járvány;koronavírus;

- Koronavírus: a végső búcsúkra is készülni kell

Világszerte gondot okoz a koronavírus halálos áldozatainak eltemetése. Így a járvány fékezése és a betegek gyógyítása mellett erre is készülni kell: a fővárosi önkormányzat már felmérte a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. kapacitásait, és speciális halottszállítási, temetkezési protokoll kihirdetését sürgeti.

Az egészségügyi szolgálatok sokat tanultak az elmúlt évtizedek járványaiból – az ebola például éppen a halottmosdatás afrikai szokása miatt terjedt ijesztően gyorsan. A Covid 19-ről egyelőre nem tudni, hogy a halál után még meddig fertőz, mindenesetre a szakértők fokozott óvatosságot ajánlanak.

New York jó másfél évszázada használja köztemetőként a Bronx melletti, másfél kilométer hosszú, néhány száz méter széles Hart szigetet. Több mint egymillió embert temettek ide, az utóbbi időben átlagosan heti huszonötöt. A múlt héten már a néhány kilométerre lévő Riker szigetén lévő börtön amúgy 50 centes órabérért dolgozó rabjai sem győzték a munkát, ezért külső vállalkozók ástak ki egy több száz koporsó befogadására képes tömegsírt. Ide csütörtöktől kezdve azokat temetik, akikért nem jelentkezik a családjuk. A New York-i kórházak hűtőkapacitásai már régen megteltek, a holttesteket átmenetileg az udvaron parkoló hűtőkamionokban tárolják. A halottkémek és a város temetkezési vállalkozói sem győzik a terhelést, nekik a hadsereg temetkezési szolgálata segít.

Nagy Britanniában a birminghami repülőtéren állítottak fel egy 12 ezer holttest fogadására képes ideiglenes halottasházat. A brit hatóságok terveket készítettek ideiglenes tömegsírok kialakítására. Akárcsak New Yorkban, itt is felmerült, hogy szükséghelyzetben akár a városi parkokba is temethetnek. Madridban egy műjégcsarnokban rendeztek be átmeneti halottasházat, Barcelonában egy autóparkolót jelöltek ki hasonló célra.

A halálesetek megugrott száma különösen nagy probléma a szegényebb országokban. Az ecuadori Guayaquilban már március végén nem volt hol tárolni a koronavírus áldozatait, előfordult, hogy egy holttest álló napig az utcán hevert. Itt is az ideiglenes tömegsír jelentette a megoldást, akárcsak Iránban, ahol a hatóságok sokáig megpróbálták eltitkolni a katasztrófa méreteit, mígnem a műholdas felvételeken feltűntek a temetőkben a tömegsíroknak kiásott árkok. A kelet-ukrajnai Dnyipro polgármestere nem várta meg a vészhelyzetet, előre 600 személyes tömegsírt ásatott a helyi temetőben. A Nemzetközi Vöröskereszt is észlelte a veszélyt, ezért orvosszakértőket küld a nagyobb menekülttáborokba és a fegyveres konfliktusok térségébe, hogy előkészítsék a koronavírus várható áldozatainak biztonságos eltemetését.

Magyarországon egyelőre a csoportos megbetegedések időszakában járunk, így a halálesetek szerencsére messze elmaradnak a járvány gócpontjainak számító országokétól. A külföldi előzmények azonban azt mutatják, hogy a temetők telítődése súlyos probléma lehet a járvánnyal különösen sújtott területeken.

A járvány fővárosi berobbanása után kialakuló nem várt, de esetlegesen előforduló helyzetre tekintettel a fővárosi önkormányzat felmérte a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. halotthűtő – és hamvasztási (krematóriumi) kapacitásait. Az intézmény hűtőiben egyidőben 250 holttestet tudnak elhelyezni, míg a hamvasztások száma átlagosan 150 hetente, de veszélyhelyzetben sem emelkedhet 280 fölé. Hamvasztást csak az eredetileg magántemetőnek épített csömöri sírkert hamvasztóüzemében végeznek. A Kozma utcai krematórium bezárása óta nincs a fővárosban önkormányzati tulajdonú hamvasztó.

Magántulajdonban viszont van még egy Budafokon. (Magyarországon a fellehető adatok szerint összesen 17 hamvasztó önkormányzati vagy magántulajdonú krematórium működik.) A hamvasztás előtt átlagosan 8 napig hűtik a halottakat, mire sor kerül a temetésre. Ez egyébként csak szűk családi körben lehetséges a kijárási korlátozások elrendezése óta. A BTI által lebonyolított évi több, mint 20 ezer temetésnek közel 80 százaléka hamvasztásos.

A Budapest Főváros Védelmi Bizottság elnöke Sára Botond, kormánymegbízott részére a védelmi bizottság első ülése után elküldött fővárosi levélből az is kiderül, hogy a város vezetése szükségesnek tartana egy járvány idején használható halottszállítási, temetkezési protokoll kihirdetését és betartatását. A halottakat például megfelelő védelmet nyújtó tárolóeszközben kellene szállítani. A BTI már korábban megírta erre vonatkozó javaslatait a Koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős Operatív Törzsnek.

Az új koronavírussal fertőzött elhunytak holttestének szállítása során a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999-es törvény, illetve az ehhez kapcsolódó kormányrendeletben foglaltak szerint kell eljárni. Az általános rendelkezéseken túl egyéb intézkedés megtétele nem indokolt az új koronavírus fertőzés következtében elhunytak esetében – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján.

A településen kívülre történő szállítás esetén az elhunytat kellő szilárdságú, vízhatlan módon hézagmentesített, ráillő fedéllel ellátott koporsóba kell helyezni. A szállítás után a kocsit azonnal fertőtleníteni kell. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni. Az új koronavírusban elhunytak szállítása során a fertőző betegeknél használandó védőfelszerelést kell alkalmazni, melyet a temetkezési szolgáltatást nyújtónak kell biztosítania.

A városvezetés a kormánymegbízottnak küldött levélben arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos lenne a lehető legkisebbre csökkenteni a személyes találkozók számát a halotti anyakönyvi ügyintézés során. A jelenleg alkalmazandó eljárásrend ugyanis a főváros szerint jelentős kockázatot hordoz a fertőzésveszély szempontjából. Ráadásul az ügyintézők nagy számban nyugdíj környéki életkorúak és többségük a közösségi közlekedést használja.

A tapasztalatokról az országos tisztifőorvosnak adnak jelentést.