Egy biztos: a jelenlegi bizonytalan helyzetben sem az egészségügy leterhelt dolgozói, sem a kiszolgáltatott betegek nem szívesen nyilatkoznak arról, mit tapasztalnak a járvány kezelésén kívül „takarékra csavart” rendszerben. Ugyanakkor a közösségi oldalakon izzanak a fórumok: a betegek egymástól próbálják megtudni, hogy milyen ellátásra jogosultak jelenleg.
A veszélyhelyzet bevezetése okán ugyanis a kórházaknak el kell halasztani a tervezett egészségügyi ellátásokat, kivéve, ha arra sürgős szükség – életveszély vagy tartós egészségkárosodás elkerülése – érdekében kerül sor. Mindennek ellenére van olyan daganatos beteg, aki arra panaszkodik, nem kap ellátást. Bogáncsné Nagy Anita 38 éves, ötgyermekes, mellrákkal küzdő édesanya például két hete arról beszélt az RTL Klub Híradójának: októberben diagnosztizáltak nála mellrákot, decemberben pedig leoperálták az egyik mellét. A másik mellében is találtak elváltozást, ezt kellene most megvizsgálni, illetve kideríteni, hogy máshol van-e áttét a testében, de a kórházban lemondták az időpontját. A lemondást követően 12 magánonkológust is megkeresett, de a koronavírus-járványra hivatkozva mind elutasították. Az állam hivatalos, a koronavírussal kapcsolatos tájékoztató felületén, a koronavirus.gov.hu-n eközben április 8-án arról írtak: a sürgős esetek ellátása folyamatos, és ha valaki ennek az ellenkezőjét tapasztalná, panaszával forduljon az adott intézmény vezetőjéhez, a betegjogi képviselőhöz, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz.
Az emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós által jóváhagyott, a daganatos betegek ellátására vonatkozó dokumentumból azt is megtudjuk, milyen változásokra kell még számítani. Felfüggesztik a serdülő lányok térítésmentes HPV-oltását a veszélyhelyzet idejére, a panasz- és tünetmentes betegeknél elmaradnak a mammográfiás, a méhnyakrák- és a vastagbélrákszűrések, a tüdőszűrés és bizonyos laborvizsgálatok is. Az onkológiai szakellátás prioritása azonban továbbra is az, hogy a beteg életkilátásait rontó vagy tartós egészségkárosodást okozó állapotot megfékezzék.
Költöző klinikák
A betegellátást érintő kérdésekkel megkerestük az ország 4 orvosi egyetemi klinikáját. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja azt írta, a daganatos megbetegedéssel élők a kezelőorvosaiktól kaphatnak tájékoztatást az ellátásukkal kapcsolatban, de nem halasztják az életveszélyes állapotú és a várhatóan súlyos vagy maradandó egészségkárosodással járó betegek ellátását sem. Amennyiben egy beteg esetében felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, vagy már bizonyítottan a betegségben szenved, további ellátása a Koronavírus Ellátó Központban történik. Ezt az elkülönített egységet úgy alakították ki, hogy lehetőség van műtéti beavatkozások elvégzésére és szükség esetén intenzív ellátás biztosítására is. Pécsett a Szemészeti Klinikának kellett más telephelyre költöznie azért, hogy legyen hely a koronavírusos betegek fogadására.
A Semmelweis Egyetem úgy tájékoztatta lapunkat, a daganatos betegek ellátása folyamatos, viszont azon műtétek ütemezése, amelyek elhalasztása nem jár tartós egészségkárosodással, nagyban függ a járványhelyzet jövőbeni alakulásától. A betegek a klinikák központi telefonszámain érdeklődhetnek a helyzetről. Itt a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikát, valamint a III. Sz. Belgyógyászati Klinikát helyezték át a vírusra készülve. A Szegedi és a Debreceni Egyetem nem válaszolt kérdéseinkre, de utóbbi klinika weboldalának betegellátás menüpontjában részletes, orvosszakmánként bontott tájékoztatót találhatnak a betegek a változásokról – hívható telefonszámokkal, esetenként e-mail címmel.
Mit okoz, ha leáll a szakellátás?
Schiszler István, orvos-közgazdász a G7.hu-n megjelent véleménycikkében sorra vette, mit okozhat, ha a vírus terjedésének megfékezése céljából gyakorlatilag leáll a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-ellátás jelentős része is. Mint írja, célja nem a bírálat, hanem az, hogy segítse a döntések finomhangolását. „Maga az a tény, hogy egy betegség nem igényel azonnali ellátást, még nem jelenti azt, hogy bizonytalan ideig elhalasztható annak kezelése. (…) Kicsit úgy érzem, hogy egy betegség (koronavírus) megelőzése érdekében aránytalan sérelmet szenved más betegek megfelelő ellátáshoz való joga” – írja az orvos-közgazdász. Schiszler István azt javasolja, a 65 évnél idősebb orvosok, akik most nem praktizálhatnak, telefonos konzultációt nyújtsanak a betegeknek a járóbeteg-szakellátóknál, ezzel csökkentve a fiatalabb orvosok terheit, akik a feltétlenül szükséges személyes vizsgálatokat végeznék. „Mindezek ellenére a járvány előrehaladtával bármikor adódhat olyan helyzet, hogy a járóbeteg-ellátás teljes korlátozása elkerülhetetlenné válik. Amennyiben a járóbeteg-ellátást korlátozzuk, a betegek természetes reakciója a sürgősségi ellátórendszer igénybevétele lesz. A sürgősségi betegellátó osztályok már most jelentősen megnövekedett forgalmat jelentenek. Szükséges lesz ezeknek az osztályoknak a támogatása, akár munkaerő-átcsoportosítással” – hívja fel a figyelmet az orvos.
Az új szabályozás miatti terápiák elmaradásával kapcsolatban az utóbbi időszakban a Nemzeti Betegfórum (NBF), a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (Bemosz), a Magyar Rákellenes Liga és a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) adott ki közös közleményt. Ebben azt írják, ugyan üdvözlik az erőfeszítéseket, amelyek azért történnek, hogy a jelenlegi helyzetben minél hamarabb úrrá legyünk a Covid–19 járványon, de szerintük legalább ennyire fontos, hogy a folyamatos krónikus kezelésben részesülők is hozzájussanak a terápiájukhoz.
A sürgősségi után
A személyes találkozások, vizsgálatok egy része kiküszöbölhető lenne, ha a magyar egészségügyben szélesebb körben használnák az új technológiákat. Még az Emmi által közzétett ajánlott eljárásrendből is kiderül: a bőrgyógyászati ellátásnál például bizonyos esetekben jól alkalmazható lenne az online és a telefonos diagnosztika, éppen ezért a szükséges jogi háttér kidolgozását sürgeti a szakmai kollégium. Jelenleg ezeken a szakrendeléseken is csak sürgős esetben látják el a betegeket.
Mint ahogy a fogorvosi rendelőkben is csak sürgősségi beavatkozás nyújtható, a megfelelő felszerelés azonban itt is elengedhetetlen lenne. Nagy Ákos fogszakorvos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke lapunknak elmondta: az alapellátó fogorvosok tartják a frontot, de volt olyan megye, ahol nem kaptak maszkot, ami megnehezítheti a helyzetüket. „A 18/1998-as járványügyi rendelet értelmében a kormányhivatalnak, a járási hivatalnak kellene ellátni a szolgáltatókat védőeszközzel. Akik teljesen kifogynak a maszkból és más eszközökből, azok értelemszerűen nem tudnak dolgozni, hiszen nincs infekciókontroll” – részletezi. A felszerelés hiányosságairól a fogorvosok esetében korábban még a Kásler Miklós által jóváhagyott, vonatkozó eljárásrendi ajánlásban is szó van. Eszerint „gyakorlatilag elmondható, hogy a fogorvosi szolgálatok sorra zárnak be, mivel nem tudnak hozzájutni megfelelő védőeszközökhöz és fertőtlenítőszerekhez. Így a betegellátás biztonsága nemhogy sérül, de leginkább nincs betegellátás”.
Ugyan nem a felszerelés hiánya, hanem a veszélyhelyzet miatt, de betegellátás más területeken sincs. A sebészeti ajánlás szerint például halasztani kell a lágyék- és hasfali sérvek, az epehólyagok, a strumák, a tünetmentes proktológiai kórképek, a jóindulatú daganatokat eltávolító vagy a testsúlycsökkentő műtéteket is. De halasztják a rákmegelőző állapotok műtéteit is. A lista pedig a többi szakellátás esetében sem rövid. A rémhírterjesztésre vonatkozó új jogszabályok fényében azonban a szakértők inkább nem nyilatkoznak, és nem vállalkoznak még annak megbecsülésére sem: a most elmaradt beavatkozások, vizsgálatok, vagy éppen szűrővizsgálatok milyen következménnyel lesznek az ellátásra a járvány után.
