Orbán titkos terve: erőltetett menetben építenék a hazai kínai vasutat

Publikálás dátuma
2020.04.11. 06:20

Fotó: Shutterstock
Akár 1000 milliárd forintba is kerülhet Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása. A projekt vélhetőn soha nem térül meg.
Tovább erőlteti a kormány a hivatalosan 700, valójában a kapcsolódó beruházásokkal együtt akár ezer milliárd forintba (GDP 2 százalékát) kerülő Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását. A projekt engedélyeztetési eljárásainak felgyorsításáról és azok titkosításról szóló törvényjavaslat vitájában a kormány részéről nem hangzott el olyan érv, ami elfogadhatóvá tette volna a projektet, különösen, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a gazdaságmentés miatt a halasztható  beruházásokat fel kellene függeszteni. Miközben kormány érdemi gazdasági mentőcsomagja nem éri el a GDP egy százalékát sem – a Kopint-Tárki számításai szerint -,  addig a kormánynak kedves területek továbbra is több száz milliárd forintot kapnak. A Soroksár-Kelebia vonal felújítását egy közbeszerzési versenyben az a kínai-magyar konzorcium nyerte, amelyben a magyar felet Mészáros Lőrinc képviseli. De miközben a kormány sajnál néhány száz milliárd forintot a munkájukat vesztett magyar emberek kisegítésre áldozni, ugyanezen idő alatt 600 milliárdot szán turisztikai beruházásokra. A magyarázat szintén az lehet, hogy a magyar idegenfogalmi iparágban az Orbán-család (Orbán Ráhel, Tiborcz István) mellett Mészáros Lőrinc is jelentős érdekeltséggel bír.    A kormány az idei költségvetésben 922 milliárd forintos átcsoportosítást hajtott végre, de hogy ez milyen részekből áll, mind a mai napig nem derült ki. A Népszava Pénzügyminisztériumból származó információi szerint olyan tételekhez nem nyúlhattak a tervezők amelyek a kormányfő kedvenc kiadásai, ezek közül épp az idén a Budapest-Belgrád vasútvonalra szánt 63 milliárd forintot nevesítették. Ez a pénz a beruházásra, a kelebiai országhatár és Soroksár vasútállomások közötti 160 kilométeres szakasz felújítására és kétvágányúsítására betervezett 700 milliárd forintnak alig tizede. További 300 milliárdba kerülne a Soroksár-Ferencváros pályaudvar közötti 10 kilométeres szakasz nyomvonal-módosítása, ugyanis a vasútvonal épp a tervezett olimpia falu útjában van. A projekt ezen része még nem él, de a Soroksár-Kelebia vonal tervezést már elkezdték. A parlament épp a héten tárgyalta a vasútvonal engedélyezését leegyszerűsítő és a fontosabb adatokat tíz évre titkosító kormányzati törvényjavaslatot. A vasútvonal felújítása kínai érdek, ugyanis ezen robogna az napi két pár tehervonat, amely kínai árukat vinne a kínai befolyás alatt lévő Pireusz kikötőjéből Nyugat-Európába. A magyar vasúthálózat szempontjából a vonal másodlagos, érdemi forgalmat nem bonyolít, leszámítva az elővárosi közlekedést. Emiatt magyar állam számára beruházás számítások szerint 2400 év alatt térülne meg. Ennek ellenére a kormány, és információink szerint a kormányfő személyesen is erőlteti. A parlamenti vitában Schanda Tamás, az innovációs tárca közlekedési államtitkára az ellenzéki felvetésekre épp úgy érvelt, hogy a válság a beruházás ellen nem érv, hanem azt erősítő tényező. A kormány képviselője szerint ebből magyar munkahelyek keletkeznek, erről szól a kormány gazdaságpolitikája. A Népszava megkérdezte az ITM-et, hogy hány magyar munkahelyet remélnek és mennyi időre a 700 milliárdos projekt keretében, ám választ nem kaptunk kérdésünkre.    

Eszement beruházás

A vitában az ellenzéki felszólalók bíráltak a javaslatot: Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka a törvényjavaslatot gyalázatosnak, a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását pedig "őrültnek" és "eszementnek" nevezte. A legjobb lenne ez erről szóló terveket széttépni és szemetes kosárba helyezni - vélte. Szakács László (MSZP) kiemelte: a magyar emberek érdekét sérti, hogy hitelből valósulna meg a Budapest-Belgrád vasútvonal. Nem az a probléma, hogy logisztikai központtá akar válni Magyarország, és az sem baj, hogy Kínával üzletelünk, de az igen, hogy titkosítják a feltételeket és hitelből finanszíroznák a beruházást - mondta. Varju László (DK) arról beszélt, hogy a projekttel ezermilliárd forintnyi közpénz elköltését titkosítanák, vagyis úgy döntöttek, hogy a magyar embereknek mindehhez semmi közük.

Szerző

Aknák a bértámogatás igénylésben: hamis illúzió, hogy mindenkinek jár, aki elveszti a munkáját

Publikálás dátuma
2020.04.10. 17:20

Fotó: Shutterstock
Megjelent a munkabértámogatást részletező kormányrendelet, ami tisztázhatja azt az összevisszaságot, amelyet a különböző értelmű kormányzati nyilatkozatok teremtettek.
Egyben eloszlasson olyan illúziókat, hogy ez mindenkinek jár, aki elveszti a munkáját. Mivelhogy éppen nekik nem jár. A rendelet passzusait olvasva megállapítható, hogy az eddig megismert alapelv nem változott, továbbra is él, hogy a támogatás mértékét a legkisebb munkabér (minimálbér) legfeljebb kétszereséhez szabják. Három hónapig lehet igénybe venni, a munkáltató és munkavállaló közösen kérvényezhetik, pontosabban pályázhatnak a kormányhivataloknál április közepétől december végéig, egy alkalommal. "A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka." A rendelet szövegéből következik, hogy legfeljebb 75 ezer forint bértámogatásban részesülhet bárki, aki a minimálbér kétszeresénél többet keres havonta és csökkentett munkaidőben kénytelen dolgozni egy ideig. Aki kevesebbet keres, az arányosan kisebb pótlásban részesülhet. Nem lehet igényelni viszont bértámogatást, ha a munkáltató a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztatja, s ebből következően a kizárták a kölcsönzött munkásokat is e körből.      A munkaadók a támogatási feltételeket egy eddig kevéssé, pontosabban egyáltalán nem hangoztatott passzusokra bukkanhatnak, mégpedig a munkaidőkeretet érintő feltételre és egy gumiszabályra. Az előbbi lényege, hogy a munkáltató a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette-e, azaz a munkaidőkeret kimerült. A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkaidőkeret általános esetben négy hónap, a megszakítás nélküli illetve többműszakos rendben dolgozó üzemekben, idény- és készenléti jellegű munkáknál hat hónap, de kollektív szerződésben már elérhető a 36 hónapos időtáv is az elhíresült "rabszolgatörvény" elfogadása óta.  A rendeletcsomag meglepetésrésze a Mt. munkaidőkeretének felülírása volt. Az előbbi szabályok úgy változnak, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el, úgy, hogy ha már alkalmazza a korábban megállapított munkaidőbeosztást, azt meghosszabbíthatja. Ugyanakkor a kollektív szerződések e pontjait szabályozó részeit a vészhelyzet végéig nem lehet alkalmazni. Öröm az ürömben, hogy érvényben maradnak a napi pihenőidőre és heti pihenőnapokra, elszámolásra vonatkozó eddigi szabályok. Mindez tovább szűkítheti a bértámogatásért eséllyel pályázók számát, mert az  a cég amelyik például hat hónapos időkeretet alkalmaz, és még nem élt vele, az a következő három hónapban teljes fizetésért foglalkoztathatja dolgozóit napi 4 órában, hogy a második három hónapot végig 12-órázzák, ugyanolyan havi fixért. Aki pedig élni kíván az új lehetőségként kínálkozó 24 hónapos új munkaidőkerettel, gyakorlatilag meg sem próbálhatja a kérelmét benyújtani bértámogatásra.  Aki mindezen akadályokon túljutott és bent van a kérelme a kormányhivatalnál, még mindig izgulhat, hogy befogadják-e. Ugyanis nem elég pusztán gazdasági okokkal, számokkal igazolni, hogy túlélése, a dolgozók megtartása függ attól, hogy az állam támogatja-e. Be kell mutatnia, hogy "a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek."   

Diákhitel a munkanélkülieknek

Diákhitel Plusz néven új hitelformát vezet be a kormány. A most még közelebbről meg nem határozott felnőttképzésben részt vevő 18 és 55 év közötti személyek hitelfelvevőként május 1-től legfeljebb 1 200 000 forint összegű szabad felhasználású kölcsönt igényelhetnek, amit  megélhetésükre is elkölthetnek. Ezt egy összegben vehetik fel, az erről szóló szerződést december 31.-ig kell megkötni. Jogosultságukat a Diákhitel szervezet ellenőrzi. A hitel kamatmentes, törlesztését a felvételét követő 12 hónap elteltével kell megkezdeni havi egyenlő részletekben. A törlesztés időtartama legalább 1 év és legfeljebb 5 év lehet. Ezzel egy időben változnak a hallgatók által igényelhető Diákhitel1 szabályai, és a kormányhatározat rendelkezik a legfeljebb 500 ezer forintos hallgatói Diákhitel Pluszról is.  

Szerző

„A kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen" - határozottabb lépéseket sürget 15 közgazdász

Publikálás dátuma
2020.04.10. 14:27

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI
Álláspontjuk szerint a társadalmi katasztrófával pedig említés szintjén sem foglalkozik.
Tizenöt közgazdász blogot indított, amelyen az Orbán-kormány válságkezelő programját elemzik. Első bejegyzésükben a gazdasági intézkedéseket kritizálták. Azt írták, hogy Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban. A közös nyilatkozatot Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András adta ki.
„A kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával pedig említés szintjén sem foglalkozik. Közgazdászként és felelős állampolgárként fontosnak érezzük, hogy a közvéleményhez fordulva kifejezzük véleményünket ebben a válságos helyzetben és határozottabb lépések megtételét sürgessük”

- hangsúlyozták.

Úgy vélik, egy válságkezelő program akkor lehet sikeres, ha az állampolgárok és vállalkozók bíznak a kormányban, ha a társadalom jelentős része azonosulni tud a program céljaival és meggyőződik arról, hogy a kért áldozatok valóban szükségesek és a teherviselés méltányos és arányos. 
„Az eddig nyilvánosságra került kormányzati intézkedések nem ebbe az irányba mutatnak és nem is alkalmasak a társadalom bizalmának az elnyerésére. A bizalmi légkör kialakulásának fontos eleme a társadalom tagjai közötti szolidaritás érzésének az erősítése. A csomag azonban még jelképesen sem tartja fontosnak a társadalom tehetősebb rétegeinek a bevonását a válságkezelésbe”

- állapították meg.

Az alábbi észrevételeket tették: 1. A kormány válságkezelő programjában nincsenek világosan és egyértelműen meghatározva a célok és az eszközök, nem elérhetőek a program részletei. Ez bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit, a vállalatokat és a munkavállalókat.  2. A program költségeit a kormány jelentős részben költségvetési átcsoportosításokból, a gazdasági szereplőktől és az önkormányzatoktól való elvonásokból kívánja fedezni. A programnak ezek az elemei nem többletforrások, ráadásul rombolják a társadalmi bizalmat is. Az önkormányzati források elvonása olyan megszorító intézkedés, amely veszélybe sodorja az önkormányzatok alapvető feladatainak ellátását, megnehezíti számukra, hogy eleget tegyenek kulcsfontosságú kötelezettségeiknek a szociális szférában.  3. A kormány láthatóan nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát, ezért a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank olyan költségvetési hiánycélokat és gazdasági növekedési előrejelzéseket hoz nyilvánosságra, amelyek nyilvánvalóan nem tarthatóak, a valóság tagadását mutatják. Az eddig nevesített források semmiképpen sem elegendőek arra, hogy a hazai és nemzetközi szakértők által várt, érdemi gazdaságpolitikai lépések nélkül bekövetkező 5-10 százalékos gazdasági visszaesés mértékét enyhítsék.  4. A kormány nem kínál megoldást a munkahelyüket tömegesen elveszítő, súlyos helyzetbe kerülő magyarok problémáira. A „munkaalapú társadalom” félrevezető szlogenje kiváltképp alkalmatlan megközelítés a jelenlegi helyzetben.  
 A 15 közgazdász ezért az alábbi lépéseket javasolja:
  • Német mintára (speciális magyar kiegészítések nélkül) átfogó bérgarancia program a munkahelyek megőrzése érdekében.
  • A bérgarancia programmal nem kezelhető jövedelemkiesések pótlása pénzbeli juttatásokkal.
  • Az álláskeresési járadék meghosszabbítása, a családi pótlék emelése és a foglalkoztatás-helyettesítő támogatások kiterjesztése a nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére.
  • Jelentős mértékű központi támogatás az önkormányzatoknak és a szociális feladatokat ellátó közhasznú civil szervezeteknek, amelyek inkább képesek személyre szabottan segíteni azoknak, akik nehéz helyzetbe kerülnek.
  • A társadalom tehetősebb rétegeinek bevonása a válságkezelésbe, a szolidaritás elvének érvényesítése. A költségvetési kiadások jelentős növelése, a halasztható kiadások érdemleges csökkentése mellett, mert ebben a helyzetben a költségvetési hiány emelkedése nem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati cselekvést.
Az egyik aláíró közgazdász, Mellár Tamás országgyűlési képviselő Facebook-oldalán emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor egy hete bejelentette a Parlamentben, hogy készül egy nagy válságkezelő csomag, amelyet a kormány április 6–7-én fog bemutatni. Mellár Tamásnak ennek kapcsán támadt az az ötlete, hogy az intézkedéseket több közgazdász együttesen értékelje.
(Az Index nyomán.)
Szerző