A német külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy elfogadhatatlan, ha bármely uniós állam a koronavírus ürügyén korlátozza a demokráciát és a jogállamot. A vendégkommentárban Maas rámutat, hogy ne számítson korlátlanul az unió által nyújtott anyagi előnyökre az, aki aláássa az EU értékalapjait. A szociáldemokrata politikus megjegyezte, hogy a válság egyik tanulsága az: mekkora károkat okoz a nemzeti önzés. Hiszen a kórokozó nem válogat szegény és gazdag között, vagy netán a bőrszín, esetleg az állampolgárság alapján. Mindenkit utolérhet, nem tartóztatják fel határok.
Épp ezért Németország azon lesz a 2. félévben, amikor betölti a soros uniós elnökséget, hogy a földrész túljusson a járvány következményein. Ezt szolgálja a napokban tető alá hozott, egészen példátlan, 500 milliárd eurós segélycsomag is. A cél az, hogy Európa erősebb, szolidárisabb és szuverénebb legyen, mint amilyen idáig volt. Úgy hogy a következő uniós költségvetésnek a kontinens újjáélesztését kell szolgálnia. És amint túl vagyunk a nehezén, fokozatosan és összehangoltan fel kell oldani az utazásokban, valamint a belső piacon elrendelt korlátozásokat.
A német kereszténydemokraták éberen figyelik a magyarországi fejleményeket, de azt a Bizottságnak kell megállapítania, hogy a felhatalmazási törvény sérti-e az európai jogot. Így válaszolt a CDU főtitkára a lapnak arra a kérdésre, hogy miért hallgat a párt, amikor a bírálók szerint a Fidesz felszámolja a demokráciát. Az interjúban Ziemiak kijelentette, hogy a Néppárton belül most ugyanazok a tagszervezetek akarnak megszabadulni Orbán Viktortól, amelyek már korábban ugyanezt az álláspontot képviselték. A döntő azonban az, hogy visszavonják-e a különleges jogokat a válság után. És ez vonatkozik minden államra.
Jelezte ugyanakkor, hogy a mostani helyzet Németországban is csak nagyon rövid ideig maradhat fenn, mégis sokáig kell együtt élni olyan korlátozásokkal, amelyek elképzelhetetlenek lettek volna a koronavírus előtt. Közölte egyúttal, hogy a német kormány felülvizsgálta álláspontját és hajlandó eladósodni, mert különben nem tudná milliárdokkal megsegíteni a bajbajutott embereket és vállalkozásokat. De ha már túllesznek mindenen, akkor ismét a kiegyensúlyozott költségvetést célozzák meg. Azt azonban Berlin nem szeretné, hogy Európa adósságunióvá alakulna át, vagyis ha szétterítenek olyan tartozásokat, amelyek már a fertőzés előtt is megvoltak.
Kemény uniós fellépést sürget Magyarország és Lengyelország ellen az Európai Parlament német alelnöke. Az SPD-s Barley szerint Brüsszelnek az Európai Bírósághoz kell fordulnia, miután a két kormány arra használja fel a ragályt, hogy csak még jobban megnyirbálja a demokráciát és a jogállamot. Úgy fogalmazott: egynémely ország számára túlságosan is nagy a kísértés, hogy a járvány elleni harc örvén korlátlan felhatalmazást csikarjon ki. Pedig főként a válság idején tovább kell működnie a hatalmi ágak megosztásának.
Úgy folytatta, hogy a csatlakozáskor minden állam hitet tett a demokrácia, így amellett, hogy a kormányt mindenkor a parlament ellenőrzi. Ahol ezt megkérdőjelezik, ott a Bizottságnak közbe kell avatkoznia. Ilyen Magyarország, miután Orbán Viktor nyugtalanító módon meghatározatlan időre kiiktatta a törvényhozást. Ám az EU jövője szempontjából meghatározó, hogy összhang van-e a fertőzés leküzdése és a liberális demokrácia európai értékei között.
A luxemburgi külügyminiszter bejelentette, hogy országa jó példával jár elöl és szerdán 12 menekültgyereket átvesz a lehetetlen körülményekkel küszködő leszboszi táborból, illetve két másik helyről. Németország, amely csatlakozott Asselborn kezdeményezéséhez, a jövő hét végén ötven fiatalkorút szállít át Görögországból. A 70 éves hithű szociáldemokrata az 5 évvel ezelőtti válság idején kifejezetten szembefordult Orbánnal és az osztrák kancellárral. Több szolidaritást követelt, miközben azok lezárták a határokat. Ő volt az azután, aki bedobta a kvóták ötletét is, amire pl. Magyarország egyáltalán nem volt hajlandó, így a kérdés erősen megosztotta Európát. Az Európai Bíróság a napokban marasztalta el a magyar, a cseh és a lengyel kormányt, amiért azok visszautasították, hogy menedékkérőket vegyenek át.
A gyerekek ügyében a politikus dolgát igencsak megnehezítette a vírusválság, de Asselborn meg akarta mutatni, hogy csak akarni kell. Azt mondja, amelyik országban van legalább egy csipetnyi szolidaritás, az most beszáll. Mert bizonyítani kell, hogy emberségesek vagyunk. Egyébként Görögországban 5 ezer fiatalkorú menekültet tartanak nyilván, közülük csaknem minden 2. Afganisztánból indult útnak. A családegyesítés keretében később követi őket 4-5 családtag, eleve ez a terv. Asselborn azonban úgy gondolja, hogy nem baj az, ha a szülők együtt vannak az utódokkal. A miniszter azonban nem tart attól, hogy mások is utánozni fogják a példát, hiszen jelenleg nem érkeznek új menekültek a görög szigetekre. Azt sem fogadja el, hogy a fertőzés miatt nem kellene forszírozni idegenek átvételét. Hiszen Európa sok tízezer polgárát hozta haza külföldről az utóbbi napokban, hetekben.
Szijjártó Péter a három napja adott interjúban korántsem tette helyre a tévés hírcsatorna műsorvezetőjét, hiába is állítja a közeli propaganda. A műsorvezető ugyanis kikérte magának, amikor a magyar külügyminiszter az Orbán Viktornak adott jogosítványok kapcsán álhírek terjesztésével vádolta meg a televíziót. Amanpour hangsúlyozta, hogy ők mindig is a tényekre támaszkodnak, és azok ez esetben azt mutatják, hogy kormányfő immár rendeletekkel irányíthatja az országot. De a beszélgetőpartner mondja csak meg nyugodtan, ha tényleg úgy gondolja, hogy a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz bármikor ellentmond Orbánnak az Országgyűlésben.
A politikus ekkor némileg összement és arra hivatkozott, hogy csupán általában beszélt fake newsról. Meg hogy a felhatalmazás csak a vírus elleni küzdelem ügyében illeti meg a miniszterelnököt. Továbbá a parlamenti erőviszonyok a választás eredményeként alakultak ki. Hozzátette, hogy Orbán jogköre még így is szűkebb, mint amekkora mozgástere pl. a francia államfőnek békeidőben van.
A szlovén Újságíró Szövetség szerint sokan cseppet sem túl derűlátóak az ügyben, milyen eredményre jut a nyomozás a kormánypártnak nyújtott magyar sajtótámogatás ügyében, miután a Jansa-kabinet nem egészen egy hónapja lecserélte a fegyveres erők teljes vezetését, köztük a rendőrfőkapitányt. Utóbbi korábban megerősítette, hogy folyamatban van ilyen vizsgálat. Az ügy előzménye, hogy sajtóértesülések szerint 2018 augusztusában 1,5 millió euró folyt be Magyarországról és Nagy-Britanniából két olyan médiavállalkozáshoz, amely Orbánhoz, illetve a Fideszhez közel álló üzletemberek kezében van. Szlovéniában ugyanis tilos a pártoknak külföldről pénzt elfogadniuk, de ez nem vonatkozik a hozzájuk tartozó sajtóra.
Egyébként az új belügyminiszter éppen a két érintett orgánum vezérigazgatója lett. Államtitkára pedig a volt maribori polgármester, aki ellen korrupciós gyanúval nyomozás folyt. Ugyanakkor az is éles bírálatot váltott ki, hogy az újságírók a nyilvános sajtótájékoztatón immár nem tehetnek fel közvetlenül kérdéseket az új hatalom képviselőinek, ami megnehezíti, hogy bármi kétség esetén visszakérdezzenek. Egy szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárt az utóbbi években csakis az Orbán által finanszírozott sajtónak adott érdemi információkat, illetve újságírókat és szerkesztőségeket támadott.
Jansa nekiment a köztévének is, mondván, hogy az valótlanságokat állít, majd megkérdőjelezte, hogy ott tényleg szükség van-e ennyi emberre. A televízió vezérigazgatója úgy reagált, hogy az ilyen kirohanások ártanak a sajtószabadságnak, és csak arra szolgálnak, hogy a közszolgálati csatornákat a politika irányítása alá vonják. A fő célpontnak számító újságíró azt mondja, a jelek szerint napjainkban a sajtó az elsőszámú közellenség. De félnek a civil szervezetek is, hogy a hatalom a jövőben beleszól a pénzügyeikbe, ahogy az az orbáni Magyarországon is történt.
A tanintézmény Egészségmérési és –Értékelési Tanszéke úgy számol, hogy Magyarországon augusztus elejéig 413 áldozatot követel a koronavírus. Az előrejelzés szerint jelenleg naponta átlag 11-en halnak meg, majd ez a szám felmegy 15-re, éspedig nem egészen két hét múlva. A legnagyobb erők bevetésére már két nappal korábban, április 21-én szükség lesz, de van elég ágy, még az intenzív osztályokon is.
