Előfizetés

Vírusszűrés saját zsebből: magánlaborokban tesztel a lakosság

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.04.14. 06:40
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mivel az állam nem biztosít elég tesztet, magáncégek elégítik ki a kétségeikkel magukra hagyott emberek igényeit, sokszor borsos áron.
Egyre több magánszolgáltató lép be a koronavírus-tesztek piacára, néhány hét alatt is több ezer vizsgálatot végeztek már. Van olyan cég amely a vírus, de többségük a szervezet által előállított ellenanyag kimutatásra vállalkozik. Előbbi a PCR alapú módszer – ezt alkalmazzák a hazai hatóságok is –, amellyel a vírus genetikai anyagát keresik a páciens orrából, garatjából vett mintában. Jelenleg ez a legmegbízhatóbb módszer a fertőzöttség igazolására. A vizsgálatok másik nagy csoportja – ezeket emlegetik gyors tesztként – a vírus ellen termelt antitesteket mutatja ki. Az antitesteket az immunrendszer termeli azután, hogy a vírus a szervezetbe került. Elsőként az IgM típusú antitest válik kimutathatóvá a fertőzés követő 5. és 8. nap között. A 14. és 21. napok között jelennek meg az IgG típusú – a szervezetben hosszabb ideig megmaradó – antitestek. Ha már csak ez utóbbi mutatható ki, akkor az azt jelenti: nagy valószínűséggel lezajlott a fertőzés, és a szervezet védett a vírus ellen. A lakosság számára is elérthető koronavírus-diagnosztikát a Mikromikomed Lab kínálta elsőként az országban. Ez a cég március közepétől fogadott mintákat és már túl van több mint 2200 PCR vizsgálaton: eddig mintegy 40 pozitív esetet találtak. Emellett a másik, az ellenanyag kimutatására szolgáló tesztet is végeznek. Széll András ügyvezető-igazgató szerint ehhez a piacon elérhető hét-nyolc gyorstesztet vizsgáltak meg, és ezek közül kettőt találtak megbízhatónak. Ugyanakkor megjegyezte, felelősséggel csak a vénás vér tesztje alapján készült eredményt lehet kiadni. A cég munkatársai nem foglalkoznak mintavétellel, ezt egy profi szolgáltatóra bízták. Arra a kérdésünkre, hogy van-e értelme stratégiai vállalatok alkalmazottainál vizsgálni, hogy kinek van már védettsége, Széll András egyértelműen nemmel felelt. A járvány ezen szakaszában még kevés olyan ember lehet, akinél a védettség biztosan kialakult. A Rózsakert Medical Center a másik olyan szolgáltató a piacon, amely egyaránt vállal diagnosztikai- (PCR) és ellenanyag-vizsgálatot. Az előbbihez a laboratóriumi vizsgálatot Mikromikomed Lab végzi, az ellenanyag teszteket saját orvosaik értékelik ki. Csermely Gyula, a cég igazgató-társtulajdonosa elmondta: ők egy online vizittel kezdik a szűrést, amelyen az orvos tisztázza a pácienssel, hogy milyen céllal kéri a tesztet, van-e értelme egyáltalán annak, és ha igen, akkor melyik vizsgálat a célszerűbb. Ezt követően megszervezik a mintavételt: a PCR-vizsgálat a járványügyi biztonság miatt a beteg otthonában, védőfelszerelésben történik. Ezt akkor javasolják, ha a páciensnek vannak gyanús tünetei is. Szerológiai, azaz antitestvizsgálatot a rendelőben és a beteg lakásán is végeznek. Ennek akkor van értelme, ha például a páciens néhány hete valahol koronavírus-járvánnyal érintett országban síelt, és most arról szeretne meggyőződni, túlesett-e a fertőzésen. Igyekeznek az eredményt a mintavételt követő két munkanapon belül közölni. Csermely Gyula hozzátette: egy teszt nem teszt, a biztos eredményhez mindkét fajtából többet is kell végezni. Jelenleg napi 15 PCR és legalább 50 szerológiai vizsgálathoz tudnak mintát venni. Egy pozitív esetet találtak eddig a pácienseik között. A hazai magánegészségügyi piac egyik vezető szereplője, az Affidea Magyarország Kft. naponta 100-120 vizsgálatot tud elvégezni: itt április elején indították el saját szerológiai szűréseiket. Három helyszínen is végeznek mintavételt – így Budapest belvárosában, az Affidea Bank Center Egészségközpontban, illetve bevásárlóközpontokban működő leányvállalatoknál, az MSB-nél az Árkád és a Mammut Egészségközpontban. A cég vénás vérből kinyert vérsavóból mikrobiológiai laboratóriumban végzi a vizsgálatot. Az eredményéről 24 órán belül e-mailben értesítik az ügyfeleket. A Róbert Magánkórház gyorstesztje 15 perc alatt ígér eredményt. Ehhez az ujjbegyszúrással nyert vércseppeket használják. Naponta 150 vizsgálatot is el tudnak végezni, sőt vállalják, hogy nagyobb cégekhez házhoz mennek az orvosaik. A fővárosban a szűrésre jelentkezőket a Thököly úti és a Hegyalja úti egészségközpontjaikban fogadják, valamint Debrecenben is működik egy kirendeltségük. A Kelen Kórház csak néhány napja indította el saját koronavírus teszt szolgáltatását, de a cég ügyvezetője, Székely Tamás szerint a hétre minden vizsgálati időpontjuk foglalt. Megrendelőik között van olyan egészségügyi szolgáltató is, amely szakdolgozókat közvetít ki kórházaknak, szakrendelőknek. Itt az ellenanyag kimutatására szintén az ujjbegyből vett vért használják. Az első negatív vizsgálat után két héttel kontrolltesztet is javasolnak.

Egy minta, két vizsgálat

Bár a magánlaborok több ezer vizsgálatot végeztek ezek nem növelik a hivatalos koronavírus oldalon feltüntetett tesztszámot. Mint azt Müller Cecília országos tisztfőorvos többször is elmondta, a magánlaborokban talált pozitív esetek nem kerülnek be a fertőzöttek hivatalos összesítésébe. Pozitív laboreredmény esetén a cégek az eredeti mintát elküldik a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, hogy a hatóság is elvégezze a saját vizsgálatát rajta, ami már megjelenik a hivatalos számokban.

Ahány klinika, annyi módszer

Az ellenanyagmérést alkalmazók között egyedülálló szolgáltatást biztosít a pácienseinek a CMC Déli Klinika. Az intézmény nemcsak a vérben lévő ellenanyag kimutatására, de annak számszerűsítésére is alkalmas vizsgálati módszert használ. A vezérigazgató, Balázs Anna elmondta: a vizsgálatból azt lehet pontosan megtudni, hogy a szervezet milyen és mennyi ellenanyagot termel. Ezzel meg lehet azt mondani, hogy valaki védett-e az új koronavírus fertőzéssel szemben, vagy fogékony rá. Mint mondta, a nemzetközi vizsgálatok és gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják, hogy a hazai kínálatban megjelenő szerológiai tesztek sok esetben megbízhatatlanok. Gyakran nem ismert a gyártójuk, leírásukban pedig olyan értékek szerepelnek, amelyek szakmailag nem lehetségesek. Problémát jelenthet az ujjbegyből történő mintavétel is, mert sokszor ez a vérmennyiség nem elegendő a pontos diagnózishoz. Az ujjbegyvér elcsöppenhet – ami fertőzésveszélyt jelent –, maszatolódhat, elkenődhet, így pontatlanná teheti a vizsgálat eredményét. Szükség esetén nem lehet a vizsgálatot megismételni. A szerológiai teszteknél az is fontos, hogy a vizsgálat elvégzését követően hogyan történik az értékelés, milyen leletet, szakorvosi javaslatot kap a páciens. A kétes minőségű szerológiai gyorsteszteknek a használata több országban – így például az Egyesült Királyságban, Spanyolországban – súlyosbította a járványügyi helyzetet. A vezérigazgató jelezte, a CMC Déli Klinika csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi programjához. Így az intézményben a „COVID-19 IVD” immunológiai vizsgálatokat kizárólag a WHO szigorú protokollja alapján végzik. A mintavétel zárt rendszerben történik. Azaz nincs fertőzésveszély, és nagyobb mennyiségű minta is rendelkezésre áll, ha kétség merülne fel, vagyis könnyen megismételhető a vizsgálat. Naponta 400 mintát tudnak levenni és megvizsgálni. A páciens időpontra érkezik, és legfeljebb öt perc alatt megtörténik a vérvétel. A vizsgálatot és a kiértékelést virológus szakember végzi, és ezt még egy másik nagy szakmai tapasztalattal rendelkező mikrobiológus szakorvos is kontrollálja. Az eredményt, illetve a hozzátartozó szakorvosi javaslatot, valamint a lelet értékelését egy munkanapon belül kapja meg a páciens a saját személyes online dossziéjában. Miután az eredményt befolyásolhatják például bizonyos gyógyszerek – vérnyomás- és egyes gyulladáscsökkentők – , illetve társbetegségek, a klinikán csak úgy vállalják a vizsgálatot, ha előtte felmérik a páciens egészségprofilját, kórelőzményeit, hogy ezt is figyelembe vehessék az értékelésnél. 

Legyengült ágazatra csapott le a járvány

Népszava
Publikálás dátuma
2020.04.14. 06:20
90 ezer ember él jelenleg 1500 bentlakásos szociális intézményben
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A szociális szakemberek a járvány kitörésének első perceitől arra figyelmeztettek, hogy kiemelten veszélyeztetett az a nagyjából 90 ezer ember, aki a majdnem 1500 bentlakásos szociális intézmény valamelyikében él.
Egy elhanyagolt, készületlen, létszámgondokkal küzdő szociális intézményrendszerre zúdul rá a járvány – ezt tartják a legnagyobb bajnak az ágazat szakemberei. A szociális szakemberek a járvány kitörésének első perceitől arra figyelmeztettek, hogy kiemelten veszélyeztetett az a nagyjából 90 ezer ember, aki a majdnem 1500 bentlakásos szociális intézmény valamelyikében él, de különösen figyelni kell a 944 idősotthon 55 ezernél is több lakójára, mert ezekben a zárt közösségekben rendkívül gyorsan terjed bármilyen fertőzés. Ehhez képest ezek az intézmények a járvány megjelenése után egy hónapig nem kaptak központi segítséget, a nem állami fenntartókon múlt, hogy hová került szájmaszk, kesztyű, fertőtlenítő. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatása szerint intézményeikben március 8-án, a látogatási tilalom bevezetésekor a védekezéshez szükséges eszközök „maximum két hétre” voltak elegendőek. A készleteket fenntartói beszerzésekből pótolták. Az első központi ellátmányt április 9-én kapták meg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei igazgatóságain. A nyilvánosságra került idősotthoni fertőzések ellenére a mostani helyzetet még mindig vihar előtti csendként jellemezte lapunknak a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke. Migács Tibor állítja, ha minden otthon minden lakóját és dolgozóját szűrnék, az ismert eseteknél sokkal több fertőzés derülne ki. Most üt vissza szerinte, hogy az utóbbi évtizedek kormányai megfeledkeztek a szociális ágazatról, így most egy elhanyagolt, készületlen intézményrendszerre zúdul rá a járvány, ahol a dolgozói létszámot békésen kötögető nénik kiszolgálására határozták meg, holott 80 év feletti, sokszor magatehetetlen idősek, vagy „kóválygó” demensek ellátása a feladat. – A kórházból az otthonba visszatérő idős emberek jelentik a legnagyobb veszélyt társaikra, csak az ő szűrésükkel lehet megállítani a járvány bejutását ezekbe az intézményekbe – hangsúlyozta a Miskolci Egyetem Szociális Munka Tanszékének vezetője. Kozma Judit a munka mellett tanuló hallgatóktól tudja, hogy a járvány első heteiben nem mindenhol voltak szigorú szabályok az ő fogadásukra. Az eddigi gyakorlat, hogy az egészségügy lepasszolja a problémát a szociális ágazatnak, nem megoldás – fogalmazott az egyetemi oktató. A százszázalékos kihasználtsággal működő otthonokban nagyon nehéz a ma már minden ilyen helyen megkövetelt elkülönítő szobákat kialakítani, vagy bővíteni. Ahogy telik az idő, úgy lesz egyre könnyebb: mivel felvételi zárlat van, ha meghal valaki, az ő ágyát már erre a célra használják – mondta el több idősotthoni dolgozó. Csakhogy, különösen a régi épületekben ezekhez a szobákhoz sincs külön WC és fürdő, nehéz megoldani a teljes elzárást. A szociális területen dolgozók Facebook-csoportjaiban rengeteg bejegyzés követeli, hogy csak két negatív teszt után küldhesse vissza a kórház az intézetben élőket. A kormány azonban nem ezt teszi, hanem az otthonokat kötelezi a visszatérők zsilipelésére. Kozma Judit elmondása szerint a helyzetet nehezíti, hogy a legtöbb intézmény 30-40 százalékos létszámhiánnyal működik. A létszámhiány miatt sokfelé már a bölcsődei dolgozók körében mérik fel, ki az, aki beállna egy bentlakásos szociális intézménybe.

Ágyfelszabadítás súlyos áldozatokkal

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.04.14. 06:00

Menesztett kórházigazgatók, tüntető egészségügyiek, elküldött betegek – így készül a járványcsúcsra a kormány.
„Tisztáldozatot hozni, még a sakkban is kockázatos, háborús időkben meg roppant veszélyes.” Így kommentálta lapunk érdeklődésére Rácz Jenő egykori egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség korábbi vezetője azt, hogy Kásler Miklós, a humántárca vezetője súlyos járvány idején – amikor már száz fölé nőtt a vírus hazai áldozatainak száma – egyetlen hétvége alatt két kórházigazgatót is menesztett. Ráadásul mindkét váltás kérdések sokaságát veti fel. A Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatójának a tárca szerint súlyos mulasztás miatt kellett távoznia, az érintett Csernavölgyi István viszont úgy látja, csak egy kisebb adminisztrációs hiba, megkésett adatközlés történt, ezért jogorvoslatot keres. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetét (OORI) vezetőjének, Cserháti Péternek a menesztése tüntetéshez is vezetett: kollégái hétfőn kiálltak mellette, és nyílt levelet írtak érdekében a miniszterelnöknek. Cserháti Péter méltánytalannak és igazságtalannak tartja azt, ami vele történt. Neki azért kellett mennie, mert nem tett eleget elég gyorsan a kórházak kiürítését elrendelő utasításának. Mint azt a Népszava elsőként megírta, nyolc nap alatt, április 15-ig a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani a koronavírusos betegek számára. A rehabilitációs intézetből ehhez még legalább 40-50 pácienst kell hazaküldeni. Úgy tudjuk, lesz olyan betege az OORI-nak, akit szociális otthonba, vagy másik kórházba visznek át, de nagy többségükről a családjaiknak kell gondoskodniuk. Ezt a hírt mindössze néhány hozzátartozó fogadta zokszó nélkül. A hozzátartozókra forrásaink szerint azzal „ijesztettek rá”, hogy akit nem visznek haza, azok további elhelyezéséről a katonák döntenek.
Az, hogy a kórházaknak miniszteri utasításra kell betegektől „megszabadulniuk” másutt is feszült helyzetet teremt. 
Mindenki tisztában van azzal, hogy a családok kerülnek lehetetlen helyzetbe – mondta lapunknak az ágyak azonnali felszabadításáról egy kórházi vezető. A családok ugyanis még fölkészülni sem tudtak: lakásaikat nem alakíthatták át néhány nap alatt egy mozgásában erősen korlátozott, vagy éppen baleseti agysérülést szenvedett, és még nem teljesen gyógyult hozzátartozójuk ellátására. Nemcsak az OORI-ban, másutt is feszült a helyzet. Vasárnap a 24.hu számolt be arról, hogy a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályáról nagypénteken sorra hívták a hozzátartozókat: keddig haza kell vinniük a javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. A lapnak az egyik hozzátartozó úgy nyilatkozott: „Iszonyatosan feldühít ez az embertelen hozzáállás. Az, hogy a járványra hivatkozva ezt a rengeteg embert utcára teszik. Kirakják az öreg embereket meghalni.” Lapunk több intézményt is megkeresett, hogy megtudjuk, a kórházak 36 ezer ágyának kiürítéséről szóló miniszteri utasítás végrehajtásakor mi a szakmai szabály, milyen állapotú beteg adható haza. „Nincs ilyen papír, az orvosokra van bízva, egyszerűen ki kell üríteni és kész” – mondta az egyik intézményvezető. Elvben azokat lehet hazaküldeni, akik nem igényelnek orvosi felügyeletet, és az otthonukban biztonsággal lábadozhatnak. Egy intézményigazgató ugyanakkor azt is hozzátette: a krónikus belosztályokon fekvő időseknél most létkérdés, hogy a járvány alatt ne maradjanak ott a kórházak öt-hat nem ritkán nyolcágyas szobáiban. Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e oldani a miniszter által elvárt nyolc nap alatt a feladatot, azt válaszolták nemigen. Sorra „dőlnek be” a szociális otthonok, ahová az időseket küldhetnék. Más kórházakba sem lehet senkit áthelyezni, hiszen nem fogadnak a kiürítés miatt. Marad a hazaküldés, csakhogy ehhez is előbb rendezni kéne az otthoni ellátásukat. Nem lehet valakit csakúgy betenni a mentőbe és útjára engedni – mondta forrásunk. – A különleges helyzetre való tekintettel lehet ugyan betegjogokat korlátozni, de az ellátáshoz való jogot úgy általában nem – mondta lapunknak Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) projekt-vezetője. Hozzátette rögtön azt is, hogy egyelőre ebben az ügyben sok a nyitott kérdés, és nincs mindenre jogi alapú válasz. A betegek, mióta az Egészségbiztosítási Felügyeletet fölszámolták, csak a bíróságtól várhatnak jogorvoslatot. Ez az út ebben az esetben járhatatlan. A TASZ-hoz is sokan fordultak panasszal. Például sok esetben hetven éven felülieknek kellene most gondoskodniuk 90 feletti szüleikről, úgy hogy fizikailag már magukat is alig tudják ellátni. A panaszok másik csoportja, amikor olyan családoknak kellene egyik napról másikra hazavinni magatehetetlen hozzátartozójukat, akik szűkös helyen élnek. A betegek otthoni ellátására lehetne kérni segítséget az önkormányzatoktól, például otthonápolást, vagy palliatív ellátást, ám nagy valószínűséggel, most ezek sincsenek erre a helyzetre felkészülve és erőforráshiánnyal küzdenek. 

Száz fölött az áldozatok száma

A kormányzat statisztikái szerint hétfőn 1458-ra nőtt az igazoltan fertőzöttek száma. A vírus áldozatainak száma a húsvéti hétvégén száz fölé emelkedett: tegnap estig 109-en vesztették életüket. Ugyanakkor sokan meg is gyógyultak, már 120-an vannak olyanok, akik egészségesen távozhattak a kórházakból.