz a demokráciából és nagy veszélyt jelent sok millió ember számára. Ám ha megrendezik, az halálos döfést visz be a jogállamnak és példátlan politikai válságba taszítja az országot.

A PiS öt év alatt illiberális rendszert épített ki, de ha most netán az ellenzék jelöltje győzne, az mindent megváltoztatna, hiszen az új államfő megvétózhatná a frissen született törvényeket. A Jog és Igazságosság éppen ezért akarja minden áron keresztülvinni az erőpróbát, noha egyre többen halnak meg a kórokozó miatt. Ám a közelgő gazdasági válság a hatalom ellen fordíthatja a tömeget, ezért annyira fontos, hogy az eredeti időpontban legyen a választás. Függetlenül attól, hogy az sok-sok emberéletet kockáztat. Már most, az előkészítéshez több tízezer megbízottat kellene mozgósítani.

Ezért a parlament 4 napja alkotmánysértő módon úgy döntött, hogy levélszavazás lesz. De ez sem csökkenti az egészségügyi kockázatokat, mivel választási bizottságokat kell alakítani és a cédulákat 25 ezer postás kézbesíti, majd gyűjti be. A megoldás az volna, hogy a hatalom kihirdeti a természeti katasztrófát, és akkor szó sem lehet választásról. Mellesleg a sok korlátozás miatt gyakorlatilag rendkívüli állapot van érvényben. Ám Kaczynski elszánta magát, hogy mindenképpen megőrzi uralmát.

A különleges intézkedések a legtöbb országban nagy aggályokat vetettek fel, ám a magyaroknál és a lengyeleknél sokkal több forog kockán, hiszen náluk már felszámolták a liberális demokrácia fontos pilléreit. Azaz ezúttal az egész jogállam jövője forog kockán. De még nem késő véget vetni ennek az őrületnek. Európai nem hallgathat, mint ahogy az érintett nemzetközi szervezetek sem, pl. a WHO, az Európa Tanács és az EBESZ. Az uniós Európai Tanácsnak pedig sürgősen napirendre kell tűznie a két országban kialakult helyzetet. A járvány elleni küzdelem közös felelősség a földrészen. Ha Dudát egy hónap múlva megerősítik hivatalában, akkor „koronaelnök” volna, és senkinek sem volna szabad kezet rázni vele.

Yahoo/Independent

A szeptember 11-i támadás jogi következményei nyomán félő, hogy egyes kormányok a koronavírust is a polgári szabadságjogok tartós visszaszorítására igyekeznek felhasználni. Így ítéli meg a helyzetet az Atlanti Tanács egyik külsős kutatója. Gissou Nia, aki fő állásban emberi jogi ügyvéd, rámutat, hogy a legtöbb ország nem készült fel a bajra, ezért most a szabadságjogokat tiporja lábbal, jóllehet a különleges intézkedéseknek semmi hasznuk sincs az emberek egészsége vagy biztonsága szempontjából. Orbán Viktor átfogó felhatalmazást kapott, ám ez gyakorlatilag Magyarországot demokráciából diktatúrává változtatja.

De bőven lehet riasztó példákat hozni Kínából, Thaiföldről, Egyiptomból, Iránból, az Egyesült Államokból és Izraelből is. Amerikában az ikertornyok lerombolása után háborút hirdettek a terror ellen és kiterjesztették a végrehajtó hatalom jogkörét. Egyes jogosítványok a mai napig hatályban vannak. Hatásukat a mai napig érezni, arról nem beszélve, hogy felbátorítottak egy sor populista vezetőt a világban, így azok hatalomra kerültek, miután rájátszottak a szavazópolgárok nacionalista és idegengyűlölő érzelmeire. A Covid-19 pedig alkalmat kínál, hogy a félelem légkörében felfüggesszék a szabadságjogokat, de ezúttal okulni kell a korábbi tapasztalatokból.

A mostani válság azért ekkora, mert az országok nem tették meg időben a szükséges lépéseket, ám ennek nem lehetnek a jogok és a demokráciák a kárvallottjai.

Huffington Post

Az európai álom lehet a vírusválság következő áldozata, miután a fertőzés rávilágított a földrész politikai és gazdasági törésvonalaira. A bajban nemigen mutatkozott meg a szolidaritás. A gazdasági következmények rettenetesek, ám a kormányok azzal vannak elfoglalva, hogy miként lehetne segíteni, ami kiélezte az észak-déli ellentétet. Az Európai Külkapcsolati tanács párizsi képviseletének vezetője azt mondja, hogy az EU túl későn reagált és túl keveset tett. Ám most meg kell mutatni, hogy mire is képes az unió. Így a következő hetek döntőnek ígérkeznek a kontinens jövője szempontjából.

A Nemzetközi Stratégia Tanulmányok Intézetének egyik tanácsadója ugyanakkor arra is rámutat, hogy nem egyszerűen az egészségügyben van rendkívüli állapot. A szervezet alapvető demokratikus értékeit érte kihívás, miután pl. Orbán Viktor átfogó hatalom megszerzésére aknázta ki a ragályt, létrehozva ily módon az első koronadiktatúrát. A szakértő megjegyezte, hogy ha a miniszterelnök megtartja különleges felhatalmazását, akkor szükségessé válhat, hogy Magyarországot kizárják az unióból, mert egy zsarnokság nem lehet a közösség tagja.

Der Standard

Magyarországon a jogbiztonság hiánya, urambátyám-rendszer és korrupció fenyegeti a multikat, ami azt jelzi, hogy az ország veszedelmesen tart a tekintélyuralom felé. Erre figyelmeztet az a tanulmány, amelyet Ausztria legnagyobb magán oktatási hálózatának két szakértője készített. Az elemzés nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy a demokrácia hiánya adott esetben jól jöhet bizonyos cégeknek, merthogy azok könnyebben el tudják érni, amit akarnak, már ha bejáratosak vezető politikusokhoz.

A magyaroknál Orbán napjainkban válságmenedzserként ünnepeli magát, ugyanakkor a Parlament kiiktatásával próbál még nagyobb hatalomhoz jutni. Az országot már idáig is alaposan átalakította, politikai, társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt. Mivel az irányításával jó ideje összejátszik a törvényhozás és az igazságszolgáltatás, valamint a Fidesz, a magyar demokrácia defektes, illetve illiberális. A gazdaságban ez mindent uraló bürokráciát, a többi hatalmi ág részéről pedig meggyengült ellenőrzést jelent.

Az ideológiai alapot a meghirdetett nemzeti harc jelenti a globalizálódás, a nyugati holdingok uralma, a szabályozatlan piacok és az európai integráció ellen. A rezsim Magyarország ellenségének tekinti a külföldi tőke (főleg bankok), Soros és az EU-bürokraták állítólagos szövetségét, és populista módon az állam által képviselt gazdasági nacionalizmust állítja velük szembe. A lakosság nagy része támogatja a küzdelmet, viszont az európai vállalatok három nagy politikai kockázattal kerülnek szembe:

Az összefüggések azt tanúsítják, hogy kormány közeli kartellen kívüli vállalkozásoknak nincs esélyük tényleges versenyre. A pályázatokat többnyire a párthűség alapján bírálják el. Aki viszont nem tartozik ebbe a kategóriába, az ki van téve annak, hogy kisajátítják, illetve a jogszabályok miatt jelentős hátrányokat szenved. Vonatkozik ez elsősorban a nemzetközi konszernekre, amelyek gyakran nem tudják, miként kell eljárni a politika és a gazdaság összefonódása esetén. Ezért azután sokszor bele sem vágnak az üzletbe Magyarországon. Ráadásul amikor felszámolják a hatalmi ágak megosztását és összejátszik a politikai, valamint a hazai tőke, akkor az ilyen viszonyok hosszú időre szólnak.