Nagy vihart kavart a kormány javaslata a bértámogatás bevezetéséről, az ugyanis jóval kisebb terhet – a kieső munkaidőre jutó bér 70 százalékáig – venne le a munkaadók válláról, mint például a német modell. Korántsem biztos azonban, hogy ez lesz a végső változat – írja az mfor.hu, miután a gazdaságvédelmi program egyik „atyjával” beszélt.
Parragh László, a Magyar kereskedelmi és Iparkamar (MKIK) elnöke azt mondta, hogy a testület vasárnapig juttatja el a kormányhoz a bértámogatáshoz fűzött javaslatait, és tudomása szerint jövő kedden várható újabb, ezúttal már részletekbe menő hivatalos bejelentés az intézkedésről. Mint fogalmazott, egyelőre a váza, a gerince van meg a bértámogatási programnak, de a vállalkozások megnyugtatása miatt minél hamarabb be kellett számolni arról, hogy van terve a kormánynak. A magyar kurzarbeit ellen mind a munkáltatók, mind a szakszervezet, de közgazdászok is felszólaltak. Azt lehet ugyan látni, hogy a program kidolgozatlan, ám a kormány eddig nem kommunikálta, hogy azon változtatni szeretne.
A kormány 9200 milliárd forintos, vagyis a GDP 18-20 százalékát kitevő csomagja Parragh szerint nem biztos, hogy elég lesz, és lehet, hogy más célokat is meg kell határozni. Kiemelte, hogy a csomag tulajdonképpen egy három éves ciklusra – 2020 és 2022 közöttre – terjed ki, vagyis értelmezése szerint erre az időszakra szétterítve kell figyelembe venni az intézkedéseket. A Kopint-Tárki Zrt kiszámolta, hogy a magyar kormány által a GDP 18-20 százalékára mondott gazdaságélénkítő program valójában a GDP 0,9 százalékára rúg, vagyis sem méretét, sem összetételét tekintve messze nem kielégítő a kormány által minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi programjának titulált Orbán-csomag.
